h i r d e t é s

Belenyúl a kormány a bankbetétekbe: mégis mi folyik itt?

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam
a- a+

Belenyúl a kormány a bankbetétekbe: mégis mi folyik itt?

2022. november 22. - 06:04

A hitelek kamatstopja után újabb ponton nyúl bele durván a kormány a piaci kamatokba és a monetáris transzmisszióba

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és Nagy Márton, az MNB alelnöke az Országgyűlés plenáris ülésén, 2015. november 4-én, az MNB 2012-es, 2013-as és 2014-es üzleti jelentéseinek és beszámolóinak vitája után – Fotó: Kovács Attila / MTI

Az intézményi befektetők és a 20 milliónál nagyobb bankbetéttel rendelkező lakossági ügyfelek bankbetétjeinek kamatát fogja korlátozni a 3 hónapos diszkontkincstárjegyek hozamának megfelelő (jelenleg 11-12% közötti) szinten. A lépésnek az intézmények és a privátbanki ügyfelek mellett a kisbefektetők sem örülhetnek, hiszen a talán leginkább érintett befektetési alapokban csaknem 5400 milliárdnyi megtakarítást fialtat a lakosság. Minden bizonnyal a kincstárjegyek keresletét szeretné megtámogatni a kormány, vállalva az MNB monetáris transzmissziójának újabb megsértését is. - írja a Portfolio

Mit mond a miniszter?

Nagy Márton közleménye szerint egyes pénzügyi szereplők számára egyre vonzóbbá vált az utóbbi időben, hogy pénzüket kereskedelmi banki közvetítéssel jegybanki betétben tartsák, és hitelezés, állampapír-vásárlás helyett végső soron az állam által fizetett, akár 18%-os kamatot realizáljanak, kockázatmentesen. (Az új intézkedésben érintett szereplők listája alapján a kormány kevésbé a hitelezést, inkább az állampapírpiacot "félti".)

A 18%-os kamat alatt nyilvánvalóan az MNB irányadó, egynapos betéti kamatára gondol a miniszter, amelyet október óta közvetetlenül a bankok érnek el, rajtuk keresztül viszont mások is, például úgy, hogy az alapoktól kapott többlet likviditást a bankok jegybanki betétben helyezik el, és a 18%-os jegybanki lehetőség révén akár ezt megközelítő kamatot (pl. 16-17%-os) fizetnek ki az alapoknak.

Eközben a 3 hónapos diszkont kincstárjegy hozama csak 11-12% között van, így az alapkezelők és befektetőik abban érdekeltek, hogy minél több pénz menjen a jegybank magas kamatszintjét "közvetítő" bankbetétebe, és minél kevesebb állampapírba. A miniszter tehát érdekeltebbé akarja tenni az intézményi befektetőket abban, hogy közvetetlenül az állampapírpiacon fektessenek be az MNB-nél való közvetetett befektetés helyett. A hírre ennek megfelelően hozamcsökkenés kezdődött az állampapírpiacon.

Alábbi ábránkon látható, hogy valóban megnőtt például a befektetési alapok befektetései között az elmúlt egy évben a betétek állománya, miközben a diszkontkincstárjegyeké csökkent. Egy év alatt 977 milliárd forinttal nőtt a hazai befektetési alapok belföldi kezelt vagyona, ebből a bankbetétek 477 milliárd forintos többlettel járultak hozzá.

A közlemény úgy folytatódik, hogy a kisebb megtakarítással rendelkező lakossági betéteseknek az említett 18%-os hozam nem elérhető, a bankok 1% alatti kamatot adnak a látra szóló- és folyószámlabetétek után. Azzal már mi is sokat foglalkoztunk, hogy alig van olyan bank, amely 1-2%-nál magasabb (akár lekötött) betéti kamatot fizetne a lakossági ügyféltömeg számára, miközben az ügyfelek javára végzett treasury ügyletek révén a privátbanki befektetők számára 10% feletti betéti kamatok is elérhetők.

Ezt a jelenséget tükrözi alábbi ábránk: szeptemberben az újonnan lekötött betéti szerződések átlagkamata már 8,9% volt, ez döntő részben a privátbanki ügyfelek által elérhető kamatot tükrözi. Ezzel szemben a teljes lakossági betéti állományra fizetett átlagkamat mindössze 2,7%-on állt, és ebben ugyanúgy benne vannak a privátbanki ügyfelek is, akiknek a betétei felfelé húzzák az átlagot. A kormány tehát szemmel láthatóan ezt az eltérést is enyhíteni szeretné a betéti kamatokban (furcsa módon a monetáris szigor közepette nem kamatemeléssel, hanem kamatcsökkentéssel).

Az intézkedés lényege:

2023. március 31-ig egyes intézményi és lakossági befektetők számára a 3 hónapos diszkontkincstárjegy hozamában maximálják a kifizethető betéti kamatot.

Ez a hozam jelenleg 11-12% között mozog. A várakozásunk szerint már ezen a héten hatályba lépő intézkedés március 31-ei határideje vélhetően csak egy "első változat", ahogy a kamatstop többszöri meghosszabbításánál már láttuk. (Ha esetleg addig a kamatszintek normalizálódnak, és a DKJ kamata összeér az irányadóval, akkor szép csendben meg lehet szüntetni.)

Kikre vonatkozna kamatplafon és kire nem?

Vonatkozna:

  • a befektetési vállalkozásokra,
  • a pénztárakra,
  • a lakástakarékpénztárakra,
  • a biztosítókra,
  • a befektetési alapokra és
  • a legalább 20 millió forintot elhelyező lakossági ügyfelekre.

Nem vonatkozna:

  • a 20 millió forintnál kisebb betéttel rendelkező lakossági ügyfelekre (az még nem egyértelmű, hogy bankonként és/vagy ügyfeleknél néznék-e ezt),
  • a bankok egymás közötti betéteire,
  • a nem pénzügyi vállalatokra.

Hogy értékeljük a döntést?

Sérül a monetáris transzmisszió. Az MNB felemeli, a kormány visszacsökkenti a kamatot, legalábbis egy bizonyos szegmensben. Ismét szembemegy a jegybank által kijelölt úttal a kormány, csökkentve a monetáris szigorítás hatékonyságát.

Újabb beavatkozás a piaci mechanizmusba. A betéti piacon valóban fennáll egy anomália (leginkább a monetáris transzmisszió szempontjából), hiszen hiszen a tömegszerű lakossági betétek kamata, sőt, még a rövid lejáratú állampapírpiaci hozam sem követi a kamatkörnyezet jegybank által kívánatosnak tartott szigorodását. A kormány azonban a piaci mechanizmusok érvényesítése helyett előbb az "extraprofitadó" bevezetésével, most pedig a hitelek kamatstopjához hasonlóan egy újabb kamatsapka bevezetésével reagál, szektorok közötti adminisztratív transzferrel helyettesítve a piaci automatizmust.

Negatív hatás a banktól független pénzügyi szolgáltatók számára. Hosszú távon alig akad olyan, a pénzügyi szolgáltatók által nyújtott befektetési termék Magyarországon, amelynek esélye lenne versenyeznie az állampapírokkal, ha pedig a monetáris ciklus sajátosságai révén - az MNB által megteremtett körülmények mellett – lehetőség nyílik a magasabb hozamszerzésre, azt hamar megszüntetik a döntéshozók. Mivel a bankok számára van pozitív hatása is az intézkedésnek (hiszen korlátozza a fizetendő kamatot), ezért elsősorban a banktól független alapkezelők és más intézményi befektetők számára lehet negatív hatása ennek.

Egyes állampapír-befektetők is rosszul járhatnak: a változó kamatozású Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP) a 3 hónapos diszkontkincstárjegy hozamát követi, amely cikkünk megírásakor 11-12% között áll, az állampapírpiaci kereslet növekedésével azonban várhatóan csökkenni fog, ami a lakossági BMÁP hozamára negatívan fog hatni. (Portfolio)


Kommentelne? Kattinson ide!

h i r d e t é s

Clicky