A török állami Halkbank volt igazgató-helyettesét az amerikai ügyészek négy rendbeli összeesküvésben és egy rendbeli banki csalásban találták bűnösnek, felmentették viszont a pénzmosás vádja alól.
A 47 éves, török állampolgárságú Atilla a vádirat szerint segített tető alá hozni Iránnal kötendő olaj-, és gázügyleteket, amelyeknek néhány tranzakcióját amerikai bankokon keresztül bonyolították, a bankok tudta nélkül. Lehallgatott telefonbeszélgetésekben a török bankár névleg élelmiszer és agrártermékek eladásáról egyeztetett, miközben valójában olajeladásokról volt szó.
Ügyvédje, Victor Rocco szerint Atilla csupán "szerencsétlen játékszere" volt főnökének, Reza Zarrabnak, aki a valódi felelős az illegális olajkereskedelemben.
A török-iráni Reza Zarrabot még tavaly tavasszal egy amerikai turistaúton tartóztatták le. Októberben bűnösnek vallotta magát, elismerte az olajkereskedelmet, és együttműködést ígért az amerikai igazságszolgáltatással. A tárgyaláson részletesen leírta, hogyan működött - Irán, Törökország és Dubaj között - az olajkereskedelem. Állítása szerint ő maga mintegy 150 millió dollárt keresett az ügyleten, és a bíróságon azt is elmondta, hogy 2012-ben mintegy 50 millió dollárnyi kenőpénzt fizetett az akkori török pénzügyminiszternek az üzlet nyélbeütése érdekében.
Zarrab a bíróságon azt állította, hogy forrásai szerint Recep Tayyip Erdogan török államfőnek is tudomása volt az ügyletről.
Az amerikai vádhatóság részletesen feltárta, hogy a török állami bank volt az ügylet középpontja: ezen keresztül jutott az "átmosandó" pénz Dubajba, ahol bekerült a globális pénzügyi rendszerbe. Az amerikai ügyészek feltárták azt is, hogy az iráni pénzalapokat aranyra váltották, Dubajba vitték, készpénzért értékesítették, majd az összeget Irán javára használták fel. A pénzt dollárra váltották és bankokon keresztül New Yorkba utalták.
A török államfő még a per előtt kijelentette, hogy az egész ügy nem más, mint "összeesküvés", amelynek célja, hogy "ártson Törökországnak", amely egyik stratégiai partnere az Egyesült Államoknak. A Bloomberg amerikai hírügynökség információi szerint Erdogan 2013-ban elhallgattatta az ügyben Törökországban indult vizsgálatot - amelyben ellene is vizsgálódtak -, és arra kérte mind az előző amerikai elnök, Barack Obama, mind Donald Trump kormányzatának tisztségviselőit, hogy ejtsék a vádat. Maga Zarrab - szintén a Bloomberg szerint - Trump elnök bizalmasainak számító ügyvédeket fogadott, hogy megpróbálja elérni az ügy lezárását.
Joon Kim ügyész közleményben szögezte le, hogy az ügy figyelmeztetés mindenkinek, aki megsérti az Egyesült Államok által hozott szankciókat. "A külföldi bankok és bankárok választhatnak: vagy úgy döntenek, hogy önként segítenek Iránnak és más, szankciók által érintett országoknak, hogy kivonják magukat az amerikai törvények hatálya alól, vagy úgy döntenek, hogy a dollárelszámolással dolgozó nemzetközi bankrendszer részei maradnak. A kettő együtt nem megy" - fogalmazott a kommünikében az ügyész.
Mehmet Hakan Atilla ügyében az ítélet áprilisban várható. Reza Zarrab - aki ellen Törökországban kémkedés miatt vádat emeltek és elkobozták a vagyonát is - az amerikai igazságszolgáltatással történt együttműködése okán az amerikai hatóságok védelmét élvezi. (MTI)