Karácsony Gergely főpolgármester már bejelentette, hogy közigazgatási bírósághoz fordulnak a túlzott mértékű szolidaritási hozzájárulás miatt. Mi is megpróbáljuk ezt - jelentette ki lapunknak Wittinghoff Tamás, Budaörs független polgármestere pénteken, miután kiderült, hogy az önkormányzatokat sújtó szolidaritási hozzájárulást a kabinet jövőre 30 százalékkal emelné.

A kormányzat 2017 óta ír elő szolidaritási hozzájárulást önkormányzatoknak az adóerő képességtől függően, így ez a sarc elsősorban a nagyobb, tehetősebb városokat sújtja. A hozzájárulás mértékét Budapesten azután emelte meg drasztikusan az Orbán-kormány, hogy ott az ellenzék nyert. A főváros a közelmúltban bejelentette, hogy pert indít emiatt, erre a kormány most válaszként jelezte, még többet akar. Az újabb komoly emelési szándék abból az állásfoglalásból derül ki, amelyet a Költségvetési Tanács készített a 2024-es büdzsé tervezetéről. A tanács véleménye szerint a 30 százalékos emeléssel csaknem duplájára nőne az államkassza ebből a forrásból származó bevétele.

„Már most is törvénytelen amit csinálnak, hiszen a szolidaritási hozzájárulás néven kivetett sarc meghaladja a kötelező feladatokra adott állami normatíva összegét, így az önkormányzat saját bevételeiből von el a kormány” – magyarázta a budaörsi polgármester.

Wittinghoff Tamás szerint annak ellenére sarcolja így a településeket a kormány, hogy "ezt tiltja az általuk összetákolt Alaptörvény, az önkormányzati törvény, illetve egy nemzetközi egyezmény, az Önkormányzatok Európai Chartája is."

Itt érdemes felidézni, hogy Budaörs egyszer már megtámadta a szolidaritási hozzájárulást. Erről a polgármester azt mondta: "Azt, hogy Magyarországon nincs jogállam fényesen bizonyítja Budaörs e tárgyban évekkel ezelőtt indított polgári pere, amelyben a mai napig nincs döntés. A másodfok ugyanis az Alkotmánybíróságra bízta az ügyet, amely azonban a költségvetés helyzetére hivatkozva azt mondta, hogy nincs lehetőségük dönteni. Az elmúlt években milliárdokkal lopták meg a budaörsieket. Akkor még egyedül voltunk ezzel. Budapest ugyanis Tarlós István idején 5,5 milliárdot fizetett ezen a címen, míg a jelenlegi ellenzéki városvezetésnek idén már 58 milliárdot kell."

Kérdéses, hogy ha Budaörs egyszer már nem járt sikerrel, most mitől juthatnak más eredményre. A mostani eset azonban jogilag más, mint az első próbálkozás. 2017-ben polgári perben követeltek kártérítést a szolidaritási hozzájárulás bevezetése miatt az államtól, most viszont, Budapesthez hasonlóan, közigazgatási bírósághoz fordulnak. A közigazgatási perben, miként a főváros, annak kimondását kérhetik, hogy a pénzügyminiszter nem végezte el a rá rótt igazítási kötelezettséget, az adó maximumát nem hozta egyensúlyba az Alaptörvény és az önkormányzati törvény rendelkezéseivel.

– Megnézzük, hogy a jogállam másik lábával, egy közigazgatási eljárással gyorsabban célba érhetünk-e – mondta Wittinghoff Tamás, aki a fővárosi perhez való csatlakozásra vonatkozó kérdésünkre azt válaszolta, hogy megtennék, ha ugyanahhoz a bírósághoz tartoznának, de közigazgatási perként területileg más törvényszékhez tartoznak, így Budaörs külön eljárást indít. Kicsit ironikusan azt is hozzátette: akár versenyeztethetjük is a közigazgatási bíróságokat.

Budaörs polgármestere bízik abban, hogy a független bíróságok késztetést fognak érezni arra, hogy valóban a jogszabályok mentén járjanak el.

Érvelése egyébként hasonlatos a fővároséhoz: az elvonás mértéke nem haladhatja meg a feladatellátásra kapott állami támogatás mértékét, a pénzügyminiszternek törvényi kötelessége a fentieket figyelembe vevő korrekció. A hasonlóság szerinte a periratokban is nagy lesz majd. A fővárossal egyeztetni fognak a pertaktikát illetően.

A törvénytelenség Wittinghoff szerint fokozódik, ami a NER-en belül is feszültséget szül. Már a parlamenti választás előtt azt mondta Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere, hogy a szolidaritási hozzájárulást meg kellene felezni, ehhez képest 30 százalékkal emelnék. Cser-Palkovics Andrást is kerestük, de csak a pontos költségvetési számok ismeretében szeretne válaszolni.

Szerdán adja be a keresetlevelet a főváros

„A Költségvetési Tanács véleménye egybecseng az Önkormányzatok Nemzeti Egyeztető Tanácsán néhány hete számok nélkül elhangzottakkal. A főváros esetében a 30 százalékos emelés azt jelentené, hogy az idei 58 milliárd forint helyett 75 milliárd forintot kellene jövőre szolidaritási hozzájárulás címén fizetni. Ez kormányzati válaszcsapásként is érthető: ha a fővárosnak problémája van a dologgal, akkor még ráemelnek. Ha ilyen arányban fizetne mondjuk a fideszes vezetésű XVI. kerület, akkor az olyan mértékű lyukat ütne a költségvetésén, hogy szinte azonnali csődhelyzet állna elő. Teljesen torz a rendszer.

A fővárosi önkormányzat jövő szerdán adja be a keresetlevelet a Fővárosi Törvényszékre a szolidaritási hozzájárulás miatt. Azért perlünk, mert egyszerűen nem tudunk többet fizetni, mint amennyit az államtól a ránk rótt feladatokra kapunk 

– mondta a Népszavának Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes.

Arra a kérdésre, hogy miben bízhat a főváros jövőre, ha az idén, 58 milliárdos szolidaritási hozzájárulás fizetése mellett túlélőprogram készítésére kényszerült, a város pénzügyeiért felelős politikus azt válaszolta, hogy jelenleg arra koncentrál, hogy szeptember 15-ig fizetőképes maradjon Budapest. A következő pont, amikor távolabbra tud tekinteni, az december 31. Ehhez képest 2024 a problémahegyeken túl, nagyon messze van. Ráadásul sok tényező ismeretlen még. Egyelőre nem tudni mennyi lesz az iparűzési adóbevétel, megkapják-e a kormánytól a hitelfelvételi hozzájárulást, illetve az ígért rezsitámogatást. Az már bizonyos, hogy a második körös csomagba sem fért bele Budapest, lévén nem szerepel a csütörtökön megjelent kormányhatározat kedvezményezettjei között. Ezek szerint lesz harmadik kör – bizakodott Kiss Ambrus, aki szerint Budapest akkor tud jövőre ennyi hozzájárulást fizetni, ha legalább ennyit kap az államtól feladatellátásra.

A kormány tervezett intézkedései között szerepel a gyermekétkeztetési normatíva szinte változatlan formában hagyása is. Csakhogy Budapesten egy tányér közlevesnek már most csak a harmadára elég az állami támogatás, a többit a szülők és az önkormányzat fizeti. A térítési díjak emelésével egyre csökken az igénylők száma, ami nem csak azért rossz, mert sok gyerek elesik a napi egy tál meleg ételtől is, de azért is, mert ezzel nő az előállítás költsége is – mutatott rá szakember, aki ehhez hasonlóan kétélűnek tartja a Rezsivédelmi Alap tervezett drasztikus csökkentését is, mivel az eddig beérkezett indikatív árajánlatok szerint hiába csökkent az energia világpiaci ára, az MVM továbbra is a drágán vett orosz gázhoz szabja az árait. Az önkormányzatoknak és az intézményeknek így nem lett olcsóbb, se az áram, se a gáz. A rezsitámogatás javát egyébként a távhőkassza nyelte el, ami jövőre se lesz másként. Az önkormányzatok várhatóan hitelekből próbálják megvalósítani a fejlesztéseiket. Ezzel persze nem élhet minden önkormányzat. Másrészt az uniós források késlekedése, az önkormányzatok kivéreztetése miatt tovább tolódnak a korszerűsítések, mint például a vízműrendszerek fejlesztése. De ennek a halogatásnak is van végpontja. A kormány következményekre egyáltalán nem figyelve szipolyozza ki az önkormányzatokat, csakhogy a települések többségében már felélték a tartalékokat, ha voltak. Az önkormányzatok ellehetetlenítésével veszélybe kerülnek a közszolgáltatások, amelyek hiánya növeli a társadalmi egyenlőtlenséget, rontja a gazdaság versenyképességét. Budapest nélkül nincs kilábalás – figyelmeztetett Kiss Ambrus. 

„Ez az adó már most is ki van maxolva”

– Az önkormányzatokra kivetett szolidaritási adó már most is ki van maxolva. Ha tovább emelik, az biztosan veszélyeztetni fogja a feladatellátást, s a települések sorban állnak majd, hogy az államtól kuncsorogjanak pénzt, mert különben a költségvetésük negatív tartományba fordul át – véli Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) elnöke, a Somogy megyei Tab fideszes polgármestere.

Az elnök nem csak a szolidaritási hozzájárulás emelését kifogásolta, szerinte nem jobb a helyzet az étkeztetésre fordítható összegek terén sem. A tervezett 4,2 százalékos jövő évi emelés korántsem elég a drasztikusan megugrott élelmiszerárak fedezésére. Szerinte ma még nem látható előre, hová vezet a rezsivédelmi alap belengetett 1200 milliárdos csökkentése. – A szemétszállítást július 1-jétől átveszi a MOL, így azzal nem lesz teendőjük az önkormányzatoknak, s vélhetően az energiaköltségek is lejjebb mennek majd. De mielőtt ennyire előreszaladnánk, előbb éljük túl 2023-at – tette hozzá lakonikusan.

A TÖOSZ egyébként május 24-én megtartotta éves küldöttgyűlésén megfogalmazta elvárásait és kezdeményezéseit az önkormányzati rendszerre vonatkozóan, amiben a feladatfinanszírozás hangsúlyos szerepet kapott. Az egyhangúlag elfogadott dokumentumban a kötelező önkormányzati feladatok finanszírozásának felülvizsgálatát, korrekcióját kérték a kormánytól az önkormányzati szektorban, legfőképpen a településüzemeltetés, a szociális és alsófokú oktatási, gyermekétkezési, valamint igazgatási közszolgáltatások terén. Leszögezték: a településüzemeltetési támogatást emelni kell, mivel a villamosenergia és a fosszilis energiahordozók beszerzési ára, valamint a minimálbér és az inflációs nyomás miatt a munkaerő költsége jelentősen emelkedett. A szolidaritási hozzájárulást pedig nemhogy emelni, de csökkenteni kell – fogalmazták meg elnökükhöz hasonlóan a küldöttek. Kifejtették, hogy a reálbérek csökkenése miatt a köztisztviselői illetményalapot is szükséges megemelni, mert az önkormányzatok egyik legnagyobb kihívása a megfelelő munkaerő hiánya. Emelni kell a falu- és tanyagondnoki szolgálatok finanszírozását, az önkormányzati tulajdonú víziközmű-társulatok esetében pedig azt kérték, hogy a rezsicsökkentés és az adók miatt elszenvedett bevételkiesést pótolja ki a központi költségvetés, mint ahogy ezt az állami tulajdonú regionális víziközműtársulatoknál is teszi.

A lap kereste Szita Károlyt, a Megyei Jogú Városok Szövetsége elnökét, Kaposvár fideszes polgármesterét is kérdéseikkel, de lapzártáig nem reagált. (Népszava)