Az Orbán-kormány a hetvenes éveket idézi
Egyre inkább kívülről a meg nem ismerhető, informális döntéshozatal uralja a magyar gazdaságpolitikát: rengeteg ügy csúszik a legfelsőbb szintre, ahol központosítva, személy- és akaratelven születnek meg a legfontosabb döntések.
A G7 interjút készített Csaba László közgazdásszal
Csaba László szerint a szakpolitika háttérbe kerül a nagypolitika javára, az apparátus maximum a legsúlyosabban elnagyolt döntések következményeit próbálhatja tompítani, rosszabb esetben pedig utólagos hatástanulmányokkal igazolja a politikai döntést. A jegybank nemrég közzétett 330 pontos javaslatáról azt mondta, nincs benne olyan átfogó gondolatmenet, ami ötletelésnél több lenne.
Mostanában a politika elsőbbsége két területen különösen előtérbe került: a migrációnál és az MTA-nál. MIndkettőnél nyilvánvaló és nagyon káros. Az akadémiánál nem kizárt, hogy orosz mintán alapul – mondta Csaba László, aki korábban a Fidesz holdudvarához tartozott, de 2010 után eltávolodott a kormánytól, és tavaly már rá is került a Figyelő Soros-listájára.
Szerinte mást mond a kormány, mint amit tesz az innováció, oktatás terén: „Ha az innovációnak, a tanulásnak a szerepe fontos, akkor nem rövidítjük le az iskolába járás idejét.” (444.hu)