A kétkérdéses népszavazási kampánnyal rázná fel az ellenzéki tömb az előválasztás után természetszerűen lankadó választói lelkesedést, ám a célhoz vezető utat bénázások, szivárogtatás és az egymás iránti bizalmatlanság kövezi ki, ami szükségszerűen vonja magával a választók elbizonytalanodását is. - írja a Telex

Meglesz a szükséges 200 ezer aláírás a Fudan elleni és az álláskeresési támogatásról szóló népszavazáshoz, de nem karácsonyig – ebben ma már minden, a Telex által megkérdezett ellenzéki szereplő egyetért az úgynevezett népszavazási kampány első hetének tapasztalatai alapján. De akkor minek kellett bemondani a karácsonyi céldátumot? Egyáltalán, most tényleg zajlik valamiféle kampány, amivel képes lehet az egymással összefogott hat párt felrázni az előválasztás után elbizonytalanodott, elfáradt, sőt, esetenként kiábrándult szavazóit? Mi lesz Márki-Zay Péter szerepe ebben, illetve a következő hónapokban? Kinek állhatott érdekében a népszerűtlenség-gate, és milyen hatással lesz – ha egyáltalán lesz – ez az ellenzéki együttműködésre?

Karácsonytól szilveszterig

Az első két napon csak a momentumosok több mint 1500 aláírást gyűjtöttek Budapesten, ami jó arány, hiszen ha ezt megszoroznánk hattal, amit persze nem tehetünk meg, akkor annak lenne vagy lett volna felhajtóereje – fogalmazott a Telex-nek egy, az összellenzéki népszavazási kampányra rálátó forrás. Abban nemcsak a pultozással foglalkozók, hanem a pártvezetők is egyetértenek, hogy az elsőként Karácsony Gergely főpolgármester, majd pedig Márki-Zay Péter közös miniszterelnök-jelölt által is megfogalmazott karácsonyi célkitűzés nem tartható, magyarán péntekre biztosan nem lesz meg a szükséges 200 ezer aláírás.

Újévre vagy legkésőbb január első hetében viszont tutira meglesz, ha a mostani ütemben haladnak a dolgok

A lap másik forrása optimistább. Azzal egyikük sem és a Telex által megkérdezett politikusok sem értettek egyet, hogy érdektelen lenne az ellenzéki szavazók számára a népszavazás. A rossz időzítést és az aláírásgyűjtés körüli feszültségeket pedig szinte egységesen az állami szervek, elsősorban a Nemzeti Választási Bizottság és a Nemzeti Választási Iroda számlájára írják, amelyek a maximális határidők legvégére végezték el a feladatukat.

A Fidesznek ugyanis nyilván nem érdeke, hogy egy oktatási és egy szociális kérdés, azaz a Fudan Egyetemről és az álláskeresési járadék folyósításának 270 napban való maximalizálásáról a 2022-es országgyűlési választás idején dönthessen a nép. Orbán Viktor keddi kormányinfóján azt állította, jogilag csak a választások után lehetséges a Fudan-népszavazás megtartása.

Az ellenzék szerint ez nem igaz: a kormány csak húzza az időt, a Nemzeti Választási Iroda pedig asszisztál ehhez. Az NVI szerint viszont ők a szervezővel együttműködve és a törvényi határidőket betartva látták és látják el a népszavazással összefüggő feladataikat, az ellenzékieknek pedig 200 ezer támogató aláírást kell összegyűjteniük január közepéig ahhoz, hogy ha még a jogorvoslati időket figyelembe véve neccesen is, de két kérdésük felkerülhessen a szavazólapra. A kormány négy, gyermekvédelminek nevezett kérdése már biztosan rajta lesz.

Az ellenzék keddig egyébként 25 ezer aláírást gyűjtött össze a múlt csütörtökön indult népszavazási kezdeményezés támogatására. Pártállás nélkül mindenkit arra biztatnak, hogy aki változást akar Magyarországon, az támogassa a referendumot, állításuk szerint ugyanis ez a kormányváltás előszobája lenne.

Hit, remény, népszavazási harc

Eredetileg öt kérdésben kezdeményezett népszavazást Karácsony Gergely még júliusban, miután egy rendelettel ezt lehetővé tették a meghosszabbított veszélyhelyzet alatt is. A Nemzeti Választási Bizottság augusztus végén két kérdést hitelesített ezek közül, ám a bizottság döntését hatan is megtámadták, köztük a volt jobbikos Volner János új pártja, a Volner Párt is. Így a Kúria elé került az ügy, amely azonban két hete elutasította a felülvizsgálati kérelmeket, múlt kedden pedig a főpolgármester és szövetségesei felvehették az aláírásgyűjtő íveket.

Karácsony Gergely és az ellenzéki pártok már a nyáron elkezdték összegyűjteni az aláírásokat egy online felületen a népszavazási kérdésekhez, még mielőtt az NVB befogadta volna azokat. Jogi értelemben ez nem jelentett semmit, viszont az adatok ismeretében Karácsony csapata most gyorsabban el tudja érni azokat, akik már támogatták a népszavazást. 200 ezer aláírás összegyűjtése azonban így is nagyon húzósnak ígérkezik, még úgy is, hogy az aláírásgyűjtésben az ellenzéki együttműködés pártjain kívül részt vesz a Magyar Kétfarkú Kutya Párt is.

A népszavazási kampányt az együttműködő pártok miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter az ellenzéki országgyűlési képviselőjelöltekkel közösen, az Országház előtt nyitotta meg, az ellenzéki pártok pedig szinte naponta tartanak sajtótájékoztatókat a témában, mégis mintha az ügy kicsit elsikkadni látszana.

"Az biztos, hogy van hitetlenség az ellenzéki táborban is, és ez elsősorban a kormányváltás esélyébe vetett hit megkérdőjeleződése, amin egy sikeres népszavazási harc, az adminisztratív akadályok legyőzése és a voksolás kiharcolása tudna változtatni. Kellene az embereknek a remény, hogy ezek azért csak el tudták érni ezt"

– fogalmazott a lapnak az egyik párt politikusa, aki egyébként minden nap pultozik. Szerinte a fővárosban megvan a szükséges lendület, mert a Fudan ügyét minden budapesti érti és érzi, vidéken azonban egyelőre aligha győzhető le az apátia. És itt jön képbe az elmúlt két hét megannyi fiaskója és mindezek hatása a kampányra.

Márki-Zay a csúszdaparkban

Márki-Zay Péternek a következő hetekben orvosi tanácsra pihennie kellene, ám kampánycsapata szerint ő „egy gép”, aki balesete után két nappal már dolgozott. A miniszterelnök-jelöltet vasárnap reggel műtötték meg, miután szombaton este eltörte a karját egy csúszdaparkban, ahová a gyerekeivel érkezett. Márki-Zay a Telexnek azt nyilatkozta, hogy szombaton Budapesten volt kampányügyben, az ellenzék első országos jelöltfelkészítőjét tartották, és a közös kampányarculatot is bemutatták. Ezután csúszott el a már említett csúszdaparkban, és az alkarját január végéig kell rögzíteni, azaz egy darabig marad a gipsz.

Mindez a miniszterelnök-jelölti kampánystáb szerint tehát aligha befolyásolja Márki-Zay aktivitását, ahogyan a népszavazási kampányban való részvételét sem veti vissza. A jelölt ennek ellenére vagy ezzel párhuzamosan már a kórházi ágyán beszélt arról a rejtélyes közvélemény-kutatásról, amelyet az ellenzék rendelt meg és a Fidesz nagy előnyét mutatja, és ami sokkal inkább meghatározza az ellenzéki közbeszédet jelenleg, mint a közös népszavazási kampány.

Márki-Zay azt mondta, hogy az adat megalapozatlan, és a kutatás elkészítése és kiszivárogtatása „komoly gyanút ébreszt”. Azt mondja, a kiszivárogtatás csak a Fidesznek állt érdekében, és szerinte ez azt mutatja, hogy

„az ellenség betette a lábát a főhadiszállásunkra is”.

A miniszterelnök-jelölt gyanúsnak tartja, hogyan kerülhettek a kutatás számai a 444-hez, és a Telex információi szerint ezt a kampánystáb is osztja. A kikerült néhány szám ugyanis szerintük nagyon is tudatosan mehetett ki a 444-hez a jóval komplexebb összellenzéki közvélemény-kutatásból, melynek részleteit aztán az Index publikálta.

Azt is megtudtuk, hogy a kampány vezetői és stratégiai munkatársai közül mindössze 5-6 ember ismerhette a kutatási anyagot, amely aztán az egyik párt levelezőlistájára került. Többen állítják azt is, hogy senki nem látta az eredményeket a pártvezetők közül a 444-en való megjelenés előtt, tehát ez a dolog

„nem magas szinten csúszott félre”.

Azt még a legnagyobb Gyurcsány-kritikusok is cáfolták, hogy a volt miniszterelnöknek vagy akár csak a Demokratikus Koalíciónak ezúttal köze lett volna a kavaráshoz, ahogyan a többi ellenzéki politikai vezető érdekei is a történtekkel ellentétesek – mondják.

Annyit ugyanakkor nagyjából össze lehet rakni, hogy épp akkor jött ki a nem-kampányolásból fakadó visszaesést érintő kritika és a Fidesz–KDNP 14 százalékpontos vezetését mutató adat, amikor Márki-Zay Péter a Szabad Európának adott interjúban azt mondta: nem tartja kizártnak, hogy

a pártok kivárnak, azért nem kampányolnak, és egy esetleges miniszterelnökjelölt-cserével állnak majd elő.

Ahogy később kiderült, a 21 Kutatóközpont és az Iránytű Intézet részvételével készített, 68 oldalas elemzés egyik, sajtóban kiragadott megállapítása az volt, hogy az ellenzéki összefogás lakossági támogatottsága jócskán leszakadt a Fideszétől. Az anyag szerint az ellenzéki listát a megkérdezettek 31 százaléka, a Fidesz–KDNP listáját 46 százalékuk támogatta volna – és a nyilatkozók 52 százaléka kívánta a mostani kormány maradását, míg csak 43 százalékuk akart kormányváltást. Erről az adatsorról publikálta később a 21 Kutatóközpont, hogy

„választási előrejelzésnek nem használhatók az adatok”.

Mindez azonban – természetesen – megrengette a Márki-Zay Péter esélyeiről az előválasztási első fordulós berobbanása óta épülő és épített esélyességképet. A kiragadott adat, illetve a Fidesz tetemes előnye nagyot ment a nyilvánosságban, főként miután már hetek óta fogalmazódtak meg kritikák arról, hogy az ellenzék az előválasztás óta kevés nyilvános aktivitást mutatott. Ezt Donáth Anna új Momentum-elnök például úgy fogalmazta meg a Telexnek néhány hete, hogy

„az elmúlt egy hónapot kidobta az ellenzék a kukába”.

Persze a fokozódó ellenzéki apátiát más kutatásokból is lehetett látni, éppen erre, ezekre lett volna válasz a népszavazási kampányrajt, aminek lényegében keresztbe tett a népszerűtlenségi-gate. Hogy van-e valódi összefüggés? Forrásaink szerint aligha fog nyilvánosságra kerülni, ám a belső vizsgálódások alapján a nyers adatokat vagy az adatfelvételt végzők, vagy az elemzők, vagy pedig a kampányra valamiféle rálátással rendelkező, de a kutatási anyagról szóló személyes prezentáción közvetlenül részt nem vett személy, méghozzá az anyag felületes értelmezése nyomán szivárogtatta ki.

„Új kutatócéggel dolgozunk”

– mondta azonban szinte közvetlenül a botrány után a Magyar Hangnak Márki-Zay Péter. Ebből márpedig arra lehetett következtetni, hogy az adatfelvételért és értékelést végző, az ellenzéki pártok egyikéhez köthető intézetnél sejti a szivárogtatót a miniszterelnök-jelölt.

„Láttam már ilyen trükköket itthon és külföldön is, hogyan lehet hangulatot kelteni a saját jelölt ellen, elmondani róla, hogy már korábbi szövetségesei sem támogatják”

– fogalmazott a lapnak, hozzátéve: tudják, hogy melyik csatornán, melyik levelezéssel jutott ki a belső használatú dokumentum, ám nem akarnak személyes felelősöket emlegetni. Márki-Zay azt sem árulta el, melyik elemző központot tartja felelősnek a malőrért, de a tanulságot levonták, változtatnak a háttércsapat „mixén”.

Noha az ellenzéki képviselők sem kívánták konkrétan megnevezni a Telexnek, de azt sem cáfolta senki, hogy a Momentumhoz köthető 21 Kutatóközpontnál sejti a szivárogtatót a miniszterelnök-jelölt és csapata.

Márki-Zay és környezete azonban ezt a közvetlen bizonyítottság hiányában nem fogja kimondani, sőt, forrásaink inkább úgy fogalmaztak:

sose fog kiderülni, konkrétan ki volt.

Gipsz és Jakab?

Ebből az esetből is nyilvánvalóvá vált ugyanakkor, hogy miközben az ellenzék hangzatosan kizárólag a kormányváltásra fókuszálja erőit, az előválasztás és a miniszterelnök-jelölt személye is alaposan átrendezte a terepasztalt ezen az oldalon. És nemcsak a szavazók egy része csalódott az előválasztást követően, de Márki-Zay döntései is hoznak személyes sérelmeket a pártszövetségen belül, a Fidesz pedig ezzel egy időben nyilvánvalóan keresi a fegyvert az elmúlt 12 év legnagyobbnak tartott kormányváltási esélyének letörésére.

Hivatalosan is bejelentem, hogy úgy döntöttünk, aktivizáljuk pártunkat, és elindulunk a 2022-es országgyűlési választáson

– jelentette be múlt pénteken Gattyán György, éppen az ellenzéki összefogás támogatottságának zuhanását mutató közvélemény-kutatásra hivatkozva. A milliárdos vállalkozó szerint Márki-Zay Péter és az összefogás nem váltotta be a hozzá fűzött reményt, a problémára pedig ő maga lenne a megoldás, emiatt lett – az egyébként már novemberben a bejegyeztetni kezdeményezett – pártja neve a Megoldás Mozgalom.

Gattyán György választási plakátja Budapesten 2021. december 22-én – Fotó: Bődey János / Telex

Abban az ellenzéki oldalon megkérdezett szereplők mindegyike egyetért, hogy Gattyán megjelenése kizárólag a NER érdeke, ennek ellenére a Telex forrásai nem láttak közvetlen összefüggést a milliárdos hivatalos bejelentkezése és az esetleges kutatásos szivárogtatás között, sőt, volt, aki úgy fogalmazott:

ez belső munka, vagy csak belső bénázás volt, amire Gattyán és kampánytanácsadói fel tudtak ülni. Ahogy a Fidesz is.

Ám miközben ezek a források azt is határozottan állítják, hogy a közös jelöltet, illetve a kormányváltási esélyeket érintő gyengítési kísérletek csakis a kormányoldalról származnak, az elmúlt napokban teljesen egyértelművé vált, hogy nagyon is mélyülnek az együttműködő felek közötti törésvonalak, és a szeretet ünnepén látszólag nemcsak egy törött csontot egyben tartó gipsz hátráltatja Márki-Zayt, hanem az is, hogy ő maga még nem képes megszilárdult gipszként összefogni a töredezett ellenzéki táborokat.

Éppen ezért Márki-Zay maga is frontot nyitott például a tömbön belül az utóbbi hetek egyik legérdekesebb kijelentésével:

Évente 2,7 milliárdja van a Jobbiknak. De ebbe a konkrét kampányba alig szállt be. Egyelőre százmilliót sem tud beletenni a kampányba, vagy nem akar

– mondta szintén a Szabad Európának a Jakab Péter vezette Jobbikról, és ezt a kijelentését azóta többször, több körben és fórumon is megismételte. Márki-Zay szerint kifejezetten furcsa, hogy miközben a 2022-es választás a legnagyobb megmérettetés, a legnagyobb téttel bíró küzdelem, és az összefogás alapja éppen az, hogy ez a tét az ország sorsa, a Jobbik például ötvenmillió forinttal kíván hozzájárulni a mindent eldöntő közös kampányhoz, amiben már a saját egyéni jelöltjeinek juttatott támogatás is benne van.

Erre reagálva pár napja Jakab Péter már vissza is szólt, és kifejtette:

Rajtunk nem múlhat a közös miniszterelnök-jelölt győzelme. És nem is fog. Aki ezek után a Jobbikot támadja, az Orbán hatalmon maradását segíti. De ezt a közös miniszterelnök-jelölt nyilván nem hagyná, hisz érte is küzdünk.

Telex