Jelenleg Románia lakósága óránként 15,78 fővel csökken, Magyarországé 3,84 fővel szintén csökken. A helyzetet demográfiai szempontból tovább súlyosbítja az a tény, hogy hozzávetőlegesen 5 millió román állampolgár dolgozik szerte a világban. Tavaly volt az első év, amikor több gyermek született külföldön, mint az anyaországban.

Románia több száz városa és települése 1989 óta drámai változásokon ment keresztül. Ha a nemzeti lakosság 18,7 százalékkal esett vissza, akkor ez a jelenség az elnéptelenedés méretének felel meg, írja a digi24.ro

Balánbánya városa Hargita megyében lakói 52 százaléka veszítette el. Ez a város az, ahol Romániában a legnagyobb visszaesés mutatkozik, a profit.ro által átvett kormány elemzés szerint, a bányák bezárása miatt a népesség közel 13 000-ről legfeljebb 6 000-re csökkent.

Nagyobb léptékben ugyanezen forgatókönyv szerint történtek az események Románia  nagyobb városaiban. 

A kilencvenes években Brassó elvesztette lakosságának 21% -át. Medias, 31%, Resita, 26, Segesvár és Hunyad szintén elvesztették a lakosság 20% ​​-át.

A prosperáló városok tömegesen szívták el a vidék képzett és vállalkozó munkaerejét, úgy, mint Bukarest, Temesvár és Kolozsvár.

A külföldre távozás és a belső népmozgás, valamint a koncepciótlan kormányzati politika, kilátástalan helyzetbe hozta a falvak és kisvárosok tömegét, akár csak Magyarországon.

A bajt nem a jelenleg hatalmon lévő kormányok okozták, hanem a rendszerváltás átgondolatlansága, koncepciótlansága, a piac mindenhatóságában való hit, meghozta az eredményét!

Minden kormányra annyi károkozás esik, amennyi a hatalomban töltött idővel arányos!

A tervek hiánya, a mozgás szabadságával párosulva a turisztikai városok elnéptelenedéséhez vezetett, a szakképzett nyelveket beszélő munkaerő elsőként hagyta el az országot. Az elnéptelenedett városok kormánylistáján a Prahova-völgy minden üdülőhelye megtalálható. 1990 után Predeal elvesztette a lakosság 36% -át, Sinaia 28%-át, az Azuga és Buşteni pedig, a lakosok körülbelül egynegyede nélkül maradt.

Ugyanez a történet, Tusnádfürdőn, Slanicben, és Szovátán.   

Alba megyében nyolc településen a népesség majdnem felére csökkent a 90-es évek után. A megye további 170 településén regisztráltak 20%-nál nagyobb csökkenést. Ezeken a helyeken a falusi élet lassan, de biztosan az idősek életévé vált.

A vidék, a mezőgazdaság, a szolgáltatás, az ország számos részén szenved a fiatal munkavállalók hiánya miatt.

A népmozgások következtében, az elnéptelenedő településeken, családok millióinak ingatlanai értéktelenednek el. Évszázadokon keresztül kínnal-keservvel megharcolt, megőrzött vagyonok válnak semmivé!