Felébredt Pintér Sándor belügyminiszter és hirtelenjében egy törvénymódosítással állt elő, amivel, mint a közmunka és a közmunkások empatikus ismerője el kívánja lehetetleníteni az orbáni-jobbágyrendszer eddig is szánalmas lehetőségeit.

A beterjesztés módosítaná a közfoglalkoztatásról szóló törvényt, pedig semmi sem indokolja, hogy ezt bármi kikényszerítené. A Pintér által jegyzett – na persze hogy ő találta ki - javaslat szűkítené azon feltételeket, amelyekkel be lehet kerülni a közmunkába. Egész pontosan: „ha valaki felmond, vagy közös megegyezéssel távozik a munkahelyéről, az nem válik jogosulttá a közmunkára.”

Ezzel a kormány arra próbálhatja ösztönözni az embereket, hogy ne mondjanak fel annak reményében, hogy majd pár hónap közmunkával átvészelhetik azt az időszakot, amíg munkát keresnek. Ezzel törvényi keretek közé emelik az állami szintű zsarolást, amivel a szégyenteljes lehetőségeket is sajnálni kívánják az arra rászorulóknak. Az Index szerint Pintér egyébként azzal indokolta a módosítót, hogy a javaslat célja a munkavállalók elsődleges munkaerőpiacon történő tartása.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legutóbbi gyorsjelentése arról tudósít, hogy 2015 áprilisában a 415 ezer álláskereső közül 192,5 ezer álláskereső volt jogosult pénzbeli ellátásra, akiknek 29,7 százaléka álláskeresési ellátásban, a többiek (70,3%) pedig szociális jellegű támogatásban részesültek. Az álláskeresők több mint fele (53,6%) semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott.

Indokolni lehet bármivel, de mind tudjuk, hová vezet mindez. A munkáltató azt tehet a melóssal, amit csak akar, az pedig tűr, vagy éhen hal. Hát ide jutottunk!

fullank.com (Címlap: Pintér Sándor - Forrás: pestisracok.hu)