Nemzetközi körözés van érvényben Markó Attila ellen: az RMDSZ egykori képviselőjét már az Interpol is keresi.

A volt szenátor Budapes­ten él, pontosabban bujkál jelenleg, ami a magyar kormányt is kényes helyzetbe hozza. A Hetek cikke.

Az erdélyi magyar politikus és a román restitúciós (jóvátételi, kárpótlási, szó szerint helyreállítási) hatóság kártérítési bizottságának másik hét volt tagja ellen hivatali visszaélés gyanújával emelt vádat a korrupcióellenes ügyészség (DNA). A vádirat szerint 85 millió euró kárt okoztak az államnak azzal, hogy a piaci értéknél jelentősen magasabb kártérítést ítéltek meg a kommunizmus idején államosított ingatlanokért.

Markó Attila korábbi nyilatkozataiban ártatlannak mondta magát, ügyét a restitúciós folyamat megakasztását szolgáló támadásnak minősítette, és kifejezte reményét, hogy Budapest nem adja ki a román hatóságoknak. A képviselői mandátumáról nemrég lemondó, majd Budapesten bujkáló politikus a Mandinernek konspiratív körülmények között adott interjújában azt mondta, nem bízik a román igazságszolgáltatásban, miután a sepsiszentgyörgyi református Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatása miatt tavaly három év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, és visszaállamosították a református egyház iskolaépületét.

A Mikó-ügy

Tibori Szabó Zoltán kolozsvári újságíró a történteket a következőképpen foglalta össze a Heteknek: az egykor a református egyház tulajdonát képező sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium épületét a román állam 1948-ban államosította. Az 1989-es rendszerváltást követően elfogadott törvény értelmében az ingatlant az Országos Restitúciós Bizottság visszaszolgáltatta; 2002-ben már a református egyház telekkönyvezte. A döntést követően a bizottság tagjai ellen az épületben ingatlannal bíró két tulajdonos – az egyikük magyar nemzetiségű – polgári pert indított, amit elvesztettek, a református egyház tulajdonjogát pedig a brassói Táblabíróság 2006. március 15-i jogerős határozata megerősítette.

Később az ügyben a Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) kezdett nyomozni, és hatalommal való visszaéléssel vádolta meg a bizottság mindhárom tagját. A buzău-i bíróság 2012. januári végzésében megállapította, hogy „nem hagyhatja figyelmen kívül a jogerős ítéleteket”. Ám 2012. június 28-án ugyanez a bíróság alapfokon olyan ítéletet hozott, amely visszaállamosítja a Székely Mikó Kollégium épületét, negyedmillió euró értékű kártérítés kifizetésére kötelezi a református egyházat, valamint három év letöltendő börtönbüntetésre ítéli Markó Attila volt államtitkárt és Marosán Tamás jogtanácsost, illetve három év felfüggesztett börtönre Clim Silviut – ők voltak a restitúciós bizottság tagjai. Másodfokon a bíróság a kiszabott büntetést Markó és Marosán esetében is felfüggesztettre enyhítette – emlékeztet Tibori Szabó Zoltán.

Nem jár egyedül

Markó ellen több más ügyben is vizsgálódni kezdett a DNA. Az egyik ilyenbe Alina Bica főügyész is belebukott, de Markó ellen ezt a vádat végül ejtették, mert a 2011-ben jóváhagyott, a vád szerint háromszoros áron történt kárpótlásról szóló döntés meghozatalában személy szerint nem vett részt. Ám végül ehhez hasonló, „túlárazott” kárpótlással kapcsolatos vádak vezettek az ellene kiadott nemzetközi körözéshez.

Az ügyben érintett RMDSZ egyik neve elhallgatását kérő vezetője szerint a Markó-ügy azt bizonyítja, hogy Romániában halaszthatatlan az igazságszolgáltatás mélyreható reformja, biztosítani kell a hatalmi ágak teljes és tényleges szétválasztását, illetve az igazságszolgáltatás teljes függetlenítését a politikai befolyástól. A képviselő szerint a Székely Mikó Kollégium ügyében született alapfokú ítélet egyértelműen az egész erdélyi magyar közösség és érdekképviselete (azaz az RMDSZ) ellen irányul, hiszen „az államosított vagy elkobzott közösségi javak visszaszolgáltatása a romániai magyarságot képviselő RMDSZ több mint két évtizedes, következetes érdekképviseleti munkájának egyik legnagyobb eredménye”.

Az RMDSZ név nélkül nyilatkozó vezetője szerint Markó esete bizonyítja, hogy az országban kialakult politikaellenes hangulatot igyekeznek kihasználni „egyesek” arra, hogy a magyar közösség érdekképviseletét is megnyirbálják, és a kiharcolt jogaikat korlátozzák.

Súlyos következménye lehet

Vannak azonban más vélemények is az ügyről. Az erdélyi politika egyik, szintén név nélkül nyilatkozó meghatározó alakja szerint Markó végzetes hibát követett el, amikor az egyik legnagyobb korrupciós botrány érintettjeként elhagyta Románia területét, majd a román hatóságok első hívására nem tért haza. A lap forrása szerint az ügyön mind Markó, mind a magyar közösség „sokat veszíthet szakmailag, emberileg és politikailag is”.

A korrupcióellenes harc lázában égő román közvéleményt ugyanis nem Markó Attila sorsa érdekli, hanem az ügyön keresztül arról alkot véleményt, hogy az erdélyi magyarok, az RMDSZ hogyan kezeli válságait és „saját bajba jutott embereinek sorsát”. A forrás szerint most az a kérdés, hogy meg tudja-e védeni az RMDSZ saját (egykori) politikusait, kiállnak-e a szövetség volt vagy jelenlegi vezetői az igazságszolgáltatás elé, hogy tisztázzák magukat, vagy marad az elbujdosás stratégiája és a „betyárkultusz”.

A Hetek szerette volna megkérdezni az ügyről Markó Attilát, de csak közvetítőkig jutott, akik szerint a volt képviselő nem nyilatkozik, mert csak súlyosbítaná helyzetét. Markó Attila korábban a Kossuth Rádiónak úgy nyilatkozott, hogy Magyarországon akar új életet kezdeni, és azt reméli, hogy Budapest nem adja ki. Legutóbb a Mandineren jelent meg vele egy interjú. Ebben a politikus azt állította, hogy a korrupcióellenes harc leple alatt a román állam egy füst alatt a magyar politikai elitet is le akarja fejezni, az ingatlanok újraállamosításával pedig visszafordíthatják az erdélyi magyar egyházi és civil szféra erősödését.

Hetek / Hajdú Sándor / atv.hu (Címlap: kép forrása: atv.hu)