h i r d e t é s

Dr. Végzet: Nukleáris apokalipszis és a földi pokol szakadhat a nyakunkba

Olvasási idő
5perc
Eddig olvastam
a- a+

Dr. Végzet: Nukleáris apokalipszis és a földi pokol szakadhat a nyakunkba

2023. január 20. - 06:16

Újabb baljós prognózissal állt elő Nouriel Roubini, aki szerint egymással összefüggő "megafenyegetések" sokasága veszélyezteti a jövőnket.

Dr. Végzet azaz Nouriel Roubini - Forrás: CFA Institute Blogs

A Dr.Végzet néven elhíresült pesszimista közgazdász azután vált közismertté, hogy megjósolta a 2008-as amerikai ingatlanpiaci összeomlást és az azt követő nagy pénzügyi válságot. A MarketWatch-on megjelent véleménycikkében ezeket a megafenyegetéseket boncolgatja, és amellett érvel, hogy több instabilitásra, nagyobb kockázatokra, intenzívebb konfliktusokra és gyakoribb környezeti katasztrófákra számíthatunk a jövőben. - írja a Portfolio

Megint borús képet festett Roubini

Írásában felhívja a figyelmet rá, hogy ezek közül a megafenyegetések közül néhány már régóta kialakulóban van, mások viszont újak. A pandémiát megelőző időszak makacsul alacsony inflációja átadta helyét a mai túlzottan magas inflációnak. A szekuláris stagnálás - a gyenge aggregált keresletnek köszönhető tartósan alacsony növekedés - stagflációvá alakult, mivel a negatív aggregált kínálati sokkok a laza monetáris és fiskális politika hatásaival párosultak.

A korábban túl alacsony - vagy akár negatív - kamatlábak most gyorsan emelkednek, ami felhajtja a hitelfelvételi költségeket, és adósságválságok kockázatát idézi elő. A hiperglobalizáció, a szabadkereskedelem, az offshoring és a just-in-time ellátási láncok kora a deglobalizáció, a protekcionizmus, a reshoring, a biztonságos kereskedelem és a "just-in-case" ellátási láncok redundanciájának új korszakát hozta el - írja.

Új fenyegetések

Roubini több új fenyegetésről is ír:

  • Az új geopolitikai fenyegetések növelik a háborúk kockázatát, és tovább balkanizálják a világgazdaságot.
  • Az éghajlatváltozás hatásai egyre súlyosabbá válnak, méghozzá sokkal gyorsabb ütemben, mint azt sokan várták.
  • A járványok is valószínűleg gyakoribbá, fertőzőbbé és költségesebbé válnak.
  • A mesterséges intelligencia, a gépi tanulás, a robotika és az automatizálás fejlődése azzal fenyeget, hogy nagyobb egyenlőtlenséget, állandó technológiai munkanélküliséget és halálosabb fegyvereket eredményez, amelyekkel nem hagyományos háborúkat lehet folytatni.

Roubini szerint mindezek a problémák a demokratikus kapitalizmus ellen irányuló elégedetlenséget táplálják, és megerősítik a populista, tekintélyelvű és militarista politikai szélsőségeseket mind a jobb-, mind a baloldalról.

Nem Roubini az egyetlen, aki növekő kockázatokra figyelmeztet. Bár máshogy hívják, a "polikrízis" jelentése megegyezik azzal, amit Roubini megafenyegetések sokaságának - a Financial Times egyéb nemrég az év „buzzword”-jének nevezte a polikrízist. Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap ügyvezető igazgatója a maga részéről a "csapások összefolyásáról" beszélt. A világgazdaság - figyelmeztetett tavaly Georgieva - "a második világháború óta talán a legnagyobb próbatétel előtt áll".

Hasonlóképpen Lawrence H. Summers volt amerikai pénzügyminiszter is úgy véli, hogy a 2008-as pénzügyi válság óta a legsúlyosabb gazdasági és pénzügyi kihívásokkal állunk szemben. A Világgazdasági Fórum (WEF) pedig legújabb globális kockázatokról szóló jelentésében - amelyet éppen azelőtt tett közzé, hogy az elit ebben a hónapban összegyűlt Davosban - "egyedülálló, bizonytalan és viharos évtizedre" figyelmeztet.

Példátlan bizonytalanság

Bármi is a kedvelt terminológia, széles körű egyetértés van abban, hogy példátlan, szokatlan és váratlan mértékű bizonytalansággal állunk szemben – írja Roubini. A közeljövőben nagyobb instabilitásra, magasabb kockázatokra, intenzívebb konfliktusokra és gyakoribb környezeti katasztrófákra számíthatunk a közgazdász szerint.

Thomas Mann a két világháború közötti nagy regényében, A Varázshegyben ábrázolja azt a szellemi és kulturális légkört, amely megelőzte az első világháborút. Bár Mann a háború előtt kezdte el írni a művet, csak 1924-ben fejezte be, és ez a késedelem jelentős hatással volt a végtermékre. Története egy szanatóriumban bontakozik ki, amelyet egy olyan szanatórium ihletett, amelyet Davosban látogatott meg, ugyanazon a hegycsúcson (a Schatzalp Hotelben), ahol ma a Világgazdasági Fórumhoz kapcsolódó gálákat tartanak. Ez a történelmi kapcsolat Roubini szerint túlságosan is találó.

A közgazdász szerint a mai megafenyegetések sokkal inkább hasonlítanak az 1914 és 1945 közötti tragikus 30 éves időszakra, mint a II. világháborút követő 75 évnyi viszonylagos békére, fejlődésre és jólétre. Roubini szerint érdemes emlékezni arra, hogy a globalizáció első korszaka nem volt elegendő ahhoz, hogy 1914-ben megakadályozza a világháború kirobbanását.

Ezt a tragédiát követte egy világjárvány (spanyolnátha); az 1929-es tőzsdekrach; a Nagy Gazdasági Világválság; kereskedelmi és valutaháborúk; infláció, hiperinfláció és defláció; pénzügyi válságok és tömeges fizetésképtelenségek; valamint 20 százalék feletti munkanélküliség.

Ezek a válsághelyzetek voltak azok, amelyek megalapozták a fasizmus olaszországi és a nácizmus németországi felemelkedését, valamint a militarizmus spanyolországi és Japánban való térnyerését, ami a második világháborúban és a holokausztban csúcsosodott ki – írja Roubini.

A mai fenyegetések még rosszabbak

De bármilyen szörnyű volt az a 30 év, Roubini szerint a mai megafenyegetések bizonyos szempontból még baljósabbak.

Végül is a két világháború közötti generációnak nem kellett szembenéznie az éghajlatváltozással, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos foglalkoztatási fenyegetésekkel vagy a társadalom elöregedésével járó problémákkal (mivel a társadalombiztosítási rendszerek még csak a kezdetek kezdetén álltak, és a legtöbb idős ember meghalt, mielőtt megkapta volna az első nyugdíjcsekket).

Ráadásul a világháborúk nagyrészt hagyományos konfliktusok voltak, míg most a nagyhatalmak közötti konfliktusok gyorsan nem hagyományos irányba fordulhatnak, és akár nukleáris apokalipszissel is végződhetnek – írja Roubini.

A közgazdász szerint ezért nemcsak az 1970-es évek legrosszabbjával (ismételt negatív aggregált kínálati sokkok), hanem a 2007-2008-as időszak legrosszabbjával (veszélyesen magas adóssághányad) és az 1930-as évek legrosszabbjával is szembe kell néznünk. Egy új "geopolitikai depresszió" növeli háborúk valószínűségét, amelyek túlságosan könnyen átfedhetik egymást és kicsúszhatnak az irányításunk alól – figyelmeztet Roubini.

Amennyire meg tudom ítélni, a Davosban ma összegyűltek közül senki sem írja a megafenyegetések korának nagy regényét. A mai világ mégis egyre inkább azt az előérzetet kelti, amit Mann olvasásakor érez az ember

Roubini szerint a csúcstalálkozón résztvevők túl sokat engednek az önelégültségnek, és nem vesznek tudomást arról, hogy mi történik a valós világban. "Úgy élünk, mint az alvajárók, figyelmen kívül hagyva minden figyelmeztetést azzal kapcsolatban, ami előttünk áll. Jobb lenne, ha hamarosan felébrednénk, mielőtt a hegy elkezd remegni" - írja.

 

"A fenti sorok eléggé kétségbeejtően hathatnak egy világszerte elismert közgazdász szájából, de egy nagyon fontos dologra fel kell hívni a figyelmet: Roubini valóban megjósolta a 2008-2009-es pénzügyi válságot, a legtöbb pesszimista előrejelzése viszont azóta sem vált valóra." - teszi hozzá a Portfolio


Kommentelne? Kattintson ide!

h i r d e t é s

Clicky