Még távolinak tűnik ugyan az időpont, de az idő gyorsan elrepül és már a szavazófülkékben állunk. Vajon, hogyan döntsünk, mi lesz az "étlapon"? Négy éve - talán vannak, kik még emlékeznek - volt olyan egyéni választókerület, ahol 28 jelölt indult. Országos listát 18 párt állított. 

A választási szabályok a négy év alatt nem változtak. Kizártnak gondolom, hogy az elkövetkező néhány hónapban bármilyen módosulás legyen a jövő évi voksolással kapcsolatban. Marad az egyfordulós, igazságtalan, a Fidesz felé lejtő pálya. A törvény a határon túli magyaroknak kedvez, akik levélben is leadhatják szavazatukat, regisztrálás után. A magyarországi lakhellyel rendelkező, de külföldön dolgozó honfitársaink számára ezt a lehetőséget a jogszabály nem biztosítja. Ők csak személyesen voksolhatnak, általában az érintett ország magyar nagykövetségén kialakított szavazóhelyen. Ez akár azt is jelenti, hogy több száz kilométert kell utaznia annak, aki élni szeretne a jogával.

A Fidesz számára létfontosságú lehet a kettős állampolgárságú magyarok szavazata. Az előző választásokon a párt számára a kétharmadot az ő szavazataik alapján kapott mandátumok biztosították. Azóta mintegy duplájára nőtt a számuk, ez akár 3-4 mandátumot is eredményezhet a Fidesznek, hiszen három és fél évvel ezelőtt 95 százalékuk Orbánra szavazott. 

Nem véletlen, hogy pénzt, paripát nem kímélve elindult Erdélyben, Vajdaságban, a többi magyarok lakta térségben a regisztrációs kampány. Ebben a kinti magyar pártok érdekeltté is vannak téve, gondolom "fejpénzt" kapnak. A végelszámoláskor akár sorsdöntő is lehet, hányan szavaztak az egymillióból. 

Marad az igazságtalan kompenzációs szavazati rendszer is. Ez emlékeim szerint a Fidesznek hat plusz mandátumot jelentett az országos listáról. 

A választási rendszer aránytalanságát  mutatja, hogy a Fidesz 39, 78 százalékos országos listás eredménnyel, a mandátumok 66, 83 százalékát szerezte meg.  Az MSZP-Együtt-DK-PM-MLP-nek 30,11 százalékos listás eredmény mellett, mindössze a képviselői helyek  19.10 százaléka jutott. 

Mindez azért volt lehetséges, mert az egyéni választókerületekben a relatív többség is elég volt a győzelemhez.  A Fidesz 96 egyéni választókerületben győzött, ez eredményezte, a listás támogatottságot messze meghaladó mandátumszámot.

 A jelenlegi szabályok alapján a Fidesz is megverhető. Akár nagyon is. Ez, látva a jelenlegi közvélemény kutatási adatokat, ma elképzelhetetlennek tűnik. Pedig még akár meg is valósítható lenne, ha a demokratikus ellenzéki pártok, félretéve a korábbi sérelmeiket, a személyes ambíciókat, képesek lennének legalább, a koordinált jelöltállításban megállapodni. Erre talán-talán még van esély. Annak kicsi a valószínűsége, hogy egy közös országos listát állítsanak a demokratikus oldalon. Nyolc hónappal a választások előtt azonban hagyjunk ennek is még lehetőséget. A remény hal meg utoljára.

A Fidesz legyőzhető, Orbán megverhető. 2018 áprilisában ott állunk majd a szavazólapokkal a kezünkben. Hova tegyék az X-et mindazok, akik kormányváltást szeretnének? Megkönnyítik a pártok a dolgunkat és készek lesznek bölcsen, a haza érdekében cselekedni? Az igazság pillanata eljön. Döntenünk kell.