h i r d e t é s
Nőtt a háztartások egy főre jutó nettó átlagjövedelme, az egyszülős családok azonban rosszabb helyzetbe kerültek: fejenként 33 ezer forinttal kevesebből gazdálkodhattak, mint az előző években – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal lapunk által megismert éves jelentéséből - írja a Magyar Nemzet.
Meg fog lepődni, milyen kevés magyar nyugdíjas nyomorog más országok idős embereihez képest. Az OECD rangsorából kiderül: nyugdíjasaink a finn és új-zélandi kortársaikhoz hasonló arányban részesülnek a javakból. Emellett okkal számíthatnak a kormány jóindulatára is, reálemelések formájában.
Egy számítási módszertani módosítással a Központi Statisztikai Hivatal megfelezheti a Magyarországon élő személyek számát, tehát szó sincs arról, hogy egyik évről a másikra radikális eredménnyel számolná fel a kormány a szegénységet. Akár kétmillió főt is kisorolhatnak a szegények rétegéből, pusztán azzal, hogy átírják a minimális ételbevitel értékét.
Ugyan csökkent a szegények száma, de általánosan továbbra is szomorú képet festenek a hazai nettó jövedelmek. A lakosság 90 százaléka nem keres annyit, amennyit társadalmi helyzetéből adódóan jónak tartana. A kormány a közmunkán keresztül a felemelkedés ígéretét helyezte a szegényebbek és a munkanélküliek elé, de szinte semmivel sincsenek jobb helyzetben, mintha segélyen élnének, viszont a statisztikáknak kedvez a rendszer.
Miután a második negyedévben hatalmasra növekedett a bérszakadék a legmagasabb és a legalacsonyabb nettó bért regisztráló megyék között, a harmadik negyedéves számok a szakadék további mélyüléséről árulkodnak. Ezzel újabb történelmi rekordra nőtt a differencia.
Aszmann Anna szerint pont ott a leggyengébb az egészségügyi ellátás Magyarországon, ahol a legnagyobb szükség lenne rá: a magzati koruktól nélkülöző gyerekek egy része nem jut el a szakorvosi szűrésekre, így helyzetükből fakadó bajaikat sem orvosolhatják.
