Az MNB legújabb jelentése szerint hosszú évek spórolása sem elég ahhoz, hogy valaki saját zsebből képes legyen kifizetni egy lakás árát. Ingatlanszakértőt kérdeztünk a piac jelenlegi helyzetéről, és szakpszichológus is megszólal cikkünkben arról, milyen hatásokkal jár, ha a fiatalok egyre később költöznek el otthonról.

Az ember életében vannak megkülönböztetett, különös jelentőségű események: ilyenek a házasság, a gyerekszületés és persze ilyen az ingatlanvásárlás is. Utóbbit az ingatlanárak folyamatos változása, a kiszámíthatatlan gazdasági körülmények rendkívüli módon képesek megnehezíteni. Legutóbb a Magyar Nemzeti Bank által kiadott Lakáspiaci jelentés mutatott rá egy elképesztő számra, miszerint országszerte több mint tíz évnyi gyűjtögetésre van szükség ahhoz, hogy valaki képes legyen saját ingatlant vásárolni.

Eközben pedig a kutatások azt mutatják, hogy a fiatalok egyre később hagyják el a szülői házat, amihez nyilván hozzájárulnak az elképesztő ingatlanárak is. De vajon milyen hatással van a mentális egészségre, ha közel harminc évesen költözünk el otthonról és milyen tanácsokat érdemes megfogadni az ingatlanvásárlással kapcsolatban? Utánajártunk a lakáspiac trendjeinek!

Nincs nagy különbség Budapest és a többi nagyváros között

A Magyar Nemzeti Bank legújabb jelentése szerint országszerte hosszú évek nettó átlagjövedelmére van szükség ahhoz, hogy valaki önerőből képes legyen ingatlant vásárolni. A fővárosban, a budapesti átlagkeresetet figyelembe véve 11,9 évig kell minden egyes hónapban minden egyes forintot félrerakni ahhoz, hogy valaki saját lakáshoz jusson.

A vidéki nagyvárosokban sem sokkal jobb a helyzet: Miskolcon valamivel több, mint hét évig kell spórolni, Pécsett tíz, Szegeden pedig majdnem tizenegy évig kellene gyűjtögetni ahhoz, hogy valaki hitel vagy bármilyen segítség nélkül képes legyen ingatlant venni.

Elszívja a pénzt a lakáspiacról az állampapír

Ezek után jogosan merül fel a kérdés, hogy ingatlanhitelek, szülői segítség, bármiféle segítség nélkül hogyan juthat hozzá egy fiatal a mai világban egy olyan kulcshoz, ami a saját lakása ajtaját nyitja?

– Erre nehéz válaszolni, én azt gondolom, hogy bérből és fizetésből ez elég lehetetlennek tűnik, de azt hiszem, ez más országokban is így van. Ha valaki saját ingatlant szeretne, akkor a meglévő állása mellett kénytelen valami mást is bevállalni, amire az online tér rengeteg lehetőséget biztosít, de hitel és segítség nélkül ez nehéz feladat – mondta a Startlapnak Török Dávid ingatlanszakértő, a TDG alapítója, aki arra is reagált, hogy a lakáspiaci tranzakciók a tavalyi év első negyedévéhez képest 43 százalékkal csökkentek. – Alapvetően most egy stagnáló ingatlanpiacról beszélhetünk, de ez természetesen országon, sőt akár még kerületeken belül is változó. A tapasztalat az, hogy állampapír nagyon elszívja a pénzt a piacról: hosszútávú bérbeadásból jelenleg nagyjából három-négy százalék a haszon, míg az állampapírok esetében ez tizenöt százalék is lehet, így érthető, hogy az utóbbit választják.

Az előrejelzések szerint nagyjából két-három évig fog tartani ez a helyzet, utána remélhetőleg visszaáramlik az ingatlanpiacra a pénz.

Lehet-e alkudni?

Az MNB jelentése szerint a rendkívül alacsony ingatlanpiaci pénzmozgások, az adás-vételek drasztikus csökkenése hozzájárul ahhoz, hogy csökkenek a piaci árak és nő az alkuk lehetősége.

-Az én tapasztalatom az, hogy túl nagy alkuméretek jelenleg nincsenek, aminek az az oka, hogy az elmúlt tíz évben egyszerűen elszokott tőle a piac. A saját területemen az idei évben nagyjából három százalékos körül volt az alkuk átlaga. Emellett persze megjelentek a nagyobb számok is, de ezekből közel sem biztos, hogy lesznek megegyezések.

Most az igazán fontos az, hogy nagyon jól kell tudni árazni és ha jó az ár, akkor kis alkuval is létrejöhet az adás-vétel.

Ha valaki kitartja az árat, mondván, hogy hajlandó magasabb mértékű alkura is, az veszélyes lehet, mert egyszerűen nem érkeznek meg a vevők. Alacsonyabb árral, alacsonyabb alkuval könnyebb dolga lehet azoknak, akik eladásra kínálják az ingatlanjukat – magyarázta Török Dávid, aki azt is elárulta, hogy milyen hatással van az energiaválság a lakáspiacra. – Láthatóan tudatosabbak a vásárlók, mindenki egy kicsit jobban odafigyel arra, hogy mennyire korszerű egy ingatlan, milyen a fűtése, mennyire energiatakarékos. A felújítandó ingatlanokra nagyon alacsony az igény, mert kevesen merik bevállalni még a felújítást is, ráadásul nehéz is jó és megbízható szakembereket találni.

A mamahotel veszélyei

A saját lakás megvásárlásának nehézségei, már-már lehetetlensége természetes következménye az is, hogy a fiatalok egyre később repülnek ki a szülői fészekből, egyre tovább veszik igénybe az úgynevezett „mamahotel” szolgáltatásait.

Az Eurostat adatai azt mutatják, hogy a hazai fiatalok átlagosan huszonhét éves korukban költöznek el otthonról – de vajon miért lehet egészségtelen túl sokáig halogatni a külön költözést?

-Az emberek alapvetően tartanak az új helyzetektől, sokszor félnek, ha kihívások elé állítják őket és ez a függetlenedési folyamat is ilyen. A veszélye ennek az, hogy ha elhúzódik a folyamat és belekényelmesedik a helyzetbe a fiatal. Ha valaki otthon ragad, az beárnyékolja a függetlenségi törekvéseket, elhúzódik ez a függőségi helyzet, ami hosszú távon káros lehet, mivel kevésbé éli meg azt, hogy ő egy autonóm, független, különálló személy.

Ezért is fontos meglépni ezt és kirepülni otthonról – magyarázta dr. Makai Gábor, klinikai szakpszichológus. – Sok konfliktus születhet az alkalmazkodás okozta nehézségekből, ez sok feszültséget szülhet. Ha otthon élünk a szüleinkkel, akkor fontos megkérdezni magunktól, hogy mennyire tudom meghúzni a saját határaimat. Ki tudok-e alakítani egy önálló, független életet, annak ellenére, hogy a szüleimmel élek együtt? Fontos, hogy ne süppedjünk bele a gyermeki szerepbe: le kell fektetni a szabályokat, újra kell keretezni a kapcsolatokat, ha felnőttként otthon élünk. (Startlap)