Ma állították fel ide egész Magyarország talán leghatásosabb lovas szobrát, ami istentelenül nagy. Andrássy Gyula meg olyan csinos, hogy csak na! Bónuszként itt van a 15 milliós magyarság legmagasabban lévő lópénisze, ami csodás kihívás lesz a jövő generációk éretttségizőinek. Szoborkritika! - írja a cink.hu

A Báthory utca és a tér sarkán állítottam le a robogót, és alig tettem pár lépést, már nyilvánvaló volt, hogy a Kossuth téren utolsóként felállított régi szobornak van a mezőnyből a legnagyobb hatása a Parlament környéki térélményre. Ha az ember a metrókijárat tájáról vagy a Belváros felől érkezik, a Duna és a budai vár felé nyíló nagyszabású látványt mostantól egy istentelen nagy bronzlovas teszi még látványosabbá. Messziről nézve is érezni, milyen hatalmas a szobor, közelebbről pedig fergeteges a látvány: a különösen nagy alapzattal együtt Gyula barátunk úgy 14 méter magas, vagyis még egy régi, nagy belmagasságú házban is simán be tudna nézni a negyedik emeleti lakásokba.

A nagyszerű új fotólehetőségeken felül is érezni egyből, hogy ez lesz a tér legnépszerűbb szobra.

A szemközti oldalon álló Tisza igazából rettenetes előszocreál giccs, bár az kétségkívül viccessé teszi, hogy Bencsik András látens homoszexuális kovácsot alakít rajta.

A Röstellkedő Magyarokat ábrázoló következő szobor nekem ugyan tetszik, de már többször is tapasztaltam, hogy a sétálók körében népszerűtlen, mert az emberek optimista, és nem búskomor Kossuth Lajost akarnak. Jó, hogy nem kuncogva lovacskázó Széchenyit meg szamárra beszívva a teletubbieson röhögcsélő Vörösmartyt!

A Rákóczi-lovasszobor rossz helyen áll, nem látszik, unalmas a tapalzata és eléggé érdektelen.

Az új-régi Andrássy – eredetije a tér legelső nagy emlékműve volt, amit Zala György jól érezhetően a Parlament épületéhez tervezett – már a talapzatával meghódítja az embert. Ilyen lendületesen historizáló, hatalmas, tejszínhabban úszó oroszkrémtortáért csak rajongani lehet. Nem beszélve arról, hogy milyen pompásan fotózható. A hangulat optimistán rokokós-barokkos, az embernek egy pásztorórák céljára épített kastély jut az eszébe róla. Érdemes összehasonlítani a Rákóczi talapzatával, ami ehhez a szexet ígérő csodapalotához képest nyomasztó bankfiók.

Hála istennek mind a lova, mind maga Andrássy "Első Magyar Szupermodell" Gyula felnőnek posztamensükhöz. A ló ügyesen megformált és kifejezetten lendületes, a gróf meg még 14 méterről mélyebbről nézve is az a szuperdögös, Olivier Giroud-szerű férfiszépség, akivel a szex tényleg nem lenne buzulás. A hangulat annyira szexi, a néző pedig annyira belehelyezkedik az ámulva pihegő Erzsébet királynő szerepébe, hogy a gróf jobb kezében tartott hatalmas lúdtollat automatikusan pajzán segédeszközként és nem a kiegyezés szerződéseinek megírására tett utalásként értelmeztem.

A szobor mindezeken felül a történelem legnagyobb kihívása elé állítja a főváros diákságának tökösebbik felét. Az ugyanis nem nagy kunszt, hogy ez ember érettségi után – vagy éppen előtte – felmegy a Várba és picit ágaskodva megsimogatja Hadik András lovának a tökét. De ez más, a lóhere itt ugyanis 9-10 méter magasan van.

Amikor ott jártam kedden kora délután, összefutottam Wachsler Tamással, a Parlament és a tér felújításának irányítójával, aki éppen felmászott a tapalzatra. A lóhoz. Azt állította, hogy nem heresimogatás végett, hanem valami időkapszulát helyez el.

A szobor amúgy még körül van kerítve, és teljesen csak akkor készül el, ha a talapzat oldalára megcsinálják a hatalmas bronz domborműveket. De már most is rettentő hatásos. Hiszen milyen is lehetne egy gigászi krémtorta tetején pózoló magyar szexisten, aki személyesen fúrta a legszebb királynét, miközben az ráadásul egy nagyképű osztrák felesége volt?

cink.hu