Az újságíró, aki cikksorozatot írt az MKB Bank államosításáról és eladásáról. Brückner Gergelytől, a cikkek szerzőjétől a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) múlt hét keddi kihallgatásán azt szerette volna megtudni, hogy milyen forrásokra támaszkodva írta a cikkeit. Az MNB üzleti titok megsértésére hivatkozva tett feljelentést.

Brücknert tanúként hívták be, és a kihallgatáson azzal a levéllel kapcsolatban kérdezték, amit Matolcsy György MNB-elnök Lázár Jánosnak írt. Brückner a cikkében a levél tartalmát idézte: Matolcsy arról írt Lázárnak, hogy az MKB szörnyű pénzügyi helyzetben van, és várhatóan tőkeemelésre lesz szüksége. Bár a konkrét feljelentést nem látta, az újságíró arra következtet, hogy az MNB a levél tartalmának ismertetését tekinti üzleti titok megsértésének.

Brückner több cikket is írt a bank tulajdonosváltásairól: megjelent cikke arról, hogy milyen meglehetősen vegyes társaság kezébe kerülhet a bank, illetve arról is, hogy az egyik közvélemény által rejtve maradt új tulajdonos mögött az a Szíjj László rejlik, aki az utóbbi években nagyon sikeres volt a kormányzati infrastrukturális közbeszerzések terepén.

Mindenki tudott a titokról

Brückner az Indexnek elmondta, a kihallgatáson az újságírókat megillető mentességi jogára hivatkozva nem árulta el, hogy ki volt a forrása, illetve azt is elmondta, hogy mivel a cikkeihez adott esetben 15-20 forrással is beszél, nem emlékszik, hogy ez a konkrét információ kitől származott. Az eljárás a kihallgatást követően folytatódik, a rendőrség a bíró felé indítványt tesz, hogy kötelezzék Brücknert, hogy árulja el, ki volt a forrása.

Brückner szerint viszont az említett levélből semmilyen üzleti titok nem derül ki, hiszen az már évek óta köztudott volt, hogy a bank súlyosan veszteséges. Az viszont kiderült a levélből, hogy az állam súlyosan félrevezette az adófizetőket, amikor úgy költött el 17 milliárd forintot egy bankra, hogy közben a döntéshozók az egymás közti levelezésben arról írtak, hogy mindez brutális terhet jelent majd.

A büntetőeljárás kezdeményezése azért is fura lépés a jegybank részéről, mert a cikkek kapcsán soha nem érkezett az újsághoz helyreigazítási kérelem: az előzetesen feltárt információkat az MNB és az MKB későbbi bejelentései mindig igazolták. "Az írásokat minden alkalommal rengeteg hazai és külföldi háttérbeszélgetés előzte meg, minden oldal korrekten viszonyult a megkereséseinkhez. Miután a cikkekből világosan kiderült, hogy az MKB állami megvételével brutális teher hárult az adófizetőkre, az MNB különös utat választott lapunk megfélemlítésére " - mondta Brückner.

Brückner elmondta, sem ő, sem pedig a Figyelő semmilyen előnyt nem szerzett, illetve semmilyen kárt nem okozott a valóság megírásával. "Sőt, nem kárt okoztunk, hanem a Magyar Államot kártól szerettük volna megmenteni. Azt biztosan érdemes lenne kinyomozni, hogy az állam képviselői miért nem akarták elkerülni ezt a kárt" - mondta.

A bíróság szerint az MNB-nek kéne felfednie a titkait

A Fővárosi Törvényszék nemrég hozott ítéletet abban a perben, amit a Transparency International és a Magyar Narancs kezdeményezett az MNB ellen az MKB eladásának ügyében. Az első fokú, nem jogerős ítélet szerint a Magyar Nemzeti Banknak ki kell adnia az MKB Bank Zrt. részvényeinek értékesítésével kapcsolatos közérdekű adatokat.

Annyit lehet tudni, hogy a Balog Ádám vezette, és az MNB által szanált bankot a Blue Robin Investments SCA, a Minerva Tőkealapkezelő Zrt., valamint a Pannónia Nyugdíjpénztár vette meg. A pontos tulajdonosi szerkezetről, felépítésről viszont nem adtak ki információkat.

Az MNB akárcsak korábban az alapítványoknál, most is azzal védekezett, hogy nem közpénzről van szó, az MKB-részvények nem minősülnek nemzeti vagyonnak. A bíróság azonban Matolcsyék érvelését első fokon nem fogadta el: úgy döntött, az MNB-nek ki kell adnia a közérdekű adatokat a vevőkről.

index.hu