h i r d e t é s

Csak mítosz a jól képzett magyar munkaerő

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam
a- a+

Csak mítosz a jól képzett magyar munkaerő

2014. április 26. - 10:57
0 komment

A teszten felmért 600 munkás 60 százaléka még a szakmája alapjaival sincs tisztában.

A szakiskolában soha nem hegesztettek, mert az iskola nem tudta megvenni a munkához szükséges gázt – derült ki egy német cég álláshirdetésére jelentkezők jó részéről. A tesztmunkára behívott 600 hegesztő 60 százaléka szakmájának alapjaival sincs tiszában. A cég vezetője szerint a politikusok becsapják a befektetőket.

"Nem hittem volna, hogy ekkorát fogok csalódni. A magyar politikusok a médiában folyton azt hangoztatják, hogy a jól képzett szakemberek miatt érdemes befektetniük a külföldi vállalkozóknak Magyarországon. Most már tudom, hogy ebből egy szó sem igaz: nem létezik az a bizonyos jól képzett magyar szakembergárda. Kár volt egy egymilliárd forintos beruházást végrehajtanunk. Elképesztően sok bosszúságot okozott, mintha két évet elvesztegettem volna az életemből."

Stefan Körmendi, az Europakraft GmbH ügyvezetője úgy érzi, becsapták. A német cég magyar származású tulajdonos ügyvezetőjével a vállalat tavaly ősszel átadott – egymilliárd forintból felépített – nagytarcsai üzemében találkoztunk. Az Europakraft fémipari termékek gyártásával foglalkozik, Németországban 200 embernek ad munkát, ám a folyamatosan növekvő megrendelések sürgetővé tették a vállalat bővítését, amelyről Stefan Körmendi úgy gondolta: egy magyarországi fióktelep létrehozása lenne a leglogikusabb, részben a családi kötődés, másrészt "a képzett magyar munkaerő" miatt.

Az elmúlt hónapokban folyamatosan adtak fel álláshirdetést, amelyben magasan kvalifikált hegesztőket és CNC-forgácsolókat kerestek. Jöttek is szép számmal a jelöltek, akiknek próbamunkán kellett bizonyítaniuk, hogy értenek a szakmájukhoz. – Lesújtó a kép. Tavaly ősz óta közel 600 magyar hegesztőt teszteltünk az üzemben, de 60 százalékukról kiderült, hogy egyáltalán nem tud, 15 százalékuk pedig csak egyetlen eljárással képes hegeszteni. Csupán minden tizedik jelentkező volt alkalmas arra a színvonalú munkára, amit az Europakraft, illetve a megrendelői elvárnak – közölte Stefan Körmendi, aki elképesztőnek tartja, hogy a szakmunkás végzettségüket papírral is igazoló jelöltek 90 százaléka "képtelen a szakmához kapcsolódó tevékenységeket önállóan elvégezni, így például műszaki rajz alapján fém- vagy csőszerkezetet összeállítani."

– Pedig a létező legegyszerűbb tesztfeladatot kérjük a jelentkezőktől – fogalmazott Galambos Sándor minősített hegesztő, a tesztek irányítója. – Két vascsövet kell a lehető legszebben összehegeszteni. Mint kiderült, ez a hegesztő szakmunkások többségének egyszerűen nem megy. A próbamunkák során elképesztő hiányosságokkal találkoztunk: volt, aki nem tudta, hogy egy M8-as menetnek hányas furatot kell fúrni, mások úgy néztek a vetületi rajzra, mintha először láttak volna ilyet.

A fiataloktól meg is kérdeztem, hogy mit tanultak a szakképző iskolában, mire elárulták, hogy valójában még soha nem hegesztettek, mivel a suliban nem volt pénz a palackok megvételére, így az érdemi gyakorlati oktatás szinte teljesen kimaradt a képzésükből. Meg aztán a szakoktatók, ha igazán jók, rég kikoptak az iskolákból, a legtöbbenmár külföldön dolgoznak. A jelentkezők közül egyébként sok a pékből, cukrászból, vagyonőrből gyorstalpalón átképzett hegesztő és forgácsoló, ők meg aztán végképp újoncok a szakmában. Persze akadnak köztük ügyes kezű emberek, de az azonnali magas színvonalú munkavégzéshez ez édeskevés.

Más probléma is nehezíti a nagytarcsai üzem benépesítését. Aki ugyanis átmegy az Europakraft szakmai tesztjén, nem akar idehaza maradni. Mivel a világ minden pontján óriási az igény a kvalifikált hegesztőkre és CNC-forgácsolókra, a tehetséges magyar szakmunkások – valószínűleg ezernél is többen lehetnek – külföldön keresik a kenyerüket. Az Europakraft különbséget tesz a nagytarcsai és a külföldi álláshelyei között: idehaza nettó 300 ezer forintot kínálnak a hegesztőknek (ez 20-30 százalékkal magasabb a magyar átlagnál), de a határokon túl ennek több mint a dupláját is megkereshetik.

Arra a felvetésünkre, hogy talán nincs is komoly baj a hazai szakképzés színvonalával, ha egyszer szerte a világon keresettek a legjobb magyar fémipari szakmunkások, Stefan Körmendi azt mondta, ha ez így van, akkor a magyar politikusoknak nem szabadna becsapniuk a külföldi befektetőket a Magyarországon fellelhető, magasan kvalifikált magyar szakembergárdáról szóló mesével. "A nálunk leszerepelt jelentkezők biztosan nem felelnének meg egyetlen külföldi cégnél sem, így ők szükségszerűen Magyarországon dolgoznak. Sajnálom azokat a magyar cégeket, amelyeknek ilyen színvonalú munkaerővel kell beérniük" – tette hozzá.

A tényekhez tartozik, hogy a nagytarcsai próbamunkán részt vevők 15 százaléka esetében a cég lát fantáziát a képzésükben. Őket egy hónapos ingyenes intenzív tréningen készítik fel arra, hogy nemzetközi színvonalon legyenek képesek dolgozni. "Nem vagyunk hivatalos képzőhely, így csak térítésmentes szolgáltatásként tudjuk tréningezni a potenciális munkavállalókat. Ennek egyébként csak az anyagköltsége negyedévente ötmillió forint. És persze aki elvégzi, azonnal indulna külföldre" – fogalmazott a cégvezető, aki szerint ha holnap váratlanul beesne egy nagyobb magyarországi megrendelés, nem tudnák bevállalni, mert nincs 15 olyan szakemberük, akit a nagytarcsai üzemben azonnal bevethetnének.

– Itt egy világszínvonalú üzem tele a legmodernebb gépekkel-berendezésekkel, de nincs hozzá magyar hegesztő szakmunkás. Legalábbis olyan, aki érti a szakmáját – tette hozzá Stefan Körmendi.

 

nol.hu (Fotó: Kurucz Árpád)

{flike}

{jcomments on}