h i r d e t é s
Sokkal magasabb a munkaképes, fiatalabb korosztályhoz tartozók aránya a hazai bevándorlók között, mint a magyar népességben. Ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal lapunk által megismert kutatásából, amely a Magyarországon több évre letelepedő, Európai Unión kívülről érkező bevándorolók adatait vette górcső alá. E szerint soraikban erős túlsúlyban vannak a férfiak, a nők gazdasági aktivitása jócskán elmarad a férfiakétól, a 15–54 éves korosztályban pedig a magyar nőkétől is. A nálunk élő migránsok között két és félszer annyi a diplomás, mint a magyarok körében, közülük mégis minden ötödik alacsonyabb végzettséget igénylő munkakörben dolgozik.
Az állami földek eladása nem ördögtől való, hisz a termőfölddel az állam az elmúlt húsz évben sem tudott mit kezdeni. Ennek ellenére a most induló árveréseken szinte borítékolható, hogy nem (csak) a helyben lakó gazdálkodók fognak jelentős birtokhoz jutni. Az állami földeknek sokkal jobb helye lenne a fiatal gazdáknál, szociális szövetkezetteknél – hangzott el a Napi.hu konferenciájának kerekasztal-beszélgetésén. A munkaerő helyzete sem rózsás: egy falun belül egyszerre van jelen munkanélküliség és a munkaerőhiány, ugyanis hiányzik a képzett munkaerő.
Bérnövelési kényszerbe került számos hazai vállalat, ám akkora emelési hajlandóság nem látszik, amekkora az elvándorlási hullámot megállíthatná. Más vélemények szerint a munkaerőproblémát nem a cégeknek egyenként, hanem egy gazdasági modellváltásnak kellene megoldania. A döntéshozó elit azonban ellenáll.
A különadó, az élelmiszerlánc-felügyeleti díj és a vasárnapi boltzár után itt az újabb húzás a hipermarketek ellen, a kötelező foglalkoztatási minimum. A patikáknál volt a prototípus, annak a vidéken élő lakosság lett a kárvallottja. A kormány öt éve próbálja kiszorítani a multikat, és helyzetbe hozni a magyar láncokat, vajmi kevés sikerrel. Egy buldog szívósságával megy a kivéreztetés, de a hiperek csak nem akarnak bezárni.
