Az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézettel (OORI, Budapest) közösen folytatott munka célja a súlyos gerincsérültek életkörülményeinek javítása, és az exoskeletonok hosszú távú egészségügyi hatásainak összehasonlító vizsgálata.

2019 eleje óta folyik Pécsett a ReWalk cég két úgynevezett hatodik generációs exoskeletonjának tesztelése a PTE Idegsebészeti Klinikája és a 3D Központ Biomedical Engineering Projektjének közreműködésében. A kutatócsoportba tartozó ápolók, gyógytornászok, mérnökök és orvosok a súlyos mozgáskorlátozottak számára a mozgás élményét újra elhozó berendezések hosszú távú egészségügyi hatásait vizsgálják.

Az emberi állóképességet, fizikai erőt és mobilitást javító önmozgó külső testvázakat, azaz exoskeletonokat régóta használják már az iparban, és a technológia fejlődésének köszönhetően újabb és újabb területeken, például az egészségügyben is megjelentek az elmúlt évek során. A pécsi kutatók által egy európai uniós pályázat révén beszerzett, az exoskeleton technológia élvonalát képviselő ReWalk gyártmányú eszközök sík talajon akár napi 10 kilométert is képesek megtenni, megfelelő gyakorlással használhatóak a lépcsőn való fel- és lemenésre is, emellett pedig több órát üzemelnek egy feltöltéssel. A berendezések a súlyos, az orvostudomány jelenlegi állása szerint járni többé nem képes harántbénult gerincvelő sérültek számára is újra biztosítják az önálló helyváltoztatás élményét.

Mindennek a nyilvánvaló gyakorlati előnyökön felül komoly egészségügyi hozadéka is van, hiszen a függőleges testhelyzet lényegesen jótékonyabb hatást gyakorol a szervezetre, mint a kerekesszékben ülés. Így a PTE és az OORI kutatócsapatának reményei szerint tartós életminőség javulás érhető el a segítségükkel – azzal együtt is, hogy e csúcstechnológiás gépek áruk miatt egyelőre sajnos nem elérhetőek a közfinanszírozott egyéni ellátásban, és elsősorban tréning céljára használhatók.

– Az immobilizáció és a kerekesszékbe kényszerülés okozta komplikációk súlyos egészségügyi következményekkel járhatnak a mozgásképesség elvesztésén túl, legyen szó akár a felfekvésekről, az elhízásról, az izomsorvadásról és az ízületek elmerevedéséről. Mindez hosszabb távon a többnyire fiatal sérültek esetében már korán jelentkező érrendszeri betegségekhez, csontritkuláshoz, cukorbetegséghez és lelki problémákhoz vezethet. Olyan népbetegségekről van szó, amelyek kapcsán a súlyos mozgássérültek különösen sebezhetőek, és ezen a ponton lehet kulcsfontosságú az exoskeletonok használata, hiszen már azáltal nagyban lehet javítani a gerincvelő sérültek általános egészségügyi állapotát, ha bizonyos időtartamot állva és mozgásban tölthetnek ezen berendezések segítségével – mondja dr. Tóth Luca, az idegsebészeti klinika PhD hallgatója, egyben a kutatás egyik vezetője.

A pécsi kutatók célja egy olyan fenntartó terápia kialakítása, amelyben hosszú, többéves időtávon dolgoznak együtt a gerincvelő sérültekkel, és ennek révén fel lehet mérni, hogy mekkora időtartamú és milyen gyakoriságú foglalkozások járnak tartós egészségügyi előnyökkel. A kutatás jelentőségét növeli, hogy az ilyesfajta vizsgálatok világszerte gyerekcipőben járnak még.

– Egy rendkívül új technológiáról van szó, néhány száz ilyen berendezést használnak jelenleg az egész világon, és még arra sincs egységes protokoll, hogy milyen gyakran és milyen intenzitással foglalkozzanak a gerincvelő sérültekkel. Kutatásunk során a mozgásterapeuta kollégákkal együttműködve egy igen aktív, hetente ötnapos és napi szinten másfél órás terápiát alkalmazunk. Épp az újdonság miatt utánkövetéses vizsgálatok sem igazán ismertek, ami egyrészt kétségkívül megnehezíti, másrészt izgalmassá is teszi a munkánkat. 

Az elmúlt hónapok során mind a kutatócsapat tagjai, mind az exoskeletonokat először kipróbáló gerincvelő sérült személy intenzív tréningen estek át annak érdekében, hogy a gépeket biztonságosan alkalmazzák, és első jelentős mérföldkőként június közepe óta az alany önállóan képes használni a berendezést. 

A pécsi kutatócsapat a közelmúltban fontos szakmai partnerrel gazdagodott a gerincvelő sérültek kezelése kapcsán élenjáró OORI révén. A közös munka keretében a rendelkezésre álló két exoskeleton közül az egyiket Pécsett, a másikat pedig Budapesten használják, így a kutatásba több beteg bevonása lehetséges. Az exoskeletonokkal folytatott vizsgálatok mellett folyamatban van egy úgynevezett biomechanikai labor kialakítása is az Idegsebészeti Klinikán, és a tervek szerint télen már az ezáltal biztosított, kibővített eszközpark segítségével folyhat tovább a munka. 

– A klinikai vizsgálatok mellett nagy hangsúlyt fektetünk az eszközháttérre és módszertani fejlesztésekre is a gyártó és forgalmazó cégekkel közösen

– egészíti ki mindezt Dr. Maróti Péter, a Biomedical Engineering Projekt orvos-szakmai vezetője.

– A munkánk során egyrészt a meglévő rendszerek méréstechnikai lehetőségeit terjesztjük ki szoros együttműködésben a PTE Műszaki és Informatikai Karával, de emellett multidiszciplináris kutatócsoportunk az eszközök mélyebb megismerésén keresztül a technológiai fejlesztésekbe is bekapcsolódik. Mindez igen fontos a projekt hosszú távú fenntarthatósága szempontjából is, hiszen így lehetséges aktív szakmai kapcsolat kiépítése és erősítése a piaci szereplőkkel és más kutató-fejlesztő intézményekkel. Ezen a téren fontos kezdeti lépésnek tartjuk, hogy elnyertük a ReWalk cég hazai Kiválósági Központja címét

– emeli ki Maróti Péter.