Tavaly 16,5 százalékkal fizettek többet a vényköteles gyógyszereikért a betegek, mint egy évvel korábban. Ennek oka, hogy az állam kevesebbet költött támogatásra, valamint feltehetően a betegek a korábbinál több drága és új készítményt váltottak ki – derült ki Fekete Tibor gyógyszerpiaci elemzéséből. A szakértő lapunknak azt mondta: a politikai közbeszédben a lakossági teherviselésről hangoztatott nulla százalékkal szemben a piacot is megdöbbentette ez a 16,5 százalék. Hozzátette: a terheket a fogyasztók részben maguk választják, amikor a korszerű, ám de drágább készítményeket kérik.

Az utóbbi években a gyógyszertámogatásra költhető összeg apadásával párhuzamosan szűkült a támogatott készítmények köre, és összességében – a 2012-es és 2015-ös év kivételével – valamennyi évben nőttek a betegterhek is. A gyógyszerpiac alakulásáról szóló Pharmorient-elemezések szerint 2010 óta hektikusan változott az orvosságok árához adott tb-támogatás. Miközben a magyarok egészségi mutatói az uniós államok átlagánál lényegesen rosszabb, nálunk a legmagasabb a betegek által fizetendő önrész. Míg az Orbán-kormány első évében, 2010-ben a betegek a vényköteles készítmények árából átlagosan csaknem 40 százalékot fizettek térítési díjként, addig a tavaly átlagosan 2512 forintba kerülő orvosságok dobozonkénti árának már valamivel több mint felét (51,2) százalékát kérték el tőlük a kasszánál. Mindezt úgy, hogy a támogatott szerek átlagos doboz ára az elmúlt nyolc évben 82 forinttal lett kevesebb.

A gyógyszerpiac árainak megfékezésére számtalan eszközt vetett be az Orbán-kormány, köztük a vaklicitet. Az eljárással az egészségbiztosító lényegében megversenyeztette az azonos hatóanyagú orvosságok gyártóit és csak a legolcsóbb szer árához szabott támogatást adott mindegyiküknek. Ezzel ugyan csökkent a biztosító gyógyszerköltsége, ám ha a beteg nem a legolcsóbb terméket kapta az orvostól, vagy ragaszkodott a megszokott készítményéhez, akkor a korábbi térítési díj többszörösét fizethette ki. A vaklicit bevezetésekor, 2012–2013-ban csökkent az állami gyógyszerkiadás, aztán 2014 – 2015-ben ismét nőtt.

Az egészségbiztosító statisztikája szerint 2014 elejére a biztosító 14 százalékot, a lakosság 3 százalékot nyert az új támogatás politikán. Azóta több gyógyszer-kassza kiigazító programja is volt az egészségbiztosítónak, ezek eredményeként együttesen 2010-hez képest tavaly mintegy 20 milliárd forinttal költöttek kevesebbet ártámogatásra. A tárca korábban úgy számolt, hogy a betegek is megtakaríthattak tízmilliárdot.

A hazai közforgalmú gyógyszerpiacon 2017-ben (703 milliárd forintnyi) orvosság fogyott, ebben benne vannak a recept nélkül, szabadon beszerezhető (vitaminok, láz és fájdalomcsillapítók stb.) készítmények is. Ez négy százalékkal több mint amennyit egy évvel korábban vásároltak a betegek. Fekete Tibor számításai szerint ezt a piaci növekedést egyértelműen a lakosság és kisebb hányadában a gyártók finanszírozták. A teljes piacon a lakossági tehernövekedés 11,9 százalék volt, és csak a vényköteles orvosságok körében a már említett 16,5 százalék.

Fekete Tibor elemzéséből az is kiderül, hogy az átlagos magyar tavaly 70 918 forintért vásárolt gyógyszert, ebből az orvos által felírt szerek 54 600 forintba kerültek a patikában.

Szerző: Danó Anna / nepszava.hu