Még februárban jelentette be Ludovic Orban, a PNL elnöke, hogy a kormánykoalíció le szeretné váltani a Nép Ügyvédje hivatalának éléről Renate Webert, akit még a PSD-ALDE kormányzási ciklusban neveztek ki.

"Elindítottuk az eljárást a Nép Ügyvédjének a leváltása érdekében. Az eljárást a liberális frakciók kezdeményezték a múlt parlamenti szesszióban. A benyújtott tervezetet azonban akkor nem küldték tovább elemzésre a jogi bizottságokhoz' - fejtette ki akkor Orban.

Orban már tavaly is szerette volna elmozdítani Webert, csakhogy akkor nem volt meg erre a parlamenti többsége. A decemberi választások után azonban az állami vezetői pozíciók elosztásakor került elő ismét a kérdés, mégpedig a közmédia feletti kontroll megszerzésének egyezkedéseikor. Akkor úgy tűnt, hogy amíg a román állami televízió, rádió, és az Agerpres hírügynökség főbb pozíciói elosztódnak a PNL és az USR PLUS között, addig konszenzus van arról, hogy a Nép Ügyvédje pozíciójába az RMDSZ jelölhet, sőt, Rareș Bogdan egykori magyarfaló tévés, aki újabban EP-képviselőként a PNL egyik erős embere, még azt is tudni vélte, hogy a befutó az RMDSZ-ből elvi okokra hivatkozva kiugrott Eckstein-Kovács Péter lesz az.

A híreken fellelkesülve mi is írtunk egy wishful-thinking cikket arról, hogy mi kit javasolnánk a hivatal élére. Az általunk ott felsorolt jelöltek azonban nem mind alkalmasak, a törvény szerint ugyanis csak olyan képesítéssel rendelkező jogász lehet a nép ügyvédje, aki teljesíti egy alkotmánybíró megválasztásához szükséges feltételeket. Ilyen pedig az RMDSZ-ben nem sok van, még kevesebb olyan, akit el is fogadnának a koalíciós partnerek is.

Úgy látszik azonban, a megegyezés mégsem ment ilyen simán, hiszen most nemcsak az RMDSZ fog embert jelölni a feladatra, hanem Flavius Antoniu Baias személyében a PNL is. A brassói születésű Baias igen komoly szaktekintélynek számít, a Bukaresti Egyetem jogi professzora, civil jogból doktorált, tanított, kutatott, volt államtitkár is, számos tudományos díj birtokosa.

Az RMDSZ jelöltje nem a pártból jön, hanem több évtizedes ügyészi tapasztalattal bír: Fábián Gyulát szeretné a szövetség, aki jelenleg szintén egyetemi tanár, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem jogi karán és a Sapientián is előad. Az egyelőre nem világos, hogy vajon a koalíciós partnerek elfogadják-e a javaslatot, több az RMDSZ-beli forrásunk is megerősítette azonban, hogy közel a megegyezés a PNL-vel, tehát könnyen elképzelhető, hogy Románia történelmében először magyar fogja betölteni a tisztséget.

Ugyanakkor a Transidex forrásai arról is beszélnek, hogy nem Fábián volt az első opció, amely felmerült: a tél végi egyeztetésekor az RMDSZ valóban feldobta Eckstein-Kovács nevét is, de a PNL nem volt hajlandó elfogadni, ahogyan felmerült például Frunda György neve is, csakhogy neki a PSD-vel van túl jó kapcsolata a nemzeti liberálisok szerint, ugyanis Victor Ponta tanácsosaként dolgozott a múltban.

Fábián Gyula megkeresésünkkor elmondta, hogy nem szeretne előzetesen nyilatkozni, hiszen az RMDSZ-től való megkeresése is csak feltételesen értendő: arra az esetre, ha megürülne a pozíció. “Egyelőre nem akarom ebbe a funkcióba beleélni magam” - mondja az exügyész, akinek legmagasabb funkciója a főügyészhelyettesi volt, ebből nyugdíjazták tavaly.

Fábián a Kovászna megyei Kézdiszárazpatakon született, a jogtudományok doktora, nemzetközi és uniós jogot oktat román és magyar nyelven, de társszerzője egy kisebbségi jogokról írt tanulmánykötetnek is. Ügyészi karrierjét Kézdivásárhelyen kezdte, majd fokozatosan lépett feljebb a ranglétrán. Tavaly decemberi nyugdíjazásakor a Kolozs megyei ítélőtáblai ügyészség helyettes főügyésze volt.

"A fő célom az állampolgárok petícióinak megvizsgálása, elősegítése. Az állampolgárok és a hatóságok közötti mediálás, közbenjárás, közelítés lenne a fő prioritásom. A többi tűzoltómunkát igényel. Amennyiben egy új törvény megjelenik, a szenzoroknak működnie kell, és amennyiben az ombudsmani hivatal úgy ítéli meg, kifogást kell emelni. Fel kell mérni a területi kirendeltségeket is az országban, megnézni, hol mi a helyzet a tömegesen érkező petíciókkal, melyek azok a hatóságok, amelyek semmibe veszik az állampolgárok jogait és méltóságát, azokra kell fókuszálni, ahol a legnagyobb az elégedetlenség” - mondja, hangsúlyozva, hogy ez nem jelenti, hogy kritikával szeretné illetni Renate Weber munkásságát.

A lap kérdésére, hogy nem tart-e attól, hogy a civil életből érkezve egy végső soron politikai alapon nyugvó tisztségbe csöppen, amely az elmúlt években jelentős támadásoknak volt kitéve, elmondta: “Én mindig különféle kereszttüzekben voltam, hol ilyen, hol olyan cikkek jelentek meg rólam. Az ember közéleti funkcióban kiteszi magát a kritikáknak. A kritikára mindenkinek meg is van a joga, ha már valaki közpénzből végzi a munkát. Én nem vagyok politikailag elkötelezett, a jelölés ellenére megpróbálok teljesen független módon működni. Az államnak sem tesz jót, ha azt mondhatják, hogy zsebombudsmanjuk van” - mondja.

Fábián ugyanakkor azt gondolja, külön terhet is róna rá, ha ő lenne az első magyar, aki betöltené ezt a hivatalt. “Nagy kihívás, az embert kipellengérezhetik, ha esetleg hibát vét abban, ahogyan kifejezi magát. Tisztában vagyok azzal, hogy elővehetik azokat a dolgokat is, amiket én leírtam az évek során. Keresnek majd fogást rajtam, de én fel vagyok készülve mindenre felelni. Egyik karriert már befejeztem, nem vagyok már ügyész, egyetemi oktató maradok, ezzel kompatibilis a nép ügyvédje hivatala”- mondja, hozzátéve, hogy a kisebbségi helyzetben, amelyben élt és felnőtt, érték már különféle támadások a magyarsága miatt.

“Megyei törvényszéki ügyészként például az akkori főügyészhelyettes behívatott, és megkérdezte, hogy mi az a krikszkraksz a nevem felett egy vádirat aláírásán. Mondtam, hogy az a nevem: a Fábiánra ékezeteket kell tenni, különben nem lesz a vagy á hang a betűkből. Kérdezte, hogy mióta vannak ilyenek a román nyelvben, mire mondtam, hogy abban ugyan nincsenek ilyenek, de az 1996-os román-magyar, Aradon aláírt barátsági szerződésben a két állam kötelezte magát a másik nép ortográfiai jeleinek kölcsönös tiszteletben tartására és használatának biztosítására” - mesélte.

A most leváltandó Renate Weber megosztó személyiség, egyrészt a kilencvenes években a Nyílt Társadalom Alapítvány vezetője volt, számos emberi jogi kérdésnek az élharcosa. Másrészt az elmúlt években a PSD-hez került közel és vehemensen védte a sokat vitatott igazságügyi törvénymódosításokat is, néha pedig még oroszpárti nyilatkozatokat is tett. (Transindex)