Megszereztük a kereskedelmi láncok működését jelentősen megnehezítő előterjesztés legújabb változatát.

Ebben van némi változás ahhoz képest, amelyről úgy egy hónapja írtunk, amikor a kormány főleg az élelmiszerbotrányra, a környezetvédelemre és a munkások védelmére hivatkozva állt elő olyan javaslatokkal, hogy az élelmiszerboltok fizessenek adót a parkolóhelyek után, kötelezően vegyenek föl még pár ezer embert, és alig költhessenek reklámokra. Annak ellenére azonban, hogy a kormány nagyon sokszor beleírta, hogy a legutóbbi verzió kiszivárgása óta egyeztetett az érintett szervezetekkel, a legtöbb javaslat nem veszett el, legfeljebb kicsit átalakult.

Jöttek viszont új ötletek is, például arra, hogy a kormány a boltokon verje le a külföldről behozott élelmiszerek állítólagos kettős minőségét.

Mi kerül az asztalra?

A „hazai kereskedelempolitika lehetséges fejlesztési irányairól a társadalmi egyeztetések eredményeképpen” című előterjesztést a Miniszterelnökség és a Nemzetgazdasági Minisztérium jegyzi. Az általunk megismert verzión április 3-i dátum van, a dokumentumból pedig kiderül, hogy a témában április 6-án, vagyis múlt hét csütörtökön tartottak államtitkári értekezletet.

Ahogy a címe is jelzi, az anyagban nagyon sokszor szerepel, hogy erről már egyeztettek a társadalommal meg az érintettekkel is, de erről majd kicsit később. Előbb nézzük, hogy mit is javasol most a kormány!

Az előterjesztésben több javaslat is szerepel, amelyekről kikérték a különböző szervezetek véleményét, ezek közül viszont nem mindegyik szerepel a szöveg végén lévő normaszöveg-tervezetben. Ebben az alábbi lépésekről lehet olvasni:

Forrás: index.hu. Fotó: Bloomberg

A megfogalmazásból úgy tűnik, hogy ez a módosítás nemcsak a szupermarketekre és hasonló boltokra, de minden kereskedőre vonatkozik, vagyis sokkal több céget érint, mint a korábbi javaslat. Erre már korábban is azt mondták az áruházak, hogy teljesítése a jelenlegi munkaerőhiányban gyakorlatilag lehetetlen, és az áruházaknak képzési kapacitásuk sincs annyi, hogy ennyi szakképzett eladót kioktassanak, az eladói pozícióhoz ugyanis OKJ-s képzés kell. Úgy tűnik tehát, hogy a kormány itt is a CEU esetében használt eszközzel él, azaz teljesíthetetlen feltételekhez köt valamit, így – mivel a cégek nagy valószínűséggel nem fognak tudni annyi embert fölvenni, amennyit a törvény előír – ez az intézkedés valójában egy adó, amit kivetnek a boltokra.

• Reklámköltés korlátozása: Változatlan formában maradt meg az egy hónappal ezelőtti verzióból, hogy a napi fogyasztási cikkeket árusító cégek a nettó árbevételüknek csak a 0,5 százalékát költhessék reklámra, továbbra is azzal a megmosolyogtató indokkal, hogy „a kevesebb reklámnak köszönhetően a fogyasztók tudatosabban válasszanak a termékek közül”.Újdonság viszont az, hogy a franchise-rendszerben működő cégeknél – mint például a CBA – a franchise rendszergazdájának, vagyis annak kell fizetnie, akinél a franchise-jogok vannak. Hogy ez könnyítés-e a CBA-nak és a Coopnak, az kérdés, mindenesetre az egyeztetések során a CBA-t is tagjaként tudó Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség és a Coop láncot képviselő Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége úgy ítélte, hogy őket nem érinti a reklámköltés korlátozása. Azt is előírná a javaslat, hogy csak sajtótermékben jelenhetne meg szupermarketek reklámja, vagyis betiltanák a külön reklámújságokat. Az egész intézkedéscsomaggal két legyet ütne egy csapásra a kormány, mert nemcsak a kereskedelmi láncoknak fájna a reklámkorlátozás, hanem a reklámpiactól függő médiát is jelentős bevételektől fosztanák meg.
• Bérpótlék és szabad vasárnap: Szerepel a javaslatban, hogy a kereskedelmi tevékenységet folytató munkáltató köteles biztosítani, hogy a dolgozók legalább két pihenőnapja vasárnapra essen. Úgy tűnik, hogy ez is minden kiskereskedelmi cégre vonatkozik, nemcsak a szupermarketekre. Azt is javasolják, hogy járjon vasárnapi munkáért a 100 százalékos bérpótlék, de csak déli 12 után. Ez amúgy iparági források szerint gyakorlatilag azt jelenti, hogy a kormány cselesen visszahozza a vasárnapi zárvatartást.

Nem szerepel a javasolt normaszövegben, de a javaslatban sok szó esik még egy új elemről, ami a korábbi verzióban még nem szerepelt: a nem igazán meggyőző eredményeket hozó, de nagyon jól félrekommunikálható Nébih-élelmiszervizsgálaton felbuzdulva a kormány előállt egy javaslattal, hogy az áruházláncokkal fizettetnék ki az áruk kettős minőségét összehasonlító fogyasztóvédelmi vizsgálatokat.

A javaslat szerint a díj mértékét a boltok alapterülete alapján állapítanák meg, de erről még vita van, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium például azt javasolja, hogy ne alapterület alapján, hanem sávosan vezessék be ezt a díjat. Ezzel csak az a baj, hogy az Európai Bizottság pont emiatt kaszálta el a kormány egyik korábbi ötletét, hogy a szupermarketek fizessenek sokkal több élelmiszerlánc-felügyeleti díjat.

Azt amúgy a kormány is tudja, komoly a kockázata, hogy az EU-s joggal összeférhetetlenek lesznek az új javaslatok, és ahogy eddig minden kereskedelempolitikai intézkedését, ezt is betűről betűre át fogják nézni Brüsszelben.

A parkolási adó ötlete is szerepel még a javaslatban, bár korábban az NGM-ből azt súgták meg a Magyar Időknek, hogy a kormány nem akar új adókat bevezetni. Erről a sarcról viszont csak annyi áll a legfrissebb változatban, hogy még föl kell mérni, mennyi parkolóhelyről is van szó, ami még két-három hónapba beletelik.

Egyetértettek, csak nem támogatták

Ahogy már írtuk, a most kiszivárgott dokumentum tartalmazza a társadalmi egyeztetések eredményét, minden felmerülő javaslatnál szerepel, hogy a fogyasztóvédelmi szervezetek, szakszervezetek és szakmai szervezetek mit gondoltak róla. A kormány egy összesítést is készített, eszerint míg a Vállalkozók Országos Szövetsége, a multi kereskedelmi láncokat tömörítő Országos Kereskedelmi Szövetség és a kormánnyal amúgy remek viszonyt ápoló Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nem értett egyet a kormány javaslataival, a CBA-t és még pár láncot képviselő Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség, az ÁFEOSZ-Coop, a kereskedelmi dolgozók két szakszervezete és több fogyasztóvédelmi civil szervezet egyetértett a javaslattal.

Azért részletesebben megnézve a szervezetek kommentjeit, kicsit árnyaltabb lesz a kép. A CBA és a Coop képviselői például nem tartották elfogadhatónak

• a fogyasztóvédelmi díj bevezetését,
• a 100 százalékos bérpótlék bevezetését,
• se a parkolási adót.

Az előterjesztésben szerepel, hogy a hazai láncokat tömörítő szervezetekkel április 3-án még külön egyeztettek a beterjesztők szűk körben. Nem így a multiláncokat képviselő OKSZ-szel, amelynek képviselői nagyjából egy órát „egyeztethettek” a kormány képviselőivel még márciusban, ami nagyjából arra volt elég, hogy elmondják a véleményüket, de arra reakciót már nem kaptak. Az előterjesztésben látszik, hogy az OKSZ a legtöbb intézkedést hátrányos megkülönböztetésnek tartotta, amelyek közül egy-kettő a vásárlóknak is kifejezetten a kárára válna.

Például a reklámozás tilalma, amivel azt a lehetőséget vennék el a vásárlóktól, hogy tájékozódhassanak, összevethessék a különböző boltok árait, vagyis azt csinálják, amit a kormány szerint pont a reklámok miatt nem tudnak, azaz tudatosabban és megalapozottabban vásárolhatnak.

A dokumentumban szerepel még egy érdekesség. Azt is összeszedték, hogy a minisztériumok közül melyek értettek egyet a javaslattal, amiből kiderül, hogy egyetlen tárca volt, amelyik nem támogatta a kereskedelmet szívató tervet: a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda. Hogy ennek mi az oka, az sajnos az előterjesztésből nem derül ki.

index.hu