A Science tudományos lap aktuális számában megjelent tanulmány szerzői kapcsolatot állapítottak meg egerek bélrendszerében talált baktériumok, valamint a máj daganatellenes immunválasza között, és sikerült a teljes mechanizmust feltárniuk.

Az amerikai Rákkutató Központ (CCR) tudósai szerint eredményeik alapján érthetőbbé válnak a májrák kialakulásához vezető folyamatok, valamint új terápiás eljárások dolgozhatók ki.

A májrák különböző típusainak egérmodelljeit antibiotikummal kezelve egyes bélbaktériumok elpusztulnak, ezzel meg lehet változtatni a máj immunsejtjeinek összetételét, amivel befolyásolhatjuk a daganat növekedését"

- magyarázta Tim Greten, a kutatás vezetője.

A szervezetben élő baktériumok és más mikroorganizmusok képezik az úgynevezett mikrobiomot, az emberben ennek legnagyobb része a bélrendszerben található. Ugyan számos kutatás foglalkozott a rák és a bélflóra összefüggéseivel, a májrák kialakulásában játszott szerepét kevéssé ismeri a tudomány. Greten és kutatócsoportja háromféle májrák egérmodelljeivel kísérletezett.

Azt tapasztalták, hogy az antibiotikum-koktéllal kezelt rágcsálóknál meggyengült a bélflóra, kevesebb és kisebb májdaganat növekedett, csökkent az áttétek száma is.

Ezután a máj immunsejtjeit vizsgálták. Azt állapították meg, hogy az antibiotikumos kezelés megnövelte a májimmunsejtek egy fajtájának (NKT) a számát. További kutatásuk kiderítette, hogy ez a sejttípus befolyásolja a májdaganat növekedését.

Következő kísérletükben azt találták, hogy az NKT-sejtek felhalmozódása a májban egy bizonyos fehérje (CXCL16) fokozott termelődésének számlájára írható. Ezután azt is megállapították, hogy az adott fehérje termelődésének az epesavakhoz van köze.

Amikor epesavakkal kezeljük az egereket, valóban megváltozik a májban az NKT-sejtek száma és a májdaganatok száma is"

- mutatott rá Greten.

Végül kiderítették, melyik az a baktérium (Clostridium scindens), amelyik az egerek bélrendszerében az epesavtermelést - ezen keresztül a speciális fehérje előállítását, az említett immunsejtek számát és végső soron a májdaganatok növekedését - szabályozza.

Ugyanebben a tanulmányban azt is megállapították, hogy az emberben is az epesavak szabályozzák a CXCL16 fehérje termelődését,

bár "ezek az eredmények koraiak még", lehetséges, hogy később a rákos betegek esetében alkalmazható lesz az ismeret.

A májrák a vezető rákos halálozási ok az Egyesült Államokban. (MTI) / origo.hu