Orbán Győző kiállt, és próbálta meggyőzni a helyieket: a hulladékfeldolgozó nem lesz rossz nekik. Amint ellenvetésekkel szembesült, bepöccent.

Ekkor elszabadultak az indulatok Gánton. - írja a magyarnarancs.hu

Kisebb meglepetésre péntek este megjelent a gánti fórumon Orbán Győző, ezzel pedig heves indulatokat és későbbi vitát váltott ki a miniszterelnök édesapja a megjelent és aggódó lakosok körében.

Mint az ismert: a közelmúltban derült ki, hogy az Orbán család tulajdonában lévő Nehéz Kő Kft. évi több tízezer tonna hulladékot szeretne feldolgozni a Vértes lábánál, a Székesfehérvártól 25 kilométerre található Gánt-Gránás közvetlen közelében. A környezetvédelmi terület szomszédságába tervezett hulladékfeldolgozót abba a többhektáros gödör egy részébe telepítenék Orbán Győzőék, ahol korábban egy kavicsbányát is üzemeltettek. A 2000-es évek elején azonban a kavicsbánya bezárt, és az élővilág folyamatosan kezdte visszavenni a területet. Ezért is költöztek ide egyre többen olyanok, akik nyugalomra és a természet közelségére vágytak. (A helyiek fenntartásairól a 444.hu korábban már beszámolt, az atlatszo.hu pedig február elején foglalkozott a projekttel részletesen.)

A terület
Fotó: A szerző felvételei

A közigazgatásilag Gánthoz tartozó településrész mintegy kétszáz ingatlanának tulajdonosai már több fórumon – Zámolyban és Csákberényben is – tiltakoztak a beruházás ellen, azonban péntek este idősebb Orbán Győzőnek mondhatták el kifogásaikat. Legalábbis addig, amíg a miniszterelnök édesapja egyáltalán meghallgatta a gánti művelődési házban megjelent mintegy száz panaszost. Mert a fórum végét nem várta meg a miniszterelnök édesapja.

Az elején még kedves volt

A fórumot a gánti önkormányzat szervezte, az ő meghívásukra jött el idősebb Orbán Győző és a Nehéz Kő Kft. egyik alkalmazottja, illetve a vállalkozás megbízására készült hatástanulmány szerzője.

A gyorsan vitává alakult összejövetelt Gánt fideszes polgármestere, Spergelné Rádl Ibolya vezette. Ő a helyiek szerint jó kapcsolatot ápol a miniszterelnök édesapjával, de most két tűz közé került. Egy darabig láthatóan próbálta tompítani az indulatokat, azonban egy idő után kiesett a kezéből az irányítás, hiszen a gránásiak részéről folyamatosan záporoztak a jogosnak tűnő kérdések.

A politikai utalásoktól amúgy mentes hozzászólások a környezetvédelmi hatóság által nyilvánosságra hozott előzetes hatástanulmányokban szereplő, a helyiek szerint több ponton is aggasztó részletekre vonatkoztak.

Az eddig megismert – majd a fórumon kiderült, hogy már módosított – műszaki leírásból következtetve az idősebb és ifjabb Orbán Győző tulajdonában lévő egykori kavicsbánya területének egy részén évente 250 ezer tonna hulladékot raknának le, válogatnának szét, és dolgoznának át. Mindezt úgy, hogy egyebek közt telepítenének egy homlokrakodó gépet, egy forgókotrót, egy törő-és egy osztályozóberendezést, mindössze 2-300 méterre a gránási lakóházaktól. Így előzetesen az ott eddig nyugalomban élők azzal számolhattak, ha mindenki rábólint a tervekre, hogy napi 1000 tonna törmeléket is hordhatnak majd a területre 24 tonna teherbírású munkagépekkel, majd a válogatott hulladékot folyamatosan szállítanák el.

Eközben az aprító- és az osztályozóberendezés naponta nyolc órán át zúgna, és a kamionokkal együtt verné fel a port, amely így rakódna rá a hétvégi és a családi házak jellemzően nagy kertjeiben termesztett zöldségekre, gyümölcsökre és a móri borvidék néhány ott termelő borászának szőlőseire. A lakosok szerint azonban ez elfogadhatatlan.

Orbán Győző már az elején próbálta eloszlatni a kételyeket. Nem sikerült neki.

Azzal érvelt, hogy szerinte nem lesz zavaró sem a zaj, sem a por, és senkinek semmi oka nincs az aggodalomra. Először akkor hördült fel a művelődési ház nagyterme, amikor a vállalkozó ezt mondta: „Én soha senkinek a földjébe nem beszéltem bele, hogy mit szeretne ott csinálni. Magántulajdon, azt csinál, amit akar.”

Majd hangsúlyozta, hogy a több évtizede tartó bányászati tevékenységük alatt soha egyetlen panasz, feljelentés vagy bírósági eljárás nem volt ellenük. Azt is kijelentette, hogy senkinek nem szeretnének kárt okozni, csak hasznosítani akarják a jelenleg kihasználatlan területüket, így arra jutottak, hogy ott alakítják ki a hulladékfeldolgozót. Külön kiemelte, hogy épületek bontásából származó, nem veszélyes hulladékkal foglalkoznának majd: döntő többségében tégla, beton és vasbeton feldolgozásával. Felvázolta a munkafolyamatot, és arra is felhívta a figyelmet, hogy a beérkező hulladékot csak akkor vennék át, ha arról kísérőlevelekkel igazolni lehet, hogy nem tartalmaznak veszélyes anyagot. (Közben kiderült, hogy az eredeti hatástanulmányban tévedett a Nehéz Kő Kft., ugyanis az abban jelölt 250 ezer tonna hulladékkal nem éves szinten, hanem 5 éves időtartamban számolnak. Így már jelentősen csökkenne a napi forgalom, és várhatóan a volt bányagödörbe telepített gépek működésének munkaórája is.)

Kiosztja őket

Mindez különösebben nem hatotta meg a helyieket. Közülük többen is arra hívták fel a figyelmet, hogy ők eddig csak a dokumentumok első változatát látták, de számukra az új számok sem jelentik azt, hogy megnyugodhatnának. Többen felvetették: akkor ezek szerint arra is lehet némi esély, hogy a többi adat és számítás sem lehet pontos.

Eközben Orbán Győző rendre azt hangsúlyozta, hogy nem érti a nagy felháborodást, hiszen még nincs is mi ellen tiltakozniuk a gránásiaknak, mivel a félelmeik csak feltételezéseken alapulnak. Mint ahogy szerinte azok is csak találgatnak, akik megkérdőjelezik a hatástanulmányaik várható por- és zajszennyezésre vonatkozó számításait. Ezzel kapcsolatban így fogalmazott: „Előrebocsátom, hogy senki ne próbálja kétségbe vonni a szakemberek szakértelmét. Az annyi, amit kiszámoltak. Ha valaki utána tud számolni, hát számoljon. Ha nem tud, akkor az annyi, amennyit megállapítottak.”

Közben a fórumon az is felmerült, hogy eddig Gránás településrész gyakorlatilag kimaradt a Nehéz Kő Kft. és a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség által készített tanulmányokból.

Ezt az ottaniak akkor sem tartják elfogadhatónak, ha az egykori bánya területe közigazgatásilag még épp a közeli Zámolyhoz tartozik, így az előzetes műszaki és természetvédelmi vizsgálat döntő többségében a több kilométerre elhelyezkedő Zámolyra, illetve a másik irányba szomszédos Csákberényre koncentrál. Így történhetett meg az is, hogy a várható beruházásról is késéssel értesültek, mivel csak január 30-án függesztették ki szemlére a házaikhoz vezető, kivilágítatlan földút mentén található postaládák mellé a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség kiadott közleményét. Ezzel már nyolc napjuk el is veszett abból a huszonegyből, amely rendelkezésükre állt ahhoz, hogy megfogalmazzák és benyújtsák a kifogásaikat. A polgármester igyekezett megnyugtatni mindenkit. Spergelné Rádl Ibolya közölte, hogy ők is eljuttatták észrevételeiket a környezet- és természetvédelmi hatóságnak, és külön kérték, hogy Gránást is vonják be a vizsgált területek sorába.

Akik hallgatják őt

Orbán Győző ekkor újra belelendült, és utalásokat tett arra, hogy a gránásiak minden bizonnyal azon az úton is közlekednek engedély nélkül, amely az ő tulajdonában van. „Talán kellene hozzá egy szolgalmi jog azért, hogy rend legyen. Nem azt mondom, hogy nem lehet ott járni, de legyen szolgalmi jog” – mondta. Aztán tett egy szerinte gáláns ajánlatot, megígérte, hogy a jövőben rendben tartják az utakat, sőt, ha kell, az útfelújításokban is segítenek. Egyébként úgy tudjuk, hogy korábban már támogatta Gánt útjainak rendbetételét, és rendszeresen juttat forrásokat a helyi szociális otthonnak is.

Ezután többen is összeszedett és higgadtnak mondható hozzászólásokban próbálták elmagyarázni a miniszterelnök édesapjának, hogy úgy érzik, a hulladékfeldolgozó beindulásával megfoszthatják őket a „normális élethez való joguktól”.

Majd egy hölgy azt is megkérdezte Orbán Győzőtől, hogy megvenné-e az ingatlanát, hiszen az a beruházás elindulása után minden bizonnyal gyorsan elértéktelenedik majd.

A bányatulajdonos ekkor már láthatóan ingerült volt, és így reagált: „Tessék mondani, az én földemet megvenné? Miért kellene nekem az ön földjét felvásárolnom?! (…) Az egy rosszindulatú feltételezés, hogy mi önöknek kárt fogunk okozni. Engem egyetlen föld érdekelne, amiben ásványi anyag van, semmi más.”

Elpattant a húr

A fórum további részében is ment az adok-kapok.

Orbán Győző, a Nehéz Kő Kft. munkatársa és az egyik hatástanulmány készítője próbálta mantrázni, hogy nem lesz por, nem lesz zaj, és a környék értékes ivóvízbázisa sem lesz veszélyben.

Szerintük a már vádakká fajult feltételezések nem megalapozottak, sőt tévesek. Azt követően, hogy az egyik felszólaló szerint józan ész és becsület kérdése is lehetett volna, hogy a hatástanulmányokból nem „felejtik” ki a gránási településrészt, a miniszterelnök édesapja felhívta a figyelmet arra, hogy ők nem is akarják mindenáron a hulladékfeldolgozót.

A cérna akkor szakadhatott el Orbán Győzőnél, amikor az egyik lakos azt javasolta a többi gránásinak: egyenként kérjék a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségnél, hogy vegyék fel őket ügyféli jogállásba, így ők is hivatalosan tehetnek észrevételeket. (Úgy tudjuk, hogy ezt már többen is kérték, de a többség beadványát elutasították.) A bányatulajdonos ekkor közbeszólt, és azt mondta, hogy ez most nem tartozik ide. „Ne haragudjon, ne segítsen megszervezni azt, hogy megtámadják a mi kérelmünket” – szólt Orbán Győző, majd jött a válasz: „Már hogyne szervezném!”

Ezután a miniszterelnök édesapja elkezdett pakolni, majd néhány – egyebek mellett az ő halálára vonatkozó – bekiabálás és az időközben a hallgatóság között megjelent Orbán Áron kíséretében elviharzott.

A miniszterelnök édesapjának szerettünk volna mi is kérdéseket feltenni, de ő ezzel kapcsolatban még a fórum elején kijelentette: ő csak akkor válaszol, ha 2 millió forintot adományozunk a gánti szociális otthonnak. Mint mondta: rosszindulatú újságíróknak csak így hajlandó nyilatkozni.

Végül a gránásiak még a művelődési házban maradtak. Itt még kiderült, egyikük már fogadott egy ügyvédet is. Bár a helyszínen a gánti polgármester még próbálta lebeszélni őket arról, hogy ily módon védekezzenek, a helyiek a rögtönzött gyűjtésen egy jelentősebb összeget is összedobtak a várható ügyvédi költségek fedezésére. Alapítottak még egy egyesületet is, amellyel egyebek közt az is a céljuk, hogy a hatóságoknál eredményesebben képviseljék az álláspontjukat.

magyarnarancs.hu (Címlap Fotó: Orbán Győző magyaráz)