A hét elején még úgy állt a helyzet, hogy Magyarország uniós forrásainak kérdése (valamint a globális minimumadó és az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós segély témaköre is) nyugvópontra jutott egy megegyezéssel. 

Most elképzelhető, hogy ez az egész alku borul. A minap ugyanis kezdetét vette az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács ülése, és a tagállamok vezetőinek még szerdán jóvá kellett volna hagyniuk ezt a kompromisszumot. Ez azonban nem történt meg, ugyanis LENGYELORSZÁG JELEZTE: NEM HAJLANDÓAK JÓVÁHAGYNI A CSOMAGOT. 

Fontos megjegyezni, hogy az EU-hoz akkreditált nagykövetek hétfőn csak egy elvi egyezségre jutottak a kérdésekben, és ezt az egyezséget még formálisan egy írásbeli eljárással jóvá kellene hagyni. A hétfői megegyezésre azonban mindenki úgy tekintett (beleértve a magyar kormányt is), hogy azzal, lezárult a kérdés. 

A brüsszeli Politicónak nyilatkozva négy uniós diplomata is megerősítette azt, hogy a lengyelek vétóztak, ami azt jelenti, hogy borult a papírforma. A lengyeleknek egyébként nem a Magyarországot és Ukrajnát érintő ügyekkel, hanem a globális minimumadó kérdéskörével van problémájuk. De mivel ezekről a kérdésekről hétfőn együttesen tárgyaltak és fogadtak el kompromisszumot, ezért most is hasonló eljárásrend szerint, egy csomagban kellene dülőre jutni. 

A Politico szerint a hétfői elvi megegyezésről brüsszeli idő szerint szerdán délután 5 óráig kellett volna megszületnie az írásbeli jóváhagyásnak. Végül a lengyelek kérésére még három óra haladékot adtak az erről szóló tárgyalásoknak, de azok nem vezettek eredményre. Ezután Petr Fiala, az EU soros elnökségét betöltő Csehország miniszterelnöke személyesen próbálta meggyőzni Mateusz Morawieckit arról, hogy vonja vissza a vétót, de ez sem vezetett eredményre.

Záros a határidő, nagy baj lehet

Korábban a napi.hu írt arról, hogy a helyreállítási alap 5,8 milliárd eurót (2300 milliárd forintot) kitevő, vissza nem térítendő támogatásainak kérdésében 2022 végéig mindenképp meg kellene egyezni, ugyanis HA IDÉN NEM SZÜLETIK MEGÁLLAPODÁS A KÉRDÉSBEN, AKKOR A TÁMOGATÁSI KERET 70 SZÁZALÉKÁT VÉGLEG ELBUKJA MAGYARORSZÁG.

A befagyasztott uniós forrásoknál viszont pont ellenkező előjellel áll fenn a képlet: e tekintetben ugyanis december 19-éig le kell zárni a jogállamisági eljárást, és ha addig nem születik döntés az ügyben, akkor egyszerűen elévül a mechanizmus, így pedig nem fagyaszthatják be a 7,5 milliárd eurót (3000 milliárd forintot) kitevő támogatást.

Fontos megjegyezni, hogy az EU-hoz akkreditált nagykövetek hétfőn csak egy elvi egyezségre jutottak a kérdésekben, és ezt az egyezséget még formálisan egy írásbeli eljárással jóvá kellene hagyni. A hétfői megegyezésre mindenki úgy tekintett (beleértve a magyar kormányt is), hogy ezzel lezárult a kérdés. 

Feszültség, túszejtés 

Az Európai Tanács csütörtöki ülésén (az eredeti terv szerint) ez a kérdés már nem lenne napirenden. A szerdai események után azonban az uniós vezetők úgy döntöttek, hogy csütörtökig meghosszabbítják a döntés határidejét (azt nem tudni, csütörtökön pontosan mikor kerülhet napirendre a kérdés). 

Az egyik uniós diplomata az eseményeket kommentálva azt mondta a Politicónak, hogy most Lengyelország ahhoz hasonlóan „ejtette túszul” az uniót, ahogy azt Magyarország tette korábban, az uniós döntések vétózásakor.

Lengyelország az utóbbi hónapokban többször is jelezte, hogy ellenzik a globális minimumadót érintő szabályozást. Nemrég azonban, amikor jóváhagyták a helyreállítási tervüket, azt mondták, belemennek az egyezségbe. Ezen az állásponton változtattak most, az utolsó pillanatban.  

Nem mellékes az sem, hogy Lengyelországnak a helyreállítási alap ügyében szintén van egy 35 milliárd eurós vitája az Európai Bizottsággal. Az Európai Bizottság ezt az összeget az ősszel befagyasztotta, és bár a lengyel fél ezután megpróbált a Bizottság kérésének megfelelő törvénymódosításokat eszközölni, a döntést azóta sem másította meg az uniós testület. (Index)