h i r d e t é s

Böjt, ami megíratott azoknak, kik előttetek voltak

Olvasási idő
6perc
Eddig olvastam

Böjt, ami megíratott azoknak, kik előttetek voltak

2020. április 27. - 16:14

 

Eljött a Ramadan Alhamdulillah. Tekintsük át a következőkben áyánként, mit üzen Allah.

Az ételektől való önmegtartóztatás számos vallásban spirituális tisztító szertartás volt. Bűnbánat, megtisztítás, gyász, áldozat, illetve tudás és erő befogadása volt az egyes vallások böjtjeinek célja. Filozófusok, tudósok és a múlt orvosai a böjtöt gyógyító folyamatnak tekintették, amely megbetegedéskor az egészség helyreállításához szükséges. Szókratész, Platón, Arisztotelész, Galenus, Paracelsus és Hippokratész mind úgy hittek a böjtben, mint a terápia egyik formájában. Szentírásokban, mint például a Biblia, találkozunk prófétákkal, mint Mózes, Illés, Dániel és Jézus, akik a lelki megtisztulásért böjtöltek, ami eszköz volt ahhoz, hogy Istennel kommunikáljanak. A Korán is jelzi, hogy a böjt egy olyan közös vallási gyakorlat, ami a korábbi vallásokban is fellelhető:

Ó, kik hisznek! Megíratott nektek a böjt, ahogy megíratott azoknak is, akik előttetek voltak, hátha tán őrizkedtek, - (Korán 2:183)

A Ramadáni böjt, az Iszlám egyik pillére. A hívők nem esznek, és nem isznak egy hold-hónapon keresztül, napkeltétől napnyugtáig. Szexuális kapcsolat szintén tilos napközben. Ezek a böjt fizikai jelei. A mélyebb jelentés azonban fontosabb. Ádám óta tudjuk, hogy az embereknek olyan ösztöneik vannak, mint az állatoknak. Minél jobban vissza tudjuk fogni az ösztöneink funkcióit magunk fölött, annál inkább vagyunk szív és értelem által irányított lények. Ramadánban szívünk megnyílik Allah szavaira. Gondolataink mélyebbek és viselkedésünk kedvesebb. Ez a megbocsájtás és a jó tettek hava. A Ramadán segít a gazdagnak megérteni azoknak az életét, akik szegénységben élnek, élelem és megélhetés hiányában szenvednek az év egész folyamán. Ez a megtisztulás hava. Fizikai értelemben, testünk megszabadul a toxinoktól, káros anyagoktól, amelyek csak böjtöléssel tudnak távozni. Lelki értelemben, szívünk megszabadul a gondolatoktól, mellék-érzésektől, melyek gondolkodásunkat és viselkedésünket szennyezték.
A Ramadáni böjt azonban nem lehet kínszenvedés. Aki beteg, vagy úton van, felfüggesztheti a böjtöt és ezeket a napokat később bepótolhatja. Akinek tartós oka van, ami képtelenné teszi őt a böjtölésre, megválthatja azt a szegényeknek juttatott adománnyal és jó tettekkel, felajánlással. A böjt értünk és nem ellenünk van. Építi fizikai és spirituális jellemünket. A böjtöt minden vallás előírta. Ez nem egy egyedülálló Iszlám rendelkezés. A vallások azonban változnak, az Iszlám ugyanaz marad.

Most tekintsük át a Judaizmus, Kereszténység és Hinduizmus böjti szokásait.

Böjt a Judaizmusban

A zsidó naptár viszonylag kevés böjtöt tartalmaz. Yom Kippur (az engesztelés napja) az egyetlen böjti nap, melyet Mózesi törvény ír elő:
Örök rendelkezés legyen ez nálatok: a hetedik hónap tizedikén tartóztassátok meg magatokat, ne végezzetek semmiféle munkát, sem a bennszülött, sem a köztetek tartózkodó jövevény. Mert ezen a napon végeznek engesztelést értetek, hogy megtisztítsanak benneteket, és megtisztultok minden vétketektől az ÚR színe előtt. A teljes nyugalom napja legyen ez nálatok, tartóztassátok meg azért magatokat. Örök rendelkezés ez. (Mózes 3. 16:29-31)” A zsidók tíz napig tartó bűnbánó időszakot tartanak, ami Rosh Hashanah-val (a zsidó újév) veszi kezdetét és Yom Kippur-al (az engesztelés napja) végződik. Ebben az időben az előző év bűneinek mérlegelése és bűnbánata történik meg.

Yom Kippur a zsidók hite szerint az a nap, amikor minden zsidó sorsát le kell zárni, hogy indulhasson a következő év. Ezt a napot a zsidó naptár legünnepélyesebb és legkomolyabb napjának tartják. Ekkor kell az elmúlt évben elkövetett bűnök miatt bűntudatot érezni és imádsággal megbocsájtásért könyörögni. Ezen a napon a zsidók 25 órát böjtölnek az előző esti naplementétől a következő esti naplementéig. A zsidók számára a böjt több, mint az evéstől és ivástól való tartózkodás. Böjt napján nem szabad dolgozni, szexuális életet élni, tilos a fürdés, valamint krémek és bőrcipők használata. A böjt egy Kol Nidre (Minden Fogadalom) néven ismert esti istentisztelettel kezdődik, amit a zsinagógában a következő nap teljes időszakában folytatnak, míg a böjt véget nem ér. Számos zsidó közösségben szokás, hogy az újév, a Rosh Hashanah előestéjén böjtölnek.
Yom Kippur mellett négy böjti nap volt, amit a zsidó hagyomány megteremtett. Ezek emlékeztették a közösséget a rabságban eltöltött szomorú eseményekre. Egyes Talmud-tudósok szerint ezek a böjtök csak akkor voltak kötelezőek, amikor a nemzet elnyomás alatt volt, nem akkor, amikor Izrael gyermekei békében éltek. A zsinagóga felhatalmazást kapott arra, hogy böjtöt vezessen be, ha csapás sújt le az emberekre, például járvány, éhínség vagy gonosz rendelet miatt, amit egy zsarnok uralkodó hoz. Ekkor a zsidó böjti nap általában napkeltekor kezdődik és az esthajnalcsillag megjelenésével fejeződik be (kivéve Yom Kippurt, ami napnyugtától napnyugtáig tart). Böjti napon ösztönözni kell a jótékonysági tevékenységet, különös tekintettel az esti étkezéshez szükséges ételek osztására. (Jewish Encyclopedia).

Böjt a Kereszténységben

A Hegyibeszédből tudjuk, hogy Jézus a legkorábbi tanítványait böjtölésére utasította: „Amikor böjtöltök, ne legyen olyan szomorú az arcotok, mint a képmutatóké! Ők eltorzítják arcukat, hogy mások is lássák, hogy böjtölnek. Igazán mondom nektek: a teljes jutalmukat megkapták. (Máté 6:16)”

Nyilvánvaló, hogy a Jézus által előírt böjt már ismert volt a zsidó közösség számára és adat sincs arról, hogy bármilyen változtatást vezetett volna be. A fenti versek értelmében teljes mértékben tartózkodni kell az ételtől és italtól. Elhangzik, hogy olajat tesz a fejére, majd lemossa az arcát, hogy a böjt fáradtsága mások számára ne látszódjék.

Manapság sok keresztény, az egyház irányelveit követve, nem gyakorolja a böjt e formáját. Elkerülik a húsfogyasztást, vagy egyes esetekben a böjt alkalmával csak egy étkezést vesznek magukhoz a nap folyamán. Az italok fogyasztása sem tilos. Ennek oka az lehet, hogy az Újszövetség nem ad részletes leírást a böjti teendőkről.

A nagyböjt, melyet a római katolikus, az anglikán és más egyházak is tartanak, egy negyvennapos böjt, ill. bűnbánó időszak, ami Jézus Krisztus példáját veszi alapul, aki így böjtölt a júdeai pusztában (sivatagban).
A nagyböjt előírja az önmegtartóztatást, ami a 14 évesnél idősebbekre vonatkozik. A római katolikusok számára az önmegtartóztatás azt jelenti, hogy semmilyen formában nem esznek húst, még halat sem. De létezik a „részleges önmegtartóztatás” fogalma is, ami azt jelenti, hogy naponta egyszer fogyasztható hús.

A Biblia három alkalmat említ, amikor az emberek negyven napig böjtöltek. Az első alkalom, amikor Mózes megkapta a tízparancsolatot (2Móz 34:28). A következő az volt, amikor Illés találkozott Istennel Elisa felkenése előtt (I. Királyok 19: 8). A harmadik alkalom, amikor Jézus a pusztában volt, és a Sátán megkísértette (Máté 4: 2).

A böjtnek számos oka lehet a Biblia szerint. Az egyház áldásos cselekedetének tekinti, ami a keresztényeket Istenre emlékezteti. Böjttel a test megtagadja a kényelmet, a lélek pedig megerősödik.

Böjt a Hinduizmusban

Hinduizmusban a böjt a test fizikai szükségleteinek megtagadása a lelki nyereség érdekében. A hindu szentírások szerint a böjt segíti az Abszolúthoz való hozzáigazodást azáltal, hogy harmonikus kapcsolatot hoz létre a test és lélek között. A hinduk abban hisznek, hogy szembe kell menni az emberi hajlammal, amit megszáll a világi gyönyörök keresése, a kényelem és ez nem hagy időt a szellemi teljesítéshez. Imádkozóknak azért tanácsolják az önmegtartóztatást, hogy fókuszba tudják helyezni tudatosságukat. Az önmegtartóztatás egyik formája a böjt.

A böjt előírt az összes Ekadasi napon. Az Ekadasi egy szanszkrit szó, ami a holdhónap kéthetes szakaszainak 11. napjára utal, tehát havonta kétszer van. A védikus szentírások határozottan javasolják a teljes böjt megtartását Ekadasi napján (ivóvíz nélkül). Nyolctól nyolcvan éves korig ajánlott a böjt ezen a napon, kaszttól, nemtől vagy anyagi helyzettől függetlenül, a szellemi fejlődés érdekében.
Akik nem tudják teljesíteni a böjtöt teljes időtartamban, követhetik az Ekadasi-t napi egyszeri étkezéssel délben, vagy egyszer este. Ezen a napon azonban semmilyen körülmények között nem szabad magokat, szemesterményeket enni. A hindu hívek napközben böjtölnek, éjszakánként virrasztanak és meditációs gyakorlatokat végeznek. A tanítás szerin az Ekadasi megtartása megsemmisít minden bűnt és megtisztítja az elmét. A böjtöt nem csak a szolgálat részeként tekintik. Ez egyben az elme és a test edzése arra, hogy az egyén minden nehézséget elviseljen, nehézségek alatt kitartson, és legyen állhatatos.

Címkék: 

 

h i r d e t é s