Ezt a díjat azoknak adományozzák, akik évtizedeken át kimagasló sportvezetői tevékenységet folytattak a városért. 

Cserhalmi Lászlóban a köszöntésekor illetve a díj átadásakor is arról tett tanúságot, hogy számára a sport, az esztergomi sportélet, s azon belüli a labdarúgás első számú dolog, természetesen örült a díjnak, de főleg azért, mert ez jó alkalom lehetett arra, hogy vele együtt beszéljük át a hazai, esztergomi sportélet általa is rangosra emelt periódusait.

Az elismerés átadásakor szerettei körében Erős Gábor képviselőtársammal felidéztük élete, munkássága legnehezebb, legszebb időszakait, a hadifogság embert próbáló idejét, majd a magyar sportéletben betöltött szerepét. Ennek része volt az esztergomi MIM Vasas futballpálya létrehozása, mely gyakorlatilag teljesen a nevéhez köthető.

Főiskola végzettséggel, 1952-től dolgozott Esztergomban, majd a fogság vetett véget. 1952-53-ban bekapcsolódott a Sportáru S. C. munkájába. 1953-tól a labdarúgó szakosztály vezetője lett. 1956-ra irányításával a megyei bajnokság élcsapatai között tartották őket számon. Időközben Léhner Károly igazgató patronálásával elkezdték a szigeti pálya építését. A szervezés feladataira Cserhalmi László kapott megbízást, amelyet örömmel, teljes odaadással teljesített. Így komoly része volt abban, hogy a korszerű létesítmény tribünnel, öltözővel, fürdővel felépült. Ez volt Esztergom első hitelesített sportpályája. 1957 tavaszán megalakult az Esztergomi Vasas. Ebben is elvállalta a labdarúgó-szakosztály vezetését. Majd a MIM Vasas S. C. elnökévé választották. Új színfoltot jelentetett az egyesület a város életében. Rövidesen 700 főre emelkedett a taglétszámuk, megsokasodtak támogatóik úgy erkölcsileg, mint anyagilag. A MIM Vasas komoly bázist jelentett minden sport számára. Ide került az úszás, az evezés, a mostoha körülmények között lévő birkózás, és megalakították a női kézilabda szakosztályt is. Az egyesületben folyó munka rövidesen országos hírnévre tett szert. A sportpálya elkészítése, majd gyönyörű környezetének és állagának folyamatos megóvása mellett rendbe tették a fedett uszodát is. Itt sikerült olyan körülményeket teremteni, ami záloga lett a későbbi sikereknek. Az evezős élet is nagy lendületet vett. Cserhalmi László közreműködésének köszönhetően sikerült versenyzésre alkalmas, kitűnő állapotban lévő öt hajót szerezniük a Budapesti Honvéd Egyesülettől. Irányításával bővítették a csónakházat, hosszabb stéget építettek, újabb partszakaszt köveztek ki lépcsőlejáróval és csónakszállítókat készítettek. Megteremtették városunk evezősportjának jövőjét. Az egyesület birkózói a Petőfi Iskola tornatermét bérelték ki, amihez nem kis nehézségek árán fürdőt építettek. A kézilabdázóknak új pályát építettek. A sok áldozatos munka meghozta gyümölcsét. Az eredmények nem maradtak el. A labdarúgó csapat négy év alatt bejutott az NB II-be. Az úszók az országos minőségi pontversenyben az első öt között végeztek., számos tehetséget adva a magyar úszósportnak. A vízilabdázók két év alatt az NB II közelébe kerültek. A birkózó szakosztályt az ország számottevő egyesületei között tartották számon. A női- és férfi kézilabdázók szintén fejlődésnek indultak. Komoly energiát fordított a tömegsport támogatására. Intézményeik állandóan tele voltak a mozgást igénylő emberekkel. Munkája elismeréseként beválasztották az országos vasas sportegyesületek elnökségébe. 1961-ben az OTSH díszoklevelét is megkapta. (Városházi információ)