De van egy ország, amely a terrorszervezetnél is veszélyesebb.

Amerika az elmúlt időben szinte kizárólag a Közel-Keletre fókuszált. A médiában napi szinten jelentek meg hírek az Iszlám Állam elleni háborúról, ráadásul a terrortámadások miatt az idei választások legfontosabb kérdésévé vált a terrorizmus.

Egy tavaly évvégén készített felmérésből az is kiderült, hogy az amerikaiak többsége szerint Obama nem veszi elég komolyan az IÁ jelentette veszélyt, és úgy gondolják, hogy egy elsöprő csapással megszüntethető lenne a „probléma”. Ennek ellenére egy friss közvélemény-kutatás alapján az amerikaiak többsége szerint az USA el fogja veszíteni a dzsihádisták elleni harcot.

De valóban a terrorizmus a legnagyobb veszély az amerikaiakra nézve? Az utóbbi hónapokban több dolog is arra utalt, hogy inkább másfelé kellene figyelniük: Észak-Korea nukleáris rakétakísérlete, Kína szokatlan reakciója és a G7 tisztviselők észrevételei mind-mind aggasztó jelek – írja a Business Insider.

Egzisztenciális veszély

Az Iszlám Állammal kapcsolatban a politikusok egyre többször beszélnek „egzisztenciális veszélyről”, bár úgy tűnik, nincsenek tisztában a pontos jelentésével. Ted Bromund, a konzervatív Heritage Foundation egyik elemzője adta a legpontosabb magyarázatot a fogalomra:

olyan veszély, amely megfosztaná az Egyesült Államokat a szuverenitásától, valamint a területi integritását, és közvetlenül az állampolgárai életét fenyegeti.

Nyilvánvaló, hogy a dzsihádisták nem jelentenek ekkora veszélyt Amerikára, és annak is elég kicsi az esélye, hogy nukleáris fegyvert vetnének be az USA ellen. Az ő támadásaik kimerülnek a piszkos bombákban, amelyekkel félelmet és zavart keltenek, ezért az emberek már a terrorszervezetet neve hallatán is szorongani kezdenek.

Egyre közelebb az atomcsapáshoz?

Az Észak-Koreában kibontakozó események nagyobb fenyegetettséget jelentenek, mint az öngyilkos merénylők. A legtöbb amerikai azonban továbbra is úgy tekint az országra, mint egy távoli, elmaradott, és viszonylag ártalmatlan helyre.

Észak-Korea az Iszlám Államhoz hasonlóan halálos ellenségként tartja számon az Egyesült Államokat, a terrorszervezettel ellentétben azonban hatalmas tartalékai vannak, ezért rohamtempóban fejlődik. 

Elég sorra venni, hogy melyik években bonyolítottak le atomrakéta-teszteket: 1993, 1998, 2006, 2009, 2013, 2014, 2016. Vagyis 2013 óta szinte évente.

Az Amerikai Védelmi Minisztérium már a 2013-as kockázatfelmérő jelentésében arról írt, hogy Észak-Korea atomtechnológiájának és nagy hatótávolságú rakétáinak fejlesztésével egyre közelebb jut azon hangoztatott célja felé, hogy atomcsapást mér az Egyesült Államokra. A Pentagon felhívta rá a figyelmet, hogy ha ezt fel tudják szerelni nukleáris töltettel, akkor megvalósítható az atomtámadás. A jelentésben arra is kitértek, hogy

Észak-Korea jelenti az Egyesült Államok elleni egyik legsúlyosabb biztonsági fenyegetést a térségében, mert atomfegyvereket és rakétákat fejleszt, fegyvertechnológiát ad el más országoknak, valamint „hajlamos a provokatív és destabilizáló magatartásra”.

Dél-Korea nem idegeskedik

Észak-Koreában az elmúlt évtizedben négy földalatti kísérletet hajtottak végre, idén pedig állítólag nem csak szimpla atomrakétát, hanem hidrogénbombát is teszteltek, legalábbis erről számolt be januárban az állami televízió. Az ENSZ BT a nukleáris fegyverekre vonatkozó határozatának "nyilvánvaló megsértésének" nevezte az esetet, hozzátéve, hogy ennek fényében továbbra is fenyegetve van a nemzetközi béke és biztonság.

Dél-Korea szerint Kim Dzsong Unék viszont nem hidrogén-, hanem fúzióval megerősített atombombát robbanthattak, ráadásul a nukleárisfegyver-teszt nem sikerült. A hidrogénbomba egyébként a magfúzió elvén alapul, szemben az atombombával, amely a maghasadást (fissziót) kihasználva idéz elő robbanást.

Csak összehasonlításként érdemes megjegyezni, hogy az a két bomba, amellyel az Egyesült Államok lerombolta Hiroshimát és Nagasakit, 15 és 20 ezer tonnányi TNT robbanóerejének felelt meg.

Az USA első tesztelt hidrogénbombája 10 millió tonnányi TNT erejével robbant, de ez a fajta bomba ennél sokkal nagyobb teljesítményre lehet képes.

Washington lehet az első célpont

A nemzetközi közösség szintén kétségbe vonta, hogy Phenjan valóban hidrogénbombát robbantott. Az mindazonáltal biztosnak tűnt, hogy a kommunista diktatúra jelentős fegyverkísérletet hajtott végre, miután térségbeli földtani intézetek emberi tevékenység, valószínűleg robbantás okozta földrengést észleltek Észak-Korea északkeleti részén, az ország legnagyobb nukleáris központja közelében.

Egy hónappal később pedig műholdat lőttek fel ballisztikus rakétával, ismét megsértve a BT korábbi határozatait. Március elején két rövid hatótávolságú ballisztikus rakétát lőttek ki a Japán-tengerbe, amelyek ötszáz kilométert tettek meg. Egy héttel előtte pedig hat rövidtávolságú rakétát lőttek ki ugyancsak a Japán-tenger irányába, mindössze néhány órával azután, hogy az ENSZ újabb büntetőintézkedéseket fogadott el az ország ellen, válaszul a januári kísérleti atomrobbanásra.

Április 9-én pedig bejelentették, hogy sikeres kísérletet hajtottak végre új típusú, interkontinentális ballisztikusrakéta-hajtóművel. Kim Dzsong Un szerint ez azt jelenti, hogy

Észak-Korea immár minden ellenségét elérheti interkontinentális, nukleáris robbanófejjel felszerelt, ballisztikus rakétával, beleértve az Egyesült Államokat is. 

Mindezt hangsúlyozandó egy propagandavideót is közzétette, amelyen Washington elpusztítása látszik.

Kína szokatlanul reagált

Az észak-koreaiak viselkedése miatt Kína aggódni kezdett. Már a januári kísérleti atomrobbantás után bejelentették, hogy támogatják, hogy az ENSZ megadja a „szükséges” választ, de a szankciók mértékében nem jutottak közös álláspontra Dél-Koreával. Áprilisban a kínai kereskedelmi-minisztérium nyilvánosságra hozta, hogy import- és exportkorlátozásokat léptetettek életbe Észak-Koreával szemben, vagyis nem vásárolnak többet vasércet és más ásványi anyagokat, így aranyat és ritkafémet sem. Ez nagyon rosszul érinthette az észak-koreai gazdaságot, amely nagyban függ a bányaipari exporttól, aminek a legfontosabb felvevőpiaca Kína.

Észak-Korea ezzel elvesztette az egyik utolsó olyan államot, ami még diplomácia és kereskedelmi szempontból szóba állt velük. Kína reakciója pedig Észak-Korea többi szomszédját is megijeszti.

A világ hét legfejlettebb ipari országának (G7) külügyminiszterei a hétfőn kiadott zárónyilatkozatukban hangsúlyozták, hogy az eddiginél összetettebb feladat lett a világ atomfegyverektől való megszabadítása Észak-Korea ismétlődő provokációi, valamint a szíriai és az ukrajnai biztonsági környezet romlása miatt.

A következő külpolitikai válság döntő lehet

Természetesen az is elképzelhető, hogy Kim Dzsong Un csak fenyegetőzik, hogy megelőzzön egy esetleges amerikai támadást, de ezzel óriási kockázatot vállalna. Ugyanis

ha az Egyesült Államok valós veszélyként fogja értékelni az atomtámadást, akkor elkerülhetetlen lesz egy megelőző csapás.

A legnagyobb kockázat azonban most abban rejlik, hogy ha az észak-koreaiak bosszút akarnak állni Amerikán, és ezért elkezdik a térségben az USA legnagyobb szövetségeseit, vagyis Dél-Koreát vagy Japánt lőni.

atv.hu