A szakemberek egyelőre csak találgatják az okait az első negyedéves brutális halálozási adatoknak, amely szerint ebben az időszakban 37 823-an haltak meg, 15 százalékkal többen, mint tavaly ilyenkor.

Ebben az influenzajárvány minden bizonnyal közrejátszott - írja a nol.

Nem váltott ki túl nagy visszhangot az adatsor, amelyet a KSH hozott nyilvánosságra a halálozási mutatókról, holott a számok első ránézésre döbbenetesek:

2015 első negyedévében kiugróan megnövekedett a halálesetek száma az előző évi számokhoz viszonyítva.

A halálozások száma 37 823 volt, ami 2014. január–márciushoz viszonyítva különösen nagy mértékben, 15 százalékkal emelkedett.

Megkerestük a KSH-t, és arra kértük a statisztikusokat, adjanak felvilágosítást: mi áll a kiugró negyedéves halálozási adat hátterében? Megkérdeztük azt is: a következő negyedév hasonló tendenciát mutat-e?

„A halál oki adatok forrása a halottvizsgálati bizonyítvány, ennek feldolgozásához azonban hosszabb idő szükséges, így ezekről a havi gyorstájékoztatók megjelenésekor pontos adatok még nem állnak rendelkezésre. Hosszú évek tapasztalata alapján az influenzajárvány együtt jár a krónikus betegségekben meghaltak számának emelkedésével. Ezen esetekben a halálozás alapoka sok esetben nem az influenza, hanem egy hosszabb ideje fennálló, leggyakrabban valamilyen keringési rendszer betegsége, az influenza csak hozzájárul a halálozáshoz” – tudtuk meg a válaszból. Ezt megerősíteni látszik az is, hogy a statisztikai hivatal adatai szerint 2015 első három hónapjának előzetes adatai alapján „a halálozási többlet több mint 90 százaléka a 60 éves és idősebb korosztályban jelentkezett”, vagyis épp abban a körben, amelyben a legnagyobb a krónikus betegek száma, aránya.

Mihályi Péter közgazdász azonban óvatosságra int a népszerű, a kormányt és az egészségügyet felelősségre vonó magyarázatokkal kapcsolatban:

– Könnyen lehet, hogy statisztikai véletlenről van szó,

épp ezért egy negyedévi adathoz, legyen az bármily meghökkentő is, óvatosan, kellő szkepszissel kell közelíteni. A rendszerszintű problémák csak több, egymást követő negyedéves adat összehasonlításából ugranak ki.

A közgazdász emlékeztet arra, hogy még 2010 előtt, a szocialista kormány alatt is volt egy halálozási kiugrás: akkor a csecsemőhalandóság növekedett meg az egyik negyedévben. – Ekkor jobboldali politikusok és a jobboldali sajtó is az egészségügyi reformot okolta mindezért, holott a csecsemőhalandóság nem sokkal a kiugró adat után újra az átlagos szintre süllyedt – mondja Mihályi.

Hasonló állásponton van a KSH Népességtudományi Intézetének főmunkatársa, Kovács Katalin demográfus is, aki lapunknak azt mondta: „Nem érdemes ilyen adatokat közölni. Arról lehet szó, hogy sok más adatot negyedéves bontásban is szokás szemlélni, ami a halálozási adatok tekintetében nem mérvadó.” Például azért, mert a halálozások száma minden évben magasabb a téli hónapokban. Ez a folyamat december környékén kezdődik és körülbelül áprilisig tart.

„Nem kell ahhoz influenzajárvány sem, hogy a téli hónapokban jóval magasabb legyen a halálozás. A mi klimatikus viszonyaink alatt nyaranta erősebb az emberek immunrendszere” – mondta, hozzátéve: a halálozásoknak van éves hullámzása is, tehát még azt sem lenne érdemes feltétlenül magyarázni, ha egy adott évben magasabb lenne a halálozások száma, mint az előző év három hónapjában.

nol.hu (Fotó: Télen általában többen halnak meg // Kurucz Árpád / Archív)