A közlekedési és turisztikai katasztrófával fenyegető terv nemhogy szelídült volna, egy néhány hete napvilágot látott kormánydöntés szerint a Belügyminisztérium (BM) teljes állománya a budai Várba költözik. Tavaly ilyenkor még arról volt szó, hogy csak részben cuccol föl a BM és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a hegyre, mivel jócskán megnőtt az állományuk, így nem férnek be egykori ingatlanjaikba. Ezért az MTA kutatóintézeteinek Úri és Országház utca közötti, hatalmas, három belső udvart magába foglaló, jövő év elején birtokba vehető tömbje mellett, a belügyesek megkapták az egykori Országos Villamos Teherelosztó közeli, Nándor utcai épületét is. Ezt korábban a helyhiánnyal küzdő Országos Levéltárnak adta ugyan a kormány, de aztán meggondolta magát, és a  modern magyar építészet egyik emblematikus épületének lebontásáról határozott. Végül – az építészszakmai tiltakozások nyomán – meghátrált. Jó hír tehát, hogy legalább megmarad a Virág Csaba tervezte, üveghomlokzatú ház, ám a BM-nek még így sem elég a terület. Ezért valószínűleg megkapja az Akadémia tömbje melletti két középkori, romantikus házat is, méghozzá a tudós testület „felajánlásaként”.

Apró nehézség – írja a hvg.hu –, hogy az Országház utca 26. és az Úri utca 47. alatti ingatlanokat az 1994-es akadémiai törvény a tudós testületnek juttatta, ám mivel ma is a Budavári Önkormányzat van birtokon belül, a felek között ingatlan-birtokbaadási per zajlik. Ennél is bizarrabb, hogy mindezek mellé, még egy vadonatúj épületet is felhúznak a belügy számára. A két XVIII. századi kolostorépületből az idők során összeépült akadémiai tömb Kapisztrán tér felé eső nyitott udvarát a „kolostorépület stílusához igazodó új épületszárnnyal” lezárják. A kormányt még az sem zavarja, hogy soha nem terjeszkedett odáig kolostor, vagyis nem rekonstrukcióról, hanem egyértelmű hamisításról lesz szó. Az is kérdéses, hogy az egyemeletes kolostorhoz vagy az udvart a másik oldalról lezáró, háromemeletes, XIX. századi épülethez igazodik-e majd az új szárny.

Hasonlóan járnak el a Színház utcai egykori karmelita kolostorba költöző Miniszterelnökség esetében is. Mivel Orbán Viktor hivatala sem fér el az erkéllyel megtoldott épületben, a mellette lévő üres telket is hozzácsapták. Az oda épülő ház nem lesz sem kortárs, sem az egykor ott állt tábori püspökség replikája, hanem „valahol a kettő között”. A részletekről azért sem tudni, mert Pintér Sándor belügyminiszter javaslata alapján a parlament – terrorveszélyre hivatkozva – 30 évre titkosítani készül a kiemelten fontos beruházások műszaki és pénzügyi adatait, köztük a Várban folyó kormányzati építkezésekkel összefüggő terveket, költségeket is.

24 karátos aranyból készült fonalat is használnak majd a budai Várban található, a második világháborúban elpusztult Szent István-terem rekonstrukciója során a selyemfüggönyök és bútorkárpitok gyártásánál, amelyeket drágakő berakásos rátétek is ékesítenek. A textíliákat 362 millió forintért szállítja egy pécsi, illetve a munkába alvállalkozóként bekapcsolódó német cég. A tender kiírásakor még 270 millió forintos kiadással számoltak, de kiderült, a főúri pompát idéző szövetek gyártása olyan bonyolult, iparművészeti mesterfogásokat kívánó művelet, amelyhez Európában csak egy-két cégnél értenek. A németek azért nem maguk pályáztak, mert a magyar közbeszerzési szabályok miatt egyszerűbb volt, ha alvállalkozóként lépnek a projektbe. A helyreállított Szent István-terem a Budapesti Történeti Múzeum része lesz.

A Miniszterelnökség beszippantaná az egykori Honvéd Főparancsnokság épületét is, ahol a felújítás első szakaszának tavalyi lezárultával kiállításokat rendeztek. Jövőbeni sorsára utal, hogy jó ideje újra el van zárva a nagyközönségtől, gyakorlatilag felvonulási épületként használják. Ám még az sem kizárt, hogy a Dísz tér másik oldalán lévő, az egykori Külügyminisztérium ma üres telkére is átnyúlik egyszer Orbán birodalma.

A kisgömböceffektus zajlik a Mátyás-templommal szembeni, Szentháromság tér 6. esetében is. Olyan sürgősen költöztették ki az Országos Levéltár ott működő osztályát, hogy az új helyszínen meg sem várták, míg megszárad a vakolat. De a nemrég átadott Magyarság Háza is elesett: a nemzetgazdasági tárcának ad majd helyet. A sietség oka állítólag nem az olyan sokat hangoztatott történeti kontinuitás, hanem az, hogy a kormány kedvenc szaúdi üzletembere, a körözött Ghaith Pharaon szemet vetett az NGM jelenlegi belvárosi, József nádor téri épületére, amit mielőbb összevonna a szomszédos, volt Postabank-székházzal. Utóbbit a kormányfő vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető cégtől már meg is vásárolta a szaúdi milliárdos.

Az NGM sem fér el a Várban neki szánt, egyébként hatalmas tömbben. Úgy tudni, a Táncsics Mihály utca 1. alatt lévő egykori Kulturális Örökségvédelmi Hivatal mára kiürített főépületét is bekebelezheti. De állítólag azért is olyan nagy újabban a csend a szintén ebben az utcában található, az Egyesült Államoktól már évek óta átvett, egykori Táncsics-börtönnek mondott, páratlan dunai panorámájú ingatlannal kapcsolatban, mert azt is valamelyik minisztériumnak szánják. Pedig a korábbi tervek szerint ott lehetne az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc hiányzó múzeuma.

Nincs teljes biztonságban a szomszédos épületet használó Zenetudományi Intézet sem. Bár a mostani költözést megúszta, megmenekülését csak annak köszönheti, hogy a kutatóintézeteket befogadó új épületben nem lehetett megfelelően elhelyezni a gyűjteményeit, így Bartók Béla örököse megtiltotta, hogy az anyagot máshol tárolják.

Alaposan beleharaptak a Várnegyedbe az MNB-alapítványok is. A leendő BM szomszédságában, az Úri utca 72. számú tömbben lesz a Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány székháza. A Pallas Athéné alapítványok által létrehozott Optima Befektetési Zrt. „nyitott geopolitikai és a geostratégiai tudásközpontot” ígér. Amibe a korábban a sajtóban megjelent tervrajzok alapján még a kikapcsolódást szolgáló wellnessfunkciók is beleférnek.

A Szentháromság térre néző, egykori budai Városházában a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány (PADA) angol nyelvű doktori programot működtet majd 2017 őszétől. A 4,8 milliárdos felújításból még étterem kialakítására is futja. Ebben – az egykor MTA-tulajdonban lévő épületben – volt 2010-ig a princetoni Institute for Advanced Study mintájára létrejött, szintén angol nyelven működő, nagy presztízsű doktori és posztdoktori kollégium. A Csónak utcában lévő, Ybl Miklós tervezte Lónyay–Hatvany-villát nettó 11,2 millió euróért vásárolta meg szintén a PADA egy magáncégtől. Itt oktatási és rendezvényközpontot hoznának létre. A PADA közlése szerint eddig 989 millió forintot költöttek az épület felújítására, a nyitást pedig 2018 elejére tervezik.

Felmerült, hogy a kormány a teljes Budavári Palotát einstandolja, egyedül az E épületben lévő Budapesti Történeti Múzeumnak kegyelmezne meg. Ám – valószínűleg pénzhiány miatt – egyelőre az F épületben lévő Országos Széchényi Könyvtár is a helyén maradhat. Eldöntötték viszont a palota többi részét elfoglaló Magyar Nemzeti Galéria kizsuppolását. Ehhez csak annyi kell, hogy a Liget-projekt részeként felépüljön az új múzeum. Az A épületszárnyba költözne a köztársasági elnök, így semmi akadálya nem lenne, hogy Orbán áttegye hivatalát az általa régóta vágyott, és még az első ciklusában felújított Sándor-palotába.

Forrás: gepnarancs.hu