h i r d e t é s
Napjainkban sokan tudnak már angolul, illetve németet is számos ember használja a munkája során, azonban az, aki érvényesülni szeretne, jól teszi, ha minél több idegen nyelvet elsajátít. De vajon melyik az a nyelv, amely iránt nagy a kereslet? Mit érdemes tanulni a XXI. században?
Korábban elképzelhetetlen volt ez a kérdés a felnőttképzés során, hiszen maximum a nappali és az esti tanrend között tudtál választani, több variáció nem nagyon létezett. Szerencsére, nem szerencsére rengeteg minden hatással van az oktatás világára, így a pandémia, valamint az OKJ rendszer átalakítása új távlatokat nyitott meg a tanulni vágyó emberek előtt.
Ürge-Vorsatz Diana, Barabási Albert-László, Spiró György, Pléh Csaba, Falus András, Csaba László. Néhány név azok közül, akiket a középiskolai pedagógusok segítségül hívhatnak a tanítás során a tananyag kiegészítéséhez. A CEU Határtalan iskolája közérthetően magyarázza el a legfrissebb tudományos eredményeket a diákoknak.
Egy eddig nem azonosított, az egész agykéregre jellemző működési elvet írtak le kutatók, amely hozzájárul a tanulás korai fázisának sikerességéhez. A kutatás eredményei alapul szolgálhatnak egyes kórállapotok, például az autizmus és a skizofrénia kifejlődését vizsgáló kutatások tervezéséhez.
Bogdán László Cserdi polgármestere volt 2006-tól haláláig,14 éven keresztül. Tisztában volt azzal, hogy a cigányság felemelkedéséhez tudásra van szükség. Büszke volt arra, hogy a település minden gyermeke tanul, mert tudta, csak ez adhat esélyt arra,többre vigyék az életben, mint a szüleik. Bogdán László több volt, mint polgármester, a településen élők "apja" is volt egyben.
Mielőtt erre a kérdésre megpróbálnánk kielégítő választ adni, mindenképpen érdemes leszögezni, hogy az „idős ember” több, mint relatív kifejezés. Hiszen akkor, amikor valaki 90 éves kora felett teljesíti a maratoni távot,- igaz ez fizikai kihívás-, vagy éppen amikor nem egy olyan esetről hallott már a tudomány, hogy valaki 80 éves kor felett tanul meg és beszél új nyelvet, ami viszont már valódi szellemi kihívás, akkor ez mind-mind azt támasztja alá, hogy valójában mindenki éppen olyan idős, amennyinek érzi magát.
Mindenkivel történt már olyan, hogy egy probléma megoldása egyszerűen csak beugrott, hirtelen jött rá összefüggésekre, amikor egyszerre valami értelmet nyert, vagy épp – szó szerint – megálmodta a megoldást. Agyműködésünk egyik rejtélye ez a ,,villanás”, ami elégedettséget, örömet, felszabadultságot, vagy akár katarzist is okoz.
Vészesen közeleg az érettségi időszaka, ami egyben azt is jelenti, hogy a vizsgázóknak egyre több időt szükséges tanulással tölteniük. Nem lehetetlen azonban pár hónap, esetleg pár hét alatt sem felkészülni a történelem számonkérésre.
A kémiatanulás nem könnyű, különösen akkor, ha az ember emelt szinten tervez érettségizni belőle. Természetesen nem kell, hogy eltántorítson a tananyag mennyisége, csak szorgalom és kitartás kell! Nézzük át együtt a csapadékok kémiáját!
Az automataváltós vezetésoktatás, illetve jogosítványszerzés egészen más dimenzióba helyezhet mindent, amit korábban a jogsi megszerzésének a folyamatáról gondoltál. A cikkben igyekszünk megvilágítani, mi mindenre számíthatsz egy ilyen szuper autón tanulva a vezetés alapjait.
Ha egy roma tinédzser kimarad az iskolából, csekély az esélye annak, hogy valaha visszatérjen oda. Sajnos a roma fiatalok körében megnőtt a korai iskolaelhagyók aránya, s egyúttal – a közmunkának köszönhetően – nőtt a foglalkoztatottak aránya is. A Hetek cikke.
Nem csak a NAT körül kialakult zűrzavarral -, hanem ahogy az OECD év eleji nagyjelentéséből kiderült -, az oktatás színvonalával sem vagyunk elégedettek. Harmincöt országból a harmadik legborúsabban látjuk a hazai iskolarendszer színvonalát.
2019-ben kb. 1300 fiatal kap lehetőséget arra, hogy szakmai pályafutását az E.ON-nál kezdje: Európa-szerte számos fiatal ipari tanuló, gyakornok, duális képzésben résztvevő, illetve végzett diák kezdi el karrierjét az E.ON-nál. Magyarországon például 125 fiatal vesz részt duális műszaki képzésben vagy gyakornoki programban az E.ON-nál, nagyobb részben villamos-, kisebb arányban gázipari területen.
Durván csökken a felsőoktatási hallgatók száma Magyarországon 2005 óta. Akkor a teljes magyar népesség 4,2 százaléka, 2016-ban azonban már csak 2,9 százaléka járt felsőfokú képzésre valamilyen főiskolára vagy egyetemre.
