Több mint ezerkétszáz éve, 787-ben tartották az utolsó zsinatot, amelyet az ortodox egyház teljesnek ismer el.

Érthető tehát, hogy csaknem ötven éven át készítették elő a június 26-án, Krétán a haniai Szent Péter és Pál-templomban tartott nagy egyházi összejövetelt. Most sem lett teljes a zsinat: a tizennégyből négy – az antiochiai, a bolgár, a grúz, valamint az orosz – egyház vezetője nem ment el. Moszkvai megítélés szerint több hívet (összesen 111 milliót) nem képviseltek, mint amennyit igen, ezért onnan nézve kudarcnak látszik az esemény.

A részt vevő tíz autokefál egyház közel 230 püspöke történelmi jelentőségűnek nevezte az egyhetes tanácskozást, amelynek végén hat hivatalos dokumentumot adtak ki. A Vatikáni Rádió tudósítása szerint az ülés zárásakor Bertalan konstantinápolyi ökumenikus pátriárka az örömöt és a reményt nevezte a zsinat első gyümölcseinek. – Mi együtt, mindannyian új fejezetet írtunk a történelemben, és dicsőítjük érte Istent – tette hozzá. A záró üzenet a párbeszéd fontosságát hangsúlyozza – elsősorban az ortodox egyházak között, de a többi keresztény egyházzal is. Egy komoly vallásközi párbeszéd jelentősen segít a kölcsönös bizalom, a béke és a kiengesztelődés előmozdításában – írják.

Ehhez képest Romániában a sajtó már arról ír, milyen kirekesztő határozatot sikerült elfogadni a román ortodox egyház vezetőjének, Dániel pátriárkának a hathatós közreműködésével. A zsinat egyik hivatalos dokumentuma ugyanis a házasság szent titkát kutatva és hatásait elemezve így szól: a házasság az ortodox és nem ortodox felek között tilos. Még drákóibban fogalmaznak, amikor ateistákról vagy nem keresztény vallásúakról van szó: a házasság egy ortodox és egy nem keresztény között abszolút tilos. Az ortodox egyház nem fogadja el az azonos neműek együttélését sem.

Úgy tűnik, a romániai államegyház nem tud kijönni abból a negatív spirálból, amelynek következtében egyre nagyobbá válik a szakadék a vezetés és a tagság között. A néhány éve még elképzelhetetlen állapot egy egész botránysorozat következménye. Áprilisban például a bukaresti Taxi együttes megjelentetett egy popdalt a szerénységről, és az ortodox egyház óriási botrányt kavart belőle. A dalocskában a román közélet ismert személyiségei éneklik-szavalják a refrént, amely magyarul így hangzik: az Isten a fát kedveli és a kis helyeket. A dal első soraiban az énekes arról énekel, álmában bejárta a Bukarestben tizenegy hektáron épülő, húsz lifttel felszerelt, márvánnyal dúsan díszített, eurószázmilliókba kerülő Nemzet Megváltásának Katedrálisát, de ott nem bukkant rá a fennvalóra.

A másik nagy botrány tavaly október végén, a bukaresti Colectiv klubban történt tűzeset után robbant ki. A hatvannégy halálos áldozattal járó tragédiát követően egy ortodox pópa arról írt a Facebookon: a sátáni zenéket hallgató fiatalok bűnösek voltak. Később maga Dániel pátriárka is rátett egy lapáttal, mert szerinte klub helyett templomba kell menni, majd egyenlőséget tett a pszichológia, a mágia, a sátánizmus és a varázslás között.

Az ortodox egyház nem csak Bukarestben van bajban – tavaly ilyenkor a moldvai ortodox püspökséget akarta beperelni több tucat szülő, mert hiába fizettek be segítségkérő istentiszteletekre és gyújtottak rengeteg gyertyát, mégis elvágták gyermekeiket az érettségin. A chisinaui szülők úgy érezték, a papok nem imádkoztak rendesen, ezért kérték vissza a pénzt. Az abszurd történetben az egyház reakciója sem volt kispályás: egy Vladimir nevű egyházi alkalmazott szerint a szülők és diákok nagyon a fogukhoz verték a garast, és a legolcsóbb szolgáltatásokra fizettek be – a hathatós égi segítséghez legalább százeurós miséket kellett volna rendelni!

Szerző: Lukács Csaba / mno.hu