Gyermekkorát az ausztrál iskolákban elterjedt hírhedt „kalap nélkül nincs játék” szabály, a 90-es évekbeli reklámok, amelyek arra figyelmeztettek, hogy a nap rákot okozhat, és a naptej tubusok, amelyek otthona minden ajtaján őrködtek, jellemezték.

Ez tette a most 34 éves nőt azzá a fajta emberré, aki vallásos módon naponta többször is keni magát fényvédővel, és ritkán hagyja el a házat kalap nélkül.

Így hát megdöbbent, amikor az orvosok tavaly novemberben egy vizsgálat során bőrrákot találtak az orrán, ami szerintük a kora és a sugárzáskerülő életmódja miatt rendellenes.

Bár technikailag „alacsony fokozatú” bőrráknak – bazálissejtes karcinómának – minősítették, műtéti úton kellett eltávolítani, így a newcastle-i anyukának egy heg maradt a szeme alatt.

„Csak össze voltam zavarodva, és egy kicsit dühös is voltam, mert arra gondoltam: »Viccelsz velem?«” – mondta Rach – aki kérte, hogy a vezetéknevét ne használják – a BBC-nek. „Azt hittem, mindent jól csináltam, mégis megtörtént velem.”

Ez a düh még fokozódott, amikor megtudta, hogy az évek óta használt fényvédője megbízhatatlan, és egyes tesztek szerint szinte semmilyen védelmet nem nyújtott.

Egy megbízható fogyasztóvédelmi csoport független elemzése kimutatta, hogy Ausztrália számos legnépszerűbb és legdrágább napteje nem nyújtja a várt védelmet, ami országos botrányt robbantott ki.

A vásárlók részéről hatalmas tiltakozás alakult ki, az ország egészségügyi felügyelete vizsgálatot indított, több terméket is kivontak a polcokról, és kérdések merültek fel a fényvédők globális szabályozásával kapcsolatban.

„Ez határozottan nem csak Ausztráliára jellemző probléma” – mondta Michelle Wong kozmetikai vegyész a BBC-nek.

A leszámolás

Az ausztráloknak bonyolult a viszonyuk a nappal: szeretik, de félnek is tőle.

A hatékony közegészségügyi üzenetek – amelyek a „csúszás, pofon, pofon” elvet sulykolták a fejükbe – versenyeznek egy olyan szépségkultúrával, amely gyakran bálványozza a bronzbarna bőrt.

Az országban a legmagasabb a bőrrák előfordulása a világon, és a becslések szerint minden harmadik ausztrálnak legalább egy metszéspontja lesz élete során.

Amikor a Choice Australia júniusban közzétette lesújtó jelentését, az azonnal nagy port kavart. A csoport 20 fényvédőt tesztelt egy független, akkreditált ausztrál laboratóriumban, és azt találták, hogy 16 nem felelt meg a csomagoláson feltüntetett SPF, azaz bőrvédő faktor besorolásnak.

Az Ultra Violette Lean Screen SPF 50+ Mattifying Zinc Skinscreen arcápolója – egy olyan termék, amelyet Rach állítása szerint kizárólagosan használt – volt a „legjelentősebb azonosított hiba”. 4-es faktorszámot adott vissza, ami annyira megdöbbentette a Choice-ot, hogy egy második tesztet is elvégeztettek, ami hasonló eredményt adott.

Más termékek sem feleltek meg az SPF-követelményeknek, többek között a Neutrogena, a Banana Boat, a Bondi Sands és a Cancer Council termékei sem – de mindegyikük elutasította a Choice megállapításait, és azt állította, hogy saját független tesztjeik igazolták, hogy fényvédőik a hirdetésben foglaltaknak megfelelően működnek.

A felháborodás azonnali volt a jelentésben megnevezett márkák körében, és a Terápiás Termékek Szövetségének (TGA) gyors reagálását is kiváltotta, amely közölte, hogy kivizsgálja a megállapításokat, és „szükség szerint szabályozási intézkedéseket tesz”.

Az Ultra Violette válaszul kijelentette, hogy „biztosak abban, hogy a Lean Screen biztonságos és hatékony”, és részletesen ismertette a termék átfogó tesztelését – amelyet közel 30 országban, köztük az Egyesült Királyságban is forgalmaznak, és amelynek kiskereskedelmi ára meghaladja az 50 ausztrál dollárt (24, 33 font).

Kevesebb mint két hónappal később azonban bejelentették, hogy visszahívják a Lean Screent, miután nyolc különböző laboratóriumi tesztsorozat során ellentmondásos eredményeket kaptak.

„Mélységesen sajnáljuk, hogy az egyik termékünk nem felelt meg azoknak a színvonalaknak, amelyekre büszkék vagyunk, és amelyeket elvárnak tőlünk” – olvasható a márka Instagram-fiókján közzétett nyilatkozatban.

Hozzátette, hogy „azóta befejezte a kapcsolatot az eredeti tesztelő laboratóriummal”.

Az elmúlt két hétben más márkák legalább négy további termékük értékesítését „szüneteltették”, amelyek közül egyik sem szerepelt a Choice jelentésben.

Rach tudja, hogy nincs mód bizonyítani, hogy összefüggés lenne a diagnózisa és a használt fényvédő márka között. Azt mondja, nem állítja, hogy ilyen kapcsolat lenne.

De azt mondta, hogy az Ultra Violette reakciója a botrányra olyan volt, mint egy „gyomrúgás a gyomrába”.

Úgy érezte, hogy nem vállalnak valódi felelősséget a termékük buktatóiért, és csalódást okozott neki, hogy két hónapig folytatták az árusítását a hatékonyságával kapcsolatos kétségek ellenére.

„Tudod, a gyász öt szakasza volt nálam is?” – mondta. „Dühös voltam, ideges, szinte tagadtam a történteket.”

Rachhoz hasonlóan egy csapat bosszús vásárló is azt mondja, hogy a történet megingatta a hitüket az iparágban.

„A visszatérítés nem fogja visszafordítani az évek óta tartó napégés okozta károkat, ugye?” – írta valaki az Ultra Violette visszahívási nyilatkozatára válaszul.

Egy szóvivő azt nyilatkozta a BBC-nek, hogy az Ultra Violette újra tesztelte az összes többi termékét, és megerősítette azok SPF-besorolását.

„Mi voltunk az elsők, és jelenleg az egyetlenek a Choice tesztjén megbukott 16 termék közül, amelyek nemcsak szüneteltették az értékesítést, hanem teljesen kivonták a forgalomból a terméket, a biztonságot helyezve előtérbe, és a vásárlóknak visszatérítést és termékutalványt biztosítva” – áll a közleményükben.

Az Ultra Violette szóvivője hozzátette, hogy a márka a TGA-val és másokkal együttműködve azon dolgozik, hogy ez a leszámolás ne vesszen kárba.

„Elkötelezettek vagyunk abban, hogy kivegyük a részünket ennek a kategóriának az előmozdításából.”

A Choice felszólította a TGA-t, hogy további vizsgálatokat végezzen a fényvédők piacán, és arra is felszólította azokat a márkákat, amelyeknek okuk volt megkérdőjelezni a termékeiken feltüntetett SPF-védelmet, hogy azonnal vonják ki azokat a forgalomból.

„Egyértelmű, hogy komoly probléma van az ausztrál naptejiparban, amellyel sürgősen foglalkozni kell” – mondta Rosie Thomas, a kampányok igazgatója a BBC-nek adott nyilatkozatában.

Hogyan történt ez?

Míg Európában a fényvédőt kozmetikumnak minősítik, Ausztráliában terápiás termékként – lényegében gyógyszerként – szabályozzák, ami azt jelenti, hogy a világ legszigorúbb fényvédő szabályozásainak hatálya alá tartozik.

És ez olyasmi, amin sok márka csapdába esett ebben a sagában. Szóval, hogyan is történt ez?

Az Ausztrál Műsorszóró Társaság vizsgálata megállapította, hogy egyetlen amerikai székhelyű laboratórium tanúsította a Choice tesztelésén megbukott termékek legalább felét , és hogy ez a létesítmény rendszeresen magas teszteredményeket rögzített.

Azt is megállapították, hogy a polcokról kivont naptejek közül több hasonló alapformulával rendelkezett, és egy nyugat-ausztráliai gyártóhoz kötötte őket.

A TGA azt állítja, hogy általában nem beszél a folyamatban lévő vizsgálatokról, mert nem akarja veszélyeztetni azokat, de azt is vizsgálja, hogy „felülvizsgálják-e a meglévő SPF tesztelési követelményeket”, amelyek „nagyon szubjektívek” lehetnek.

„A TGA tisztában van azzal is, hogy bevett gyakorlat, hogy a különböző fényvédő termékek azonos vagy hasonló alapformulával rendelkeznek” – mondta egy szóvivő a BBC-nek adott nyilatkozatában.

„Végső soron a szponzor [az eladó] felelőssége annak biztosítása, hogy gyógyszere továbbra is megfeleljen az összes vonatkozó jogszabályi követelménynek.”

A magas védelmet nyújtó, egyenletes és kényelmes naptejek előállítása nagyon bonyolult és bonyolult, mondja Dr. Wong, a Lab Muffin Beauty Science alapítója.

Mindenkinek másképp reagál a bőre a termékre – teszi hozzá –, és ez egy olyan termék, amelyet szinte mindig stressztesztnek vetnek alá – izzadság, víz vagy smink révén.

Ugyanezen okokból kifolyólag nagyon nehéz hatékonyan értékelni. Korábban úgy tették, hogy a fényvédőt 10 emberre azonos vastagságban kenték fel, majd mérték, hogy mennyi idő alatt kezd leégni a bőrük, mind a termék felvitelével, mind anélkül.

Bár egyértelmű irányelvek vannak arra vonatkozóan, hogy mit keresünk, Dr. Wong szerint továbbra is nagy a változékonyság. Ez a bőr textúrájától vagy tónusától, vagy akár a falak színétől is függ, és „a különböző laboratóriumok eltérő eredményeket kapnak”.

De azt mondja, hogy az eredményeket is meglehetősen könnyű hamisítani, rámutatva egy 2019-es vizsgálatra, amelyet az amerikai hatóságok végeztek egy naptej-tesztelő laboratóriumban, aminek eredményeként a tulajdonost csalás miatt börtönbe zárták .

Sok fényvédő márka a világ minden tájáról ugyanazokat a gyártókat és tesztelő laboratóriumokat használja – így ez a probléma valószínűleg nem korlátozódik Ausztráliára – teszi hozzá.

„Amíg valaki nem megy ki és nem tesztel egy csomó naptejet más országokban, addig nem tudjuk, milyen mértékben.”

Azt mondja, a botrány emlékeztet arra, hogy a szabályozások csak annyira jók, amennyire betartatják őket.

Bár a vizsgálat sok olyan embert érintett, akik pusztán azért is, mert ausztrálok, és ki vannak téve a bőrrák kockázatának, Dr. Wong szerint a vizsgálat által kiváltott pánikot aránytalanul nagynak ítélte.

Rámutat a világ legnagyobb, a 90-es években végzett klinikai fényvédő vizsgálatára, amely megállapította, hogy a 16-os faktorú fényvédő napi használata drámaian csökkentette a bőrrák előfordulási arányát.

„A Choice által tesztelt naptejek 95%-a elég magas SPF-fel rendelkezik ahhoz, hogy több mint a felére csökkentse a bőrrák előfordulását” – mondta Dr. Wong.

„Úgy érzem, az SPF-tesztelések egy része inkább marketingfogássá vált, mintsem a hatékonyság valódi tükröződésévé.”

A legfontosabb dolog, amit a fényvédő kiválasztásakor tehetsz, az az, hogy elegendő mennyiséget használj belőle – legalább egy teljes teáskanálnyit a tested minden részére, beleértve az arcodat is.

Ideális esetben körülbelül kétóránként kell alkalmazni, különösen, ha sokat izzadtál vagy úsztál.

A szakértők azt is tanácsolják, hogy a fényvédő használatát más biztonsági módszerekkel is kombináld, például viselj védőruházatot és keress árnyékot. (BBC)