h i r d e t é s

Egész nap gyűrték egymást a parlamentben

Olvasási idő
41perc
Eddig olvastam

Egész nap gyűrték egymást a parlamentben

2020. március 30. - 19:42

 

Április 6-ig várhatóan nem ül össze többet a parlament.

Budapest, 2020. március 30. A kormány koronavírus elleni védekezésről szóló törvényjavaslata szavazásának végeredménye látható a kijelzőn az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. március 30-án. Varga Judit igazságügyi miniszter előterjesztésének kétharmados többséget igénylő rendelkezéseit 137 igen szavazattal 53 nem ellenében - sürgősséggel - szavazta meg az Országgyűlés. - Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Senkit nem hagyunk magára, a Magyarországon élőket megvédjük, a külföldön rekedt magyarokat hazahozzuk, a gazdaságot pedig újraindítjuk - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Országgyűlés hétfői ülésén, napirend előtti felszólalásában.

Szijjártó: senkit nem hagyunk magára

A tárcavezető hangsúlyozta: a koronavírus-járvány elleni egészségügyi védekezés sikere nagy mértékben múlik azon, hogy elegendő eszközzel rendelkezünk-e. "Ez nemcsak számunka kérdés, hanem minden országnak", ..."a világ valamennyi országa ma Kína ajtaján kopogtat, illetve dörömböl" - fogalmazott.
Kiemelte: Magyarország időben lépett, megkötötte a szükséges szerződéseket, és a szállítások megindultak, hogy a sikeres egészségügyi védekezéshez elegendő eszköz legyen. Az elmúlt héten 7 repülőgép érkezett Magyarországra ilyen eszközökkel, és ezen a héten 20 repülőgépet várnak több száz tonna szállítmánnyal - közölte Szijjártó Péter.

Frakcióválaszok

Jobbik: vezessék be a kötelező közterületi maszkviselést!

Lukács László (Jobbik) megköszönte a miniszter tájékoztatását, és azok munkáját is, akik védekezéshez szükséges eszközök behozatalában közreműködnek. Úgy vélte: Magyarország most a "nemzeti bezárkózás politikáját" követi, de hosszú távon nem szabad figyelmen kívül hagyni a nemzetközi együttműködéseket, mert a járvány letelte utáni nehéz gazdasági helyzetben ezek különösen fontosak lesznek.
Azt javasolta, hogy Magyarországon vezessenek be a kötelező közterületi maszkviselési szabályokat, és ehhez az állam biztosítsa a szükséges maszkokat, ne az önkormányzatokra hárítsák ezek beszerzését. Felvetette a Kínából érkező eszközök minőségellenőrzésének szükségességét, és egy munkahelyvédelmi alap létrehozását.

Párbeszéd: hatékonyabb érdekérvényesítést várunk el!

Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd)azt mondta: hatékonyabb érdekérvényesítést várnak el a külügyminisztériumtól. Felhívta a figyelmet Kínából érkező eszközökkel kapcsolatos minőségi problémákra és azt kérdezte, mikor jutnak el az egészségügyi intézményekbe a védekezéshez szükséges eszközök.
Azt is firtatta, hogy a kormánygépeknek mi a szerepe a szállítmányok hazahozatalában.

KDNP: az ellenzéktől támogatást nem kapunk, csak "beakasztást"

Vejkey Imre, (KDNP) azt hangsúlyozta: a KDNP számára a legfontosabb az emberek egészségének, életének védelme. Fontos, hogy elegendő védekezéshez szükséges eszköz érkezzen, ebben Kína és a Türk Tanács segíti Magyarországot, azonban rossz hír, hogy az EU egy forinttal sem adott többet a koronavírus elleni harcra, mint amennyi Magyarországnak már korábban rendelkezésére állt - fejtette ki. Bírálta az EU járványügyi központját, amiért szerinte sokáig elbagatellizálta a helyzetet.
Úgy vélte: a kormányoldal az ellenzéktől támogatást nem kap, de "beakasztást igen". Az ellenzéket azzal vádolta: felelőtlenek, csak a politikai haszonszerzés érdekli őket, miközben most az emberéleteket kell megmenteni.

MSZP: szabályozni kell védőeszközök piacát!

Mesterházy Attila (MSZP) megköszönte a külügyminisztérium erőfeszítéseit, amelyeket a határon túl rekedt magyarokért tesz. Egyetértett azzal, hogy a jelenlegi helyzetben a legfontosabb feladatok: hazahozni a magyarokat, megvédeni az embereket és újraindítani a gazdaságot.
Ugyanakkor azt javasolta, hogy a kkv-k esetében a kormány újabb ágazatokra terjessze ki a már bevezetett kedvezményeket, valamint a munkahelyek védelme érdekében fizesse ki a bérek 80 százalékát.
Helyesnek nevezte az eszközbeszerzéseket, de a visszaélések megakadályozása érdekében azt javasolta, hogy hatósági árral, vagy másként szabályozzák a védőeszközök piacát.

A DK szerint jó minőségű eszközöket kell beszerezni a koronavírus járvány elleni védekezéshez, az LMP pedig azt kifogásolta a külgazdasági és külügyminiszter napirend előtt felszólalására reagálva az Országgyűlésben, hogy csak áprilisban lesz megismerhető, milyen további gazdasági intézkedéseket tervez a kormány. A Párbeszéd jövedelempótlást és válságkezelő alapjövedelmet sürgetett.

DK: jó eszközöket kell beszerezni a védekezéshez

Varju László (DK) arról beszélt, fontos, hogy a védekezéshez jó eszközöket szerezzenek be, mert a most érkezőknél sokszor komoly minőségi problémák vannak.
Fontosnak tartotta azt is, hogy a járványveszély okozta gazdasági következményeket enyhítsék. Utalva a miniszter szavaira, a szabad kereskedelem és a szabadrablás közötti átjárásra, azt mondta, ez különösen problémás, ha kormánytaghoz köthető körök is részt vesznek benne, mint azt hétvégén a sajtóban olvasni lehetett. Azt kérte, erre is figyeljen a kormány, illetve ezt a jelenséget vizsgálják ki.

LMP: kevesebb indulattal kellene közelíteni a kérdéshez

Keresztes László Lóránt (LMP) úgy látta, hogy ebben a helyzetben kevesebb indulattal is meg lehetne közelíteni ezt a kérdést. Hallottak olyan híreket, amelyek pozitívak - mutatott rá, kiemelve a külföldön rekedt magyarok hazaszállítását. Egyetértett Szijjártó Péter miniszterrel abban is, hogy egészen döbbenetes mértékű lesz a válság, és, hogy súlyos döntéseket kell meghozni.
Egyértelmű, hogy az emberi élet védelme a legfontosabb feladat - rögzítette.
Szóvá tette, hogy csak április végén lesz megismerhető, milyen gazdasági intézkedéseket tervez a kormány. Álláspontjuk szerint ezeket azonnal meg kell lépni. A munkahelyek megvédése területén sokkal többet kell tennie a kormánynak, és sokkal több forrásra van szükség.

Napirend előtt

Párbeszéd: még mindig nincs megoldás az állásukat elvesztők számára

Tordai Bence (Párbeszéd) arról beszélt, a járvány elleni védekezés 19. napjánál járnak, de még mindig nincs megoldása a kormánynak arra, hogy mit kezdjen azokkal a százezrekkel, akik a járványt követő gazdasági válságban elveszítik megélhetésüket.
Többi között a szlovák példát hozva azt sürgette, hogy Magyarországon is biztosítsanak 80 százalékos jövedelempótlást, hogy ne kelljen megszüntetni munkahelyeket. Ha hagyják megszűnni a munkahelyeket, a válság példátlanul mély és elhúzódó lesz - hangoztatta. Szóvá tette, hogy lecsökkentették az álláskeresési járadék folyósítási idejét, ezt azonnal vissza kell emelni, illetve válságkezelő alapjövedelmet kell bevezetni, azaz akinek a jövedelme nem éri el a 100 ezer forintot, annak erre az összegre kell kipótolni.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára úgy reagált, hogy "nem állja ki a valóság próbáját", miszerint nem történt semmi. A kormány számos intézkedést hozott, ezek között említette a március 18-a előtt kötött hitelszerződések törlesztésének felfüggesztését, valamint, hogy a fogyasztási hiteleknél a THM nem lehet több, mint az alapkamat plusz 5 százalék, a turizmus, a vendéglátás illetve a személyszállítás, a kultúra területén pedig a munkaadók járulékfizetési kötelezettségét teljesen elengedték. 81 ezer katás kisvállalkozásnak nem kell befizetni az átalányadót, felfüggesztették a kilakoltatásokat, adóvégrehajtásokat, meghosszabbították a lejáró gyes-, gyed- és gyet-támogatásokat. Ez az első hulláma az intézkedéseknek, jön még több is - hangsúlyozta.
Kitért arra is, a kormány szeretné elkerülni a munkahelyek elvesztését, a baloldal javaslatai viszont állandósítanák a munkanélküliséget. Szóvá tette azt is, hogy az ellenzéki pártok a kormányt támadó telefonhívásokat indítottak ország számos pontján. Szerinte nem mérték fel a helyzet súlyosságát, pártpolitikai szemüvegen keresztül nézik azt.

LMP: időbeli korlátozás kell a rendeleti kormányzáshoz

Keresztes László Lóránt (LMP) arról beszélt, óriási szükség lenne az összefogásra az Országgyűlésben is, az ellenzék részéről van is erre szándék. A helyzet kezelése valóban rendkívüli intézkedéseket követel, és az ellenzék egyet is értett a rendeleti kormányzás szükségességével, de ehhez kell egy időbeli korlát, az LMP szerint 90 nap - mondta. A politikus arra számít, hogy a járványhelyzet várhatóan még az eddigieknél is szigorúbb lépéseket követel majd, de ahhoz, hogy ezeket mindenki el tudja fogadni, szerinte garanciák kellenek.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára válaszában egyrészt megköszönte mindenkinek, aki tudomásul vette a kijárási korlátozás intézkedéseit. Másrészt hangsúlyozta: jogi értelemben egy hatálymeghosszabbító, politikai értelemben pedig egy megerősítő aktus a parlamenti döntés a veszélyhelyzettel összefüggésben.
A koronavírus elleni védekezésről szóló törvényjavaslat mindkét mozzanatnak eleget tesz - mondta, úgy értékelve: az ellenzék nem ad sem politikai, sem jogi hozzájárulást, nem támogatja a járvány elleni védekezéshez szükséges lépéseket.

A koronavírusról volt szó a parlamentben hétfőn, napirend előtt.

DK: a kormánypártok ne az ellenzékkel, hanem a járvánnyal harcoljanak!

Vadai Ágnes (DK) azt mondta, azt hitte, a járvány egységet kovácsol majd, ám szerinte történjék bármi, a Fidesz "pártpolitizál, hazudik, lejárat". Az elmúlt egy hétnek az egészségügyi dolgozók védőfelszereléséről, a tömeges tesztelésről, a munkahelyek megvédéséről, a bérek pótlásáról kellett volna szólnia - közölte, arra kérve a kormánypártokat, ne az ellenzék ellen folytassanak hadjáratot, hanem a járvánnyal harcoljanak. Vállaljanak felelősséget a megbetegedett egészségügyi dolgozókért és háziorvosokért, teszteljenek tömegesen, és pótolják a kieső munkabéreket! - szólított fel.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára úgy reagált: Vadai Ágnes magyarázkodik, mert az ellenzék nem szavazta meg a rendkívüli intézkedések meghosszabbítását. Hangsúlyozta, hogy számos gazdaságvédelmi döntést hozott a kormány, és továbbiak is születnek majd. Az egészségügyi védőeszközökről azt mondta: belső források is rendelkezésre állnak, és a külföldi szállítmányok is folyamatosak. A koronavírus elleni védekezésről szóló törvénnyel kapcsolatban pedig azt emelte ki, hogy a rendkívüli intézkedések a járvánnyal szembeni fellépésre és a káros gazdasági következmények elhárítására vonatkoznak.

MSZP: a kormánypártok aláásták a bizalmat

Tóth Bertalan (MSZP) azt hangsúlyozta, hogy bizalomra, összetartásra van szükség, de amit a kormánypártok tesznek, az ezeknek a fogalmaknak az aláásása. Azt állították, hogy parlamenti döntés hiányában a kormány nem tud cselekedni, ehhez képest a tisztifőorvos egymaga meghozta a szükséges intézkedéseket - jegyezte meg. Az ellenzék ma is hajlandó a konszenzus megteremtésére, csak egy gesztust kért, egy határidőt, mert így teremthető meg az ellenzéki szavazók bizalma - mondta, hozzáfűzve, hogy korlátlan felhatalmazást nem tudnak adni a kormánynak. Azt is kérte, hogy a "szabadrablást" függesszék fel a védőeszközök kereskedelmében.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt válaszolta: járvány van, nem kampány, márpedig az ellenzék úgy működik, mintha kampányidőszak lenne. Még az ellenzéki sajtó és volt ellenzéki pártelnökök is "előrébb vannak", mint a parlamenti ellenzéki pártok, akik "Gyurcsány Ferenc utasítására" nem szavazták meg a védekezésről szóló törvényt - fogalmazott. Pedig a gyorsaság rendkívül sokat számít, az ellenzék azonban ismét cserben hagyta a magyarokat - mondta.

Jobbik: az állam pótolja a munkavállalók kieső béreinek 80 százalékát!

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arra kérte a kormányt, hogy pótolja ki azoknak az átlagbér szintje alatti fizetéssel rendelkezőknek a keresetét, akik a koronavírus-járvány miatt bevétel nélkül maradtak.
Hangsúlyozta, a kabinetnek párhuzamosan kell kezelnie az emberek életének és anyagi helyzetének védelmét, tekintettel arra, hogy a lakosság harmada szinte semmilyen megtakarítással nem rendelkezik. Megjegyezte, számos környező országban már bevezették azt a gyakorlatot, amellyel az állam átvállalja a kieső fizetések 60-80 százalékát.
A Jobbik politikusa ismételten felvetette, hogy a kormány hozzon létre egy munkahelyvédelmi alapot, amelyet költségvetési források mellett a legnagyobb magyarországi vállalatok befizetéseivel és nemzetközi forrásokkal kellene feltölteni.
A Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára válaszában aláhúzta, a kormány célzott segítségnyújtásban gondolkozik, és azt szeretné, hogy minél több munkahely megmaradjon, minél kevesebb gazdasági ágazat álljon le a koronavírus miatt.
Orbán Balázs kiemelte, a kormány ezen gazdaságpolitikájával 12 százalékról 3 százalékra csökkentette a munkanélküliséget az elmúlt tíz évben, és nem tervezi kidobni azt az elvet az ablakon, amellyel rendbe tudta tenni az országot.

KDNP: összefogásra és nem széthúzásra van szükség, amit az ellenzék tesz

Soltész Miklós (KDNP) szerint a következő időszakban is arra az összefogásra van szükség, amit az ország lakossága tanúsított a koronavírus járvánnyal szemben és nem arra a teljes széthúzásra, amit az ellenzék mutat.
A kormánypárti politikus felszólalásában köszönetet mondott minden közszolgálatban részt vevőnek, a boltosoknak és a segítséget felajánló magánszemélyeknek, vállalkozásoknak.
Hangsúlyozta, Magyarország óriási küzdelemben, de jobban áll, mint sok más ország a koronavírus elleni védekezésben. A kormány ezt a munkát egyebek mellett azzal segíti, hogy összesen 3600 milliárd forintot hagy az embereknél és várhatóan további könnyítésekről is dönt majd. Soltész Miklós ezzel kapcsolatban megjegyezte, a kabinet segélyek helyett továbbra is a segítségben és a munkahelyek megőrzésében gondolkodik.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) parlamenti államtitkára válaszában azt mondta, a világ legfejlettebb gazdasággal rendelkező területein is rendkívül nehéz helyzetek alakultak ki, ezért mindenhol az összefogás ideje jött el. Jó lenne, ha a parlamentben is ilyen összefogás valósulna meg, de ezt sajnos az ellenzék részéről nem tapasztaljuk - tette hozzá.
Rétvári Bence szánalmasnak nevezte az ellenzék magyarázkodását arról, miért lassította a kormány felhatalmazását a védekezésre.

A fideszes Bánki Erik zárta a napirend előtti felszólalók sorát hétfőn az Országgyűlésben. A képviselők a napirend elfogadása után a ma elfogadni tervezett két javaslat bizottsági jelentéseiről tárgyalnak.

Fidesz: a kormány eddig 245 milliárd forintot biztosított a járvány ellen

Bánki Erik (Fidesz) felszólalásában közölte, a kormány mostanáig 245 milliárd forintot biztosított a koronavírus-járvány elleni védekezésre.
A gazdaságvédelmi intézkedések csaknem 90 milliárd forintot hagytak a magyar vállalkozásoknál, eszközbeszerzésre pedig eddig 157 milliárd forintot fordítottak - fejtette ki.
Kiemelte, a kormány az elsők között tette meg a koronavírus-járvány ellen szükséges intézkedéseket, aminek köszönhetően Magyarországon terjed a leglassabban a fertőzés a környező országokhoz képest.
Bánki Erik fontosnak nevezte, hogy ezekhez az intézkedésekhez biztosítottak a költségvetési keretek.
A Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára elmondta, a következő időszakban egyre nagyobb nehézségekkel kell szembenéznie az országnak, hiszen szolgáltatások, termelések állhatnak le, emberek veszíthetik el munkahelyüket, jövedelmüket.
Tállai András hangsúlyozta, Orbán Viktor miniszterelnök erre a helyzetre felkészülve három lépést határozott meg a következő időszakra: az idei költségvetés válsághoz igazodó módosítását, a jövő évi büdzsé ennek megfelelő tervezését és egy nagy gazdaságújraindítási akcióterv összeállítását.

Az Országgyűlés a napirend előtti felszólalásokat követően a házszabálytól történő eltérést támogatva lehetővé tette, hogy a parlament elé benyújtott javaslatokra vonatkozó határidőket függesszék fel a veszélyhelyzet idejére.
A Ház ezután elfogadta egynapos ülésének napirendjét. Az ülést vezető Lezsák Sándor arra kérte a képviselőket, hogy az ülésnap vitái alatt tartsanak megfelelő távolságot egymástól és kizárólag a soron következő három felszólaló tartózkodjon az ülésteremben.

Fővárosi kampuszba költözik a Pázmány Péter Katolikus Egyetem piliscsabai része

Az első napirendi pontban arról a kormányzati előterjesztésről nyílt másodjára vita, amely a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) piliscsabai részének fővárosi kampuszba költözését tenné lehetővé.
Arató Gergely (DK) arról beszélt, hogy rendkívül egyenlőtlen cseréről van szó, megbecsülhetetlen nagyságú vagyont kap a katolikus egyház egy kisebb értékű ingatlanért cserébe. Azt pedig továbbra sem tudni, hogy milyen módon hasznosítják majd az egyetem által eddig használt ingatlant - mutatott rá. Összegzése szerint a juttatással állami ingatlanból csinálnak egyházi ingatlant. Hozzátette: a javaslat a módosításokkal sem vált korrektebbé, sem támogathatóvá.

Nacsa Lőrinc (KDNP) kiemelte: az egyházak társadalmi szerepvállalása óriási és megbecsülendő Magyarországon, stratégiai partnerként tekintenek rájuk. Kiemelte: az egyházak által folyatott oktatási tevékenység rendkívül magas színvonalú, és több területen a szerepvállalásuk folyamatosan nő. Az egyetem egységes budapesti elhelyezése a versenyképességet, az oktatás színvonalának emelését szolgálja majd - hangsúlyozta. Arra szólított fel, hogy fejezze be a DK az egyházak támadását!

Balla György (Fidesz) rámutatott: 30 évvel a rendszerváltás után eljutottak oda, hogy legalább egy párt van a parlamentben, amelyik az ellen érvel, hogy egy egyházi fenntartású egyetem ingatlant kapjon az államtól, cserébe az eddig általuk hasznát piliscsabai ingatlanért. Szégyelljék magukat! - mondta.

Keresztes László Lóránt (LMP) arra hívta fel a figyelmet, hogy egyre nehezebb helyzetben vannak a vidéki felsőoktatási intézmények. Ők is kaphatnak hasonló támogatást, hogy az adott térséget ezzel is segítsék? - kérdezte.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára úgy reagált: a magyar állam egy egyetemen szeretne segíteni, a földrajzi széttagoltságból fakadó hátrányokat elhárítani. Racionális, a felsőoktatást támogató lépés történik - rögzítette.

Megjegyezte: a DK olyan politikai erő Magyarországon, amelyik az állam és egyház viszonyára vonatkozóan csak egy rendelkezést idéz az alaptörvényből. Ugyanakkor van egy másik passzus is, miszerint az államnak és egyháznak a közösségi célok érdekében együtt kell működnie. A történelmi nagy egyházakkal pedig - amelyek társadalmi támogatottsága nagy -, kötelesség ez az együttműködés, aminek elsősorban oktatási, kutatási és szociális célúnak kell lennie. A javaslat ennek a kötelezettségnek tesz eleget - rögzítette az államtitkár.

Az ülést vezető Lezsák Sándor lezárta a javaslat bizottsági jelentésének vitáját. A Ház a koronavírus elleni védekezésről szóló előterjesztéshez benyújtott módosító javaslatok tárgyalásával folytatja munkáját.

A koronavírus elleni védekezésről szóló előterjesztéshez benyújtott módosító javaslatok tárgyalásával folytatódott az Országgyűlés hétfői ülése.

A koronavírus elleni védekezésről szóló előterjesztés bizottsági jelentésének vitája

A koronavírus elleni védekezésről szóló törvényjavaslat bizottsági jelentéseinek és összegző módosító javaslatának vitájában Nagy Csaba, a törvényalkotási bizottság fideszes előadója kifejtette: a javaslat célja, hogy a koronavírus-járvány elleni védekezés érdekében meghozott veszélyhelyzet hatályát meghosszabbítsa az Országgyűlés. Biztosítja továbbá az Alkotmánybíróság folyamatos működését, és a büntető törvénykönyvben (Btk.) szankcionálja a járványügyi védekezés akadályozását, valamint a rémhírterjesztés második alapesetét - ismertette.

Lukács László György (Jobbik) megerősítette: pártja nemmel szavaz az előterjesztésre, mert nem tartalmaz határidőt a felhatalmazásra, pedig a Jobbik akár 60, 90 vagy 120 napot is támogatna.

Balla György (Fidesz) azt mondta, a kormány a járvány első pillanatában veszélyhelyzetet hirdetett, ami előfeltétele volt a szükséges intézkedéseknek. Azt is hangsúlyozta, nincs szó arról, hogy a kormány általános felhatalmazást kapna, az csak a koronavírus elleni védekezésre szól. "Ne az SZDSZ naftalinszagú megmondóembereire hallgassanak végre", és szavazzák meg a védekezésről szóló javaslatot - kérte az ellenzéket.

Keresztes László Lóránt (LMP) szerint a kormánypártok szándékosan megakadályozzák az együttműködést, és elindítottak egy kifejezetten gyűlöletkeltő, "hazug kormányzati propagandát". Hozzátette, nem gondolja, hogy diktatúrát akarnának felépíteni. Az időbeli korlát mint garancia a társadalmi konszenzus érdekében szükséges - mondta.

Bencsik János (független) véleménye szerint nem most és nem ettől a törvénytől lesz diktatúra az országban, a Fidesz ugyanis kétharmados többséggel bármit megtehet az országban. Hozzátette: minden Orbán Viktor miniszterelnök forgatókönyve szerint zajlik, az ellenzék a múlt heti nem szavazatával pedig hozzájárult "az ócska vásári komédiához". Arra biztatta az ellenzéki képviselőket, ne vegyenek részt a szavazáson, mert ez az egyetlen felelős döntés.

Hargitai János (KDNP) szerint a törvényjavaslattal nemcsak tűzoltási lehetőséget, hanem érdemi mozgásteret adnak a kormánynak. Szerinte a társadalomban nagyobb az összefogás a kormány intézkedései mögött, mint a parlamentben. Az Országgyűlésben is olyan egységet kellene mutatni, mint a társadalomban - hangoztatta.
Balczó Zoltán (Jobbik) szerint egyetlen oka van, hogy a parlament nem tudja egyhangúlag elfogadni a javaslatot: Orbán Viktor ragaszkodik ahhoz, hogy a rendeleti kormányzást határidő nélkül folytathassa. A kormány minden kompromisszumos javaslatot elutasított - tette hozzá.

Varga-Damm Andrea (Jobbik) szerint semmi szükség nincs a törvényjavaslatra, az alaptörvény és a katasztrófavédelmi törvény pontos előírásokat tartalmaz arról, hogy a kormánynak mit kell tennie. Hozzátette: azért kell ez a törvény, mert Orbán Viktor nem csupán legyűrni akarja a koronavírust, hanem ha nem sikerül a védekezés, akkor azt az ellenzékre háríthatja, ha pedig sikeres lesz, akkor királyként ünnepelteti magát.

Nacsa Lőrinc (KDNP) szerint az ellenzékieknek "megint sikerült egy nemzetközi támadássorozatot intézni Magyarország ellen", megint kizárólag fake news terjesztéssel töltötték az elmúlt hetet. Közölte, a hétfői szavazáson pótvizsgázhat az ellenzék, javíthat szégyenteljes teljesítményén.

Arató Gergely (DK) azt kifogásolta a törvényjavaslatban, hogy a kormány fogja eldönteni, milyen intézkedések szükségesek a járvány elleni védekezéshez. Arról pedig a kormány által irányított ügyészség és rendőrség dönt majd, mi számít álhírnek - közölte. Hozzátette: erről 4-5 évvel később dönt a bíróság, így a törvényjavaslat alkalmas arra, hogy tönkretegyék a szabad média maradékát.
Az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára zárszavában hangsúlyozta, nem igazak az ellenzék azon állításai, hogy a kormány határidő nélkül kapna felhatalmazást a rendeletek útján történő jogalkotásra, ez ugyanis kizárólag a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet idejére áll fenn, azt követően pedig megszűnik.
Völner Pál aláhúzta továbbá, az ellenzék akkor sem mond igazat, amikor azt állítja, a kormány mindenfajta kontroll és beszámolási kötelezettség nélkül gyakorolhatja majd a hatalmat, hiszen az elfogadásra váró törvényben az szerepel, hogy a kabinetnek tájékoztatnia kell a parlamentet, illetve a frakcióvezetőket.
A kormány képviselője úgy fogalmazott, az ellenzék megrettent attól a bizalomtól, amely a lakosság körében kialakult a kormány intézkedéseivel szemben, és most egy bizalmatlansági vitával akarják errodálni azt.

Az ülést vezető Lezsák Sándor lezárta a javaslat bizottsági jelentésének vitáját.

A parlament szavazásokkal folytatja munkáját.

Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a koronavírus-járvány elleni védekezésről szóló törvényt, és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rendelkezésére bocsátotta a Magyar Rádió volt székházát. A parlament ülése ezt követően azonnali kérdésekkel folytatódott.

A Magyar Rádió volt székházába költözhet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem piliscsabai campusa

Az Országgyűlés ingyenesen átengedte a Magyar Rádió volt budapesti épületegyüttesét a Pázmány Péter Katolikus Egyetemnek (PPKE), amely a jövőben az államnak felajánlott piliscsabai campusát kívánja fővárosi központja mellé költöztetni.
A képviselők 158 igen szavazattal, 20 nem ellenében és 15 tartózkodás mellett fogadta el a kormány erről szóló javaslatának minősített többséget igénylő rendelkezéseit.
Az elfogadott előterjesztés indoklásában kifejtették, a PPKE az ország egyik legjelentősebb, kiemelt egyeteme, de a széttagolt, több képzési helyszínen végzett oktatási és kutatási tevékenység akadályozza működésének további kibontakozását.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a javaslat általános vitájában elmondta, a kormány már 2018-ban döntött az egyetem széttagoltságának megszüntetéséhez szükséges intézkedésekről, az azt követő egyeztetéseken pedig kiderült, hogy ezt az intézmény Szentkirályi utcai épületéhez kapcsolódóan lehetne megoldani a legjobban.
A parlament döntésével tudomásul vette, hogy az egyetem ingyenesen a magyar állam tulajdonába kívánja adni a Makovecz Imre által tervezett piliscsabai campusát.

Elfogadta a védekezésről szóló törvényt a parlament

A parlament elfogadta a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényt. A veszélyhelyzet idején a kormány a jogszabályoktól eltérő rendkívüli intézkedéseket hozhat az emberek egészsége, a jogbiztonság és a gazdaság stabilitása érdekében.
Varga Judit igazságügyi miniszter előterjesztésének kétharmados többséget igénylő rendelkezéseit 137 igen szavazattal 53 nem ellenében - sürgősséggel - szavazta meg az Országgyűlés. A javaslatot a Fidesz-KDNP mellett a Mi Hazánk négy független képviselője és Ritter Imre német nemzetiségi képviselő támogatta, míg az öt ellenzéki frakció elutasította azt.
A törvény a koronavírus miatt elrendelt veszélyhelyzettel összefüggő sajátos szabályokat állapítja meg.
A kormány a veszélyhelyzetben - a törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseken túl - az állampolgárok élet-, egészség-, személyi, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében rendeletével egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. Ezt a jogkörét - szükséges és arányos mértékben - a humánjárvány megelőzése, kezelése, felszámolása, továbbá káros hatásainak megelőzése, elhárítása céljából gyakorolhatja - rögzíti a most elfogadott jogszabály.
Az Országgyűlés felhatalmazta a kormányt, hogy a veszélyhelyzetben az alaptörvény vonatkozó bekezdése szerinti rendeleteinek hatályát a veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbítsa.
A Ház a veszélyhelyzet megszűnését megelőzően ezt a felhatalmazását visszavonhatja.

Orbán: 225 milliárd forintot költöttek eddig védekezésre

Eddig 225 milliárd forintot költöttek védekezési felszerelésekre, felkészülésre, járványkórház építésére - mondta Orbán Viktor miniszterelnök Jakab Péter (Jobbik) azonnali kérdésére válaszolva.
Az ellenzéki politikus ezt megelőzően azt mondta: Orbán Viktor bármikor képes gúnyt űzni a magyar jogállamiságból, kész megalázni magyar parlamentet, és most törvénybe iktatta saját maga megkoronázását, korlátlan hatalmat szavaztatott meg magának.
Közölte: az egészségügyi dolgozók vért izzadnak, a rendvédelmi dolgozók túlóráznak, a boltokban is keményen dolgoznak, miközben a miniszterelnök "azon agyal", hogyan tudja mellőzni a parlamentet. Amit ma elkövettek a magyar nemzet ellen, arra nincs mentség - vélekedett.
Orbán Viktor kijelentette: nem történt Magyarországon alkotmánymódosítás, és a koronázást az alkotmány továbbra sem teszi lehetővé. Van viszont veszélyhelyzet: a járvány miatt van 15 elhunyt - öt nő, tíz férfi -, átlagéletkoruk 72 év. Van 447 regisztrált fertőzött, 16 közülük súlyosan beteg, van 103 kezelésre nem szoruló, de igazoltan fertőzött ember és van 279 tünetmentes hordozó - sorolta.

Jakab Péter úgy válaszolt, a veszélyhelyzet elhárításához nem korlátlan hatalom kell, hanem védőfelszerelés és anyagi segítség a bajba jutott családoknak. Most karanténba zárták a magyar emberek szabadságát, azonban "legyőzzük nemcsak a vírust, de a koronát is" - fogalmazott.

Orbán Viktor azt mondta: a veszélyhelyzet elhárításhoz szükséges jogkört arányosan és ésszerűen használják, és a végén minden jogkört hiánytalanul adnak vissza. Akkor a kritikusoknak "lesz esély a bocsánatkérésre" - tette hozzá.

Több azonnali kérdést is Orbán Viktor miniszterelnök válaszolt meg a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban az Országgyűlés hétfői ülésén.

MSZP: miként segíti a kormány az egészségügyi és szociális ágazatokat?

Harangozó Tamás (MSZP) azt kérdezte a miniszterelnöktől, hogy a felhatalmazás birtokában az egészségügyi és szociális ágazatban emelik-e a béreket, előrehozzák-e a nyugdíj-kiegészítés kifizetését, a munkahelyek megtartása érdekében kifizetik-e a béreket, hogy ne kerüljenek az utcára az emberek, és megemelik-e azok juttatását, akik már utcára kerültek?
Orbán Viktor kiemelte: április 6-án vagy 7-én bemutatják Magyarország történetének legnagyobb, legátfogóbb, a gazdaság növekedését és élénkítését segítő akciótervét, addig türelmet kért a konkrét lépések ismertetését illetően.
Harangozó Tamás azt is firtatta, hogy a járványveszély elmúltával fenntartják-e a veszélyhelyzetet a gazdasági intézkedések miatt, a gazdasági stabilitás helyreállítása érdekében.
A kormányfő kijelentette: a parlament mai döntésével neki nem áll módjában semmit meghosszabbítani, a parlament dönt, mikor van vége a veszélyhelyzetnek. Nem jogot vettek el, hanem a kormány a veszélyhelyzet megállapításához jogot adott a parlamenti képviselőknek - tette hozzá.

DK: a kormány hibájából ellátmány nélkül kell felvenni a harcot a koronavírussal

Arató Gergely (DK) azt mondta a miniszterelnöknek, hogy a valódi hősök azok, akik valóban a betegséggel veszik fel a küzdelmet az egészségügyben, de ők fegyver, ellátmány és haditerv nélkül mennek küzdenek "az önök hibájából".
Orbán Viktor közölte: minden a veszélyhelyzetben hozott intézkedés addig van érvényben, amíg a parlament így dönt. "Mindenki nyugodjon meg", a kormányzati jogkörök nem jelentenek veszélyt "sem önökre, sem a demokráciára" - fűzte hozzá.
Kitért rá: hét kijelölt laboratóriumban végzik a teszteket a WHO ajánlása alapján, 13 301 laboratóriumi tesztet végeztek el hétfő reggelig. Magyarország a többi országhoz képest előbb léptette életbe a szükséges intézkedéseket, "nincs miért szégyenkeznünk" - vélte.
Arató Gergely azt mondta: többet tettek a magyar futballért, mint az egészségügyért, de most nagyobb szükség lenne az egészségügyre. Felvetette, hogy le kellene cserélni az egészségügyi minisztert olyasvalakire, akiben lakosság és az egészségügyi dolgozók is megbíznak.
A miniszterelnök válaszában felidézte az előző kormányzat egészségügyi intézkedéseit. Azt mondta, akkor forrásokat vontak ki az ágazatból, elvették az egészségügyi dolgozók bérét, a kórházak adósságokat halmoztak fel. Ezt használják mérceként a támadásokkor - ajánlotta az ellenzéknek.

LMP: a polgármesterek nem jutnak hozzá az alapvető információkhoz

Keresztes László Lóránt (LMP) polgármesterek kérését tolmácsolta a kormányfőnek. Kiemelte: az önkormányzatoknak számos feladatukat van, és a kormány újabbakat adott át, ugyanakkor azt jelezték, hogy ezzel párhuzamosan nem kapták meg a megfelelő forrásokat, és az alapvető információhoz sem jutnak hozzá, hogy egy városban hány beteg van, hány embert ápolnak. Jelezte: ezügyben levélben fordult a kormányhoz, hogy adja meg a megfelelő információkat. Hajlandó ezt átértékelni,
Orbán Viktor miniszterelnök úgy reagált: nem tud jobbat ajánlani, mint a jelenlegi rendszer, még akkor sem, ha lehetnek döccenők. Azért hozták létre a védelmi bizottságokat, hogy legyen egy testület, ahol a helyben, a tájékoztatási, döntési, képviselői felelősséggel tartozó közéleti emberek jelen vannak, ott, ahol a dolgok történnek. Ennél több információt ő sem tud senkinek sem adni, tekintettel arra, hogy az operatív törzs is a védelmi bizottságoktól érkező jelentésekből dolgozik minden reggel.
Keresztes László Lóránt viszonválaszában azt mondta, a megyei jogú városok polgármesterei tagjai a megyei védelmi bizottságoknak, de ilyen minőségben sem kapnak meg alapvető információkat.
Orbán Viktor azt mondta: igyekezni fog, hogy a védelmi bizottságok minél szélesebb körű tájékoztatást tudjanak adni az ottélőknek és a testületben dolgozóknak. Eddig azt gondolta, hogy a polgármesterek mindig többet tudnak, mint az állam képviselői - jegyezte meg a kormányfő.

Fidesz: hogyan alakul a koronavírus járvány elleni védekezés?

Selmeczi Gabriella (Fidesz) azt kérdezte, hogyan alakul a koronavírus-járvány elleni védekezés?
Kiemelte, itthon is sok fertőzöttre számítanak, noha a járvány első szakaszát, kedvezően vészelte át Magyarország az időben meghozott intézkedéseknek köszönhetően. Nálunk is közeledik azonban tömeges fertőzések időszaka, még csak most jön neheze - mondta. Arra számítanak, hogy az egészségügy tízszeres terhelésnek lesz kitéve mikor eljut Magyarország a járvány tetőpontjára - jegyezte meg a fideszes képviselő.
Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter elmondta, hogy a járványgörbét valóban el tudták "laposítani". Jelezte: az elmúlt héten hét repülőgép érkezett, és a mostani héten további húszat várnak. Ez utóbbiak több száz tonna védőfelszerelést fognak leszállítani, mintegy tízmillió maszkot, két és fél millió gyorstesztet, több mint kétezer lélegeztetőgépet tartalmaznak majd egyebek mellett.
Hozzátette: mindezt kiegészítenék azzal, hogy Magyarországon olyan képességeket alakítsanak ki, amely a fenti eszközök gyártását szolgálja.

A kormány Magyarország történetének legnagyobb gazdaságélénkítő akciótervét mutatja be április 6-án, vagy 7-én, amiről összefogottan tájékoztatja az ország közvéleményét és a parlamentet  - mondta Orbán Viktor hétfőn, az Országgyűlésben további ellenzéki képviselők azonnali kérdéseire adott reakcióiban.

Párbeszéd: biztosít a kormány jövedelempótlást?

Tordai Bence (Párbeszéd) szerint a kormány azt a látszatot igyekszik kelteni, mintha gyors és hatékony intézkedéseket tenne, ehhez képest például Lengyelország a GDP 9 százalékát érintő gazdaságélénkítő csomagot jelentett be. Magyarország mindössze 225 milliárd forintot fordít a védekezésre. Kitért arra, hogy Csehországban, Szlovákiában, Romániában egyaránt jövedelempótló intézkedést vezettek be, ami eléri a 75-80 százalékot. Magyarországon az állam pótolni fogja azok jövedelmét, akik elveszítették munkájukat akár csak ideiglenesen, visszaemelik-e az álláskeresési járadék idejét kilenc hónapra, és kapnak-e jövedelem-kiegészítést 100 ezer forintig, akiknek a fizetése ezt az összeget nem éri el? - sorolt a kérdéseit?
A miniszterelnök megismételte, hogy április 6-án vagy 7-én Magyarország történetének legnagyobb gazdaságélénkítő akciótervét fogják bemutatni. Ezen dolgoznak, de számokról, költségvetésről van szó, ezért azt kérte, engedjék meg, hogy összefogottan, és egyben tájékoztassák az ország közvéleményét és a parlamentet.  
Hozzátette: az elmúlt 30 évben lefolytatott viták során arra jutottak, hogy minden gazdaságkezelő csomagnak, válságkezelő intézkedésnek, akciótervnek azt kell megcéloznia, hogy az embereknek legyen munkája és legyen tisztességes bére. Magyarország történetének legnagyobb gazdaságélénkítő akcióterve azt fogja eredményezni, hogy mindenkinek lesz munkája - rögzítette a kormányfő.
Tordai Bence úgy reagált, ha jól érti, azt garantálják, hogy a válság idején teljes foglalkoztatottság lesz. Ez nyilvánvalóan nonszensz - mondta. Nem tudom, mi a filozófia, aki nem dolgozik, ne is egyék? - kérdezte.
Orbán Viktor viszonválaszában kiemelte: a valóság az, hogy 2010-ben 12 százalék volt a munkanélküliség, és akkor vállalták, hogy 10 év alatt 1 millió munkahelyet fognak létrehozni. Az ellenzék csak nevetett - idézte fel a miniszterelnök, hozzátéve: a helyzet az, hogy megközelítették, és talán el is érték azt az állapotot, amikor azt lehetett mondani, aki dolgozni akart, annak volt is munkája. Olyan akciótervet fognak benyújtani, ami a munkán keresztül segíti az embereket jövedelemhez, és munkán keresztül segít nekik megélniük - hangsúlyozta a kormányfő.
Orbán Viktor kitért Jávor Benedek (Párbeszéd) EP-képviselő hétfői brüsszeli kijelentésére is, miszerint "ez egy relatíve ártalmatlan járvány (.), ez most egy relatíve egy olcsó figyelmeztetés". Jussanak egymással konszenzusra, ha kérhetem! - zárta reagálását a miniszterelnök.

Jobbik: mikor tetőzik a járvány?

Lukács László György (Jobbik) a többi között arra kérdezett rá, mikor várható a járvány tetőzése? Szerinte a matematikai modellek szerint az ország lélegeztetőgép-kapacitása április végén telítődik.
Arra is választ várt: mi okozta az eszközellátás akadozását, de arra is, számolni kell-e egészségügyi dolgozók elhalálozásával? Azt is kérte, hogy nyilvános helyen csak maszkban lehessen tartózkodni.
Orbán Viktor miniszterelnök úgy felelt: nem tud megnyugtató választ adni a járvány idősíkjáról. Mint mondta, három munkacsoport készít erről előrejelzéseket számára, amelyek adatai még sosem egyeztek, így óriási a bizonytalanság ennek megítélésében.
Hangsúlyosan szólt a terjedés lassításának szükségességéről, hogy a legsúlyosabb helyzetben minél kisebb legyen a nyomás az egészségügyi ellátórendszeren.
Orvosok megbetegedésével számolni kell - mondta, hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a 65 év felettieket nem engedik a fertőzöttek közelébe. A megbetegedők helyére alapvetően a rezidenseket állítják, akiknek a képzése megkezdődött. Ez egy katonai akcióterv szerint zajlik - jelentette ki.
A maszkhordásról szólva közölte: azt nem rendelheti el azt kötelező jelleggel, mivel jelenleg nem garantálható, hogy lesz-e elegendő maszk a patikákban, ugyanis minden rendelkezésre álló eszközt a kórházak számára halmoznak fel. Így csak kérni tudja az emberektől, hogy viseljenek maszkot.

KDNP: hogyan segít a külügyi tárca a külföldön rekedt magyarok hazatérésében?

Juhász Hajnalka (KDNP) azt kérdezte, hogyan segíti a kormányzat a külföldön rekedt magyarok hazajutását, miközben egyre problematikusabb a légi közlekedés a világban.
Eddig hány embert hoztak haza és mennyien várják még a segítséget ehhez? - sorolta kérdéseit.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter válaszában leszögezte: "minden külföldön rekedt magyar állampolgárt hazahozunk". Minden idők legnagyobb magyar repatriálási akciója zajlik, amelynek keretében eddig 5583 magyart hozott haza a tárca a világ különböző pontjairól, és jelenleg 2026 hazatérésének segítésén dolgoznak.
Ebben az unió nem segített - mutatott rá -, Magyarország a közép-európai országokkal pedig kétoldalú alapon működik ebben együtt. A legnagyobb magyar csoport, 477 fő Észak-Amerikában van, akiket a következő napokban hazahoznak.
Rámutatott arra is, hogy a karibi és latin-amerikai térségben lévő 243 magyar számára az is nehézséget okoz, hogy eljusson egy olyan helyre, ahonnan repülővel hazahozható. Indiából is nemzetközi összehangolt akció  keretében lehet hazaszállítani az ott rekedteket.

A kormány nem akar segélyalapú gazdaságot, külföldi hiteleket, IMF-et - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn, az Országgyűlésben ellenzéki képviselők azonnali kérdéseire reagálva.

Dúró Dóra: ingyenessé teszik-e a telefonálást az időseknek a veszélyhelyzet idejére?

A független Dúró Dóra arra mutatott rá, hogy az idősek a kialakult helyzetben hónapokra elszakadnak gyerekeiktől, unokáiktól, ezért szerinte legalább a telefonálást ingyenessé kellene tenni számukra.      
Orbán Viktor miniszterelnök válaszában szót emelt az ellen az idősellenes hangulatkeltés ellen, amely elsősorban az online térben alakult ki. "Ezt nem szabad megengedni" - szögezte le.
A telefonálásról szólva emlékeztetett, hogy 2010-ben, a kormányra kerülésükkor már egyetlen telekommunikációs szolgáltató sem volt magyar tulajdonban, így azokat nem tudja ingyenes szolgáltatásra kötelezni. "Dolgozunk azon, hogy létrejöjjön egy olyan helyzet, amikor a telefonálás az időseknek, de másoknak is a lehető legkevesebb terhet jelentse" - tette hozzá.
Emlékeztetett arra is, hogy a kormány az első országmentő akciójába mind a bankokat, mind a multinacionális társaságokat bevonta. Szólt a bankokat érintő hiteltörlesztési moratóriumról, majd hozzátette: "ami a multikat illeti, bízzon bennem és várja április 7-ét".

Orbán: nem akarunk segélyalapú gazdaságot, külföldi hiteleket, IMF-et!

Kunhalmi Ágnes (MSZP) azt kérdezte a miniszterelnöktől, hogy a kilátásba helyezett gazdaságélénkítő akciótervben lesz-e forrás az önkormányzatok megsegítésére, illetve hogyan fér majd össze, hogy a rendszerváltás óta legnagyobb gazdasági csomagot akarja bejelenteni, miközben továbbra is tartani szeretnék a 3 százalékos hiánycélt.
A kormányfő a 3 százalékos hiányról szólva kijelentette: "abba az utcába nem akar belekanyarodni", és szeretné, ha az ország sem fordulna bele, "ami úgy hangzik, hogy segély alapú gazdaság, külföldi hitelfelvétel, az utca végén IMF és a hitelező bankok spekulánsai egy tekintélyes magyar ember vezetésével". Ide nem fogunk belefordulni - hangsúlyozta.
A miniszterelnök az alanyi jogon járó alapjövedelemről szólva úgy fogalmazott: "van az operett, meg van az élet". Kijelentette: csak olyan előterjesztést tud tenni, ami az élet valóságos tényeiből indul ki, és a munkahelyek felé irányítja az emberek erőfeszítését.
Orbán Viktor beszélt arról is, hogy a meghozott veszélyhelyzeti felhatalmazás eredményeképpen, napokon belül befejeződik a 2020-as költségvetés újragondolása. Mint mondta, azt a jogi lehetőséget kapták meg, hogy eltérjenek a ma hatályban lévő költségvetési törvénytől. "El is fogunk térni, jobban, mint sokan most itt gondolják" - jegyezte meg.
Leszögezte: újra kell szabni az idei költségvetést, aminek következménye lesz 2021-es büdzsére is. Közölte: amilyen átalakítást fognak végrehajtani az központi államnál, olyan átalakításokat várnak az önkormányzatoktól is.

DK: mikor lát hozzá a kormány a válság enyhítésének?

Varju László (DK) azt kérdezte, mikor lát hozzá a kormány a munkások, dolgozókat érintő gazdasági válság enyhítésének, amit a koronavírus okoz. Bértámogatást javasolt annak érdekében, hogy a vállalkozásoknak ne kelljen munkavállalókat elbocsátani.
Varga Mihály, pénzügyminiszter elmondta: eddig is számos intézkedést indított el a kormány, amelyek 3600-3700 milliárd forint teherkönnyítést jelentenek a családoknak, magánszemélyeknek és a vállalkozásoknak. Ez a GDP durván 8 százaléka - tette hozzá a miniszter, aki szerint most következnek a gazdaság újraindítására vonatkozó lépések.
Szólt arról is, hogy Magyarország az Európai Uniótól eddig semmilyen konkrét támogatást nem kapott, csak azt tették lehetővé, hogy korábban már megítélt támogatásokat hazánk előbb felhasználjon. Egy "árva euró" nem érkezik plusz támogatásként az eddig megkapott kohéziós vagy más forrásokon túl - jelentette ki.

LMP: mit tesz a kormány koronavírus-járvány idején a családon belüli erőszak áldozataiért?

Hohn Krisztina (LMP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a koronavírus-járvány miatti otthonmaradás egyeseknek nem biztonságot jelent, hanem fenyegetést és erőszakot. Azt kérdezte milyen intézkedéseket tesz a kormány az ilyen krízisek esetére.
Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára azt mondta: a kormány a veszélyhelyzetben sem hagyja magára a kapcsolati erőszak áldozatait, ők továbbra is számíthatnak segítségre. Elmondta: a most szükséges szabályok betartásával továbbra is működnek a titkos menedékházak, krízisközpontok, és az úgynevezett "félutas házak", illetve a hét valamennyi napján elérhető az áldozatsegítő telefonvonal is. Kiemelte: a kapcsolati erőszak nem magánügy, ezért fontos, hogy  mindenki jelezze, ha ismer olyat, aki áldozattá válhat.
Az államtitkár beszámolt arról, hogy a veszélyhelyzet kihirdetése óta a budapesti központot 24, a szombathelyit 6, a miskolcit pedig 14 fő kereste meg, az áldozatsegítő vonalat pedig 417-en hívták.

A koronavírus-járvány elleni küzdelem mellett a Mátrai Erőmű eladásáról is szó volt hétfőn az Országgyűlésben az azonnali kérdések és válaszok óráiban.

Párbeszéd: lesz-e tömeges koronavírus-tesztelés Magyarországon?

Burány Sándor (Párbeszéd) a hétfőn Magyarországra érkezett újabb védőfelszerelések kapcsán azt kérdezte: változtat-e a kormány és az operatív törzs az eddigi szakmai álláspontján, és bevezeti-e a tömeges koronavírus-szűrést Magyarországon, illetve elérhetővé teszi-e a védőmaszkokat mindenki számára?
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára elmondta: a járvány elleni védekezés hosszú ideig tart majd, ezért a szükséges eszközöket előre meghatározott terv szerint kell felhasználni, hiszen lehet, hogy 1-2 hónap múlva is szükség lesz ezekre.
A tesztelésről szólva felhívta a figyelmet arra, hogy a WHO magyarországi irodavezetője szerint Magyarország jó eljárásrendet követ a tesztelésben, amikor a tüneteket mutató gyanús eseteket vizsgálja. Az államtitkár szerint Magyarország a tesztelés ügyében továbbiakban is WHO által elismert protokollt követi.

Fidesz: milyen segítségre számíthat az ország Brüsszeltől a koronavírus-járvány elleni védekezésben?

Hörcsik Richárd (Fidesz) szerint a koronavírus-járvány miatt elhúzódó küzdelemre kell számítani és arra kell készülni, hogy a járvány legkritikusabb időszakában az egészségügynek a szokásos terhelés többszörösével kell megbirkóznia. Létfontosságú, hogy a készletekkel jól tudjon az ország gazdálkodni - hangoztatta. Elmondta, védőfelszerelések és egyéb eszközök érkeztek Kínából, Üzbegisztánból, valamint Törökországból.
Szerinte az Európai Parlament múlt heti döntései segítséget jelentenek azoknak a tagállamoknak, ahol lemaradás van az uniós fejlesztési források lehívásában. Magyarország nem tartozik ide - közölte, majd azt kérdezte, Magyarország milyen segítségre számíthat Brüsszeltől a védekezésben.
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint az EU nem készült fel a járványra. A múlt heti döntés - amellyel lehetővé tették, hogy a le nem kötött és a visszatérítendő források terhére az egészségügyet és a kis- és közepesvállalkozásokat segítő intézkedéseket tegyenek a tagállamok - Magyarországnak semmilyen előnyt nem jelent, mert az ország 100 százalékban lekötötte a rendelkezésre álló forrásokat.

Jobbik: feljelentés hűtlen kezelés miatt a Mátrai Erőmű ügyében

Dudás Róbert (Jobbik) azt firtatta, miért nem 2 és fél évvel ezelőtt vette meg az állam a Mátrai Erőművet. Emlékeztetett arra, hogy az állam 17,5 milliárd forintért vette meg az erőművet, amely két évvel ezelőttig nyereséget termelt, azóta viszont csak a pénzt vették ki belőle. Hozzátette: két évvel ezelőtt mintegy hatmilliárd forintért - szakértők szerint áron alul - vette meg az erőművet egy Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó cég. Az erőmű a működéséhez több milliárd forintos állami támogatást is kapott - idézte fel. Szerinte az ügylettel egyetlen ember, járt jól: "Mészáros Lőrinc, vagy aki mögötte van".
Jelezte, hűtlen kezelés miatt feljelentést tesznek az erőmű ügyében.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter szerint korábban nem volt meg az eladói szándék, azért nem tudták megvenni az erőművet. Elmondta azt is, hogy a vételi árat nemzetközi könyvvizsgálók határozták meg. Közölte azt is, céljuk az, hogy 2025-ig a lignites erőmű szűnjön meg. Az erőmű továbbra is a magyar hálózat központi eleme lesz, környezetbaráttá alakítják - ismertette.

MSZP: kevés az információ az önkormányzatoknál

Molnár Zsolt (MSZP) azt tette szóvá, hogy a koronavírus-járvány elleni védekezésbe nem vonják be az önkormányzatokat, a többi között Budapestet sem, miközben ők azok, akik közvetlen kapcsolatban állnak a lakossággal. Ne lökjék félre Karácsony Gergely főpolgármester és Tüttő Kata főpolgármester-helyettes kinyújtott kezét - kérte, az információáramlást hiányolva.
Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára közölte, a fővárosi védelmi bizottság március 20-án kezdte meg munkáját, a főpolgármesternek minden információ a rendelkezésére áll.

DK: mit tesznek a járvány miatti válság enyhítésére?

Sebián-Petrovszki László (DK) szerint a kormányok a világon mindenhol intézkedéseket hoznak a koronavírus-járvány miatti gazdasági visszaesés mérséklésére, a munkahelyek, az elesettek védelmére. Hozzátette: a DK 55 javaslatát a magyar kormány lesöpörte, pedig szerepelt közte például az áprilisi nyugdíjak kifizetésének előrehozása, vagy munkahelyvédelmi garanciaalap létrehozása. Mit kívánnak tenni, hogy a több százezer vállalkozást megmentsék a gazdasági visszaeséstől? - kérdezte.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára - aki felidézte a baloldali értelmiség kritikáit a 2008-as gazdasági válság kezelésekor - közölte: a kormány az összes hiteltörlesztést felfüggesztette mintegy 3000 milliárd forint nagyságrendben, segítséget nyújtott egyes katás vállalkozásoknak, illetve megtiltotta a helyiségbérletek felmondását.

Ellenzéki és kormánypárti felszólalásokkal értek véget az azonnali kérdések órái hétfőn az Országgyűlésben. A képviselők ezt követően két előterjesztés bizottsági jelentéseiről tárgyaltak. Az ülés napirend utáni felszólalásokkal ért véget.

LMP: kapnak-e többletforrásokat az önkormányzatok?

Csárdi Antal (LMP) szerint a koronavírus-járvány elleni védekezés miatt nehéz helyzetben vannak az önkormányzatok, ugyanis számos pluszfeladatot kaptak, például a karanténban lévők ellátását. Fog-e a kormány támogatást nyújtani az önkormányzatoknak, hogy pótolja a veszteségeket, illetve kapnak-e védőfelszereléseket az önkormányzatok - kérdezte.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszában közölte, több mint 250 milliárd forintot fordított a kormány a járvány elleni védekezésre. Nagy összegekről döntött a kormány, az önkormányzatok részéről is hasonló erőfeszítéseket kíván a járvány elleni védekezés - hangoztatta.

Fidesz: folytatódik a külföldön rekedt magyarok hazahozatala?

Bartos Mónika (Fidesz) szerint vannak olyan elszigetelt afrikai és dél-amerikai relációk, ahonnan szinte megoldhatatlannak látszik a koronavírus-járvány miatt ottrekedt magyarok hazahozatala. Folytatódhat-e a külföldön rekedt magyarok hazahozatala? - kérdezte.
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta, külügy csak a dolgát végzi, semmivel nem tettek többet, mint ami a kötelességük. Hozzátette: 106 országból hoztak haza magyarokat eddig, most további öt különjárat van szervezés alatt. Aki bajban van, annak segíteni fognak bárhol a világon - közölte.

A személyi igazolványon is feltüntethetik a származási helyet

A bizottsági jelentés megtárgyalására ismét terítékre került az az előterjesztés, amely a jövőben személyi igazolványon is feltüntetné az emberek származási helyét.
A vitában Gurmai Zita (MSZP) kiemelte: a javaslat politikai kommunikációs dokumentum, valódi hatása nincs, csak szimbolikus, és növeli a kormányhivatalok adminisztratív terheit.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára válaszában elmondta, lényeges előterjesztésről van szó, a kötődés a származási helyhez és ennek igazolása fontos ügy, régi hiányosságot törlesztenek a javaslattal.

Horvátország uniós csatlakozása miatt módosítják az EU-Dél-Korea keretmegállapodást

Ugyancsak a bizottsági jelentést tárgyalták annak az indítványnak az ügyében, amely Horvátország európai uniós csatlakozása miatt módosítaná az EU és Dél-Korea közötti keretmegállapodást.
Gurmai Zita (MSZP) elmondta: Horvátország 2013-ban lett az Európai Unió része, így csatlakozott ehhez a keretmegállapodáshoz is. Ez egy rutinszerű lépés, amelyet pártja támogat - fűzte hozzá.
Orbán Balázs hangsúlyozta: ezekben a vészterhes időkben is látszik, hogy Ázsia fejlett országai fontos gazdasági és politikai partnerei az EU-nak, így most a magyar parlamentben még kevésbé kell indokolni e javaslat fontosságát és támogathatóságát, mint korábban. A mostani lépés egy technikai módosítás, amely Horvátország uniós csatlakozása miatt szükséges - mondta.

Napirend után

A napirendi pontok tárgyalását követően hat jobbikos képviselő kért szót. Potocskáné Kőrösi Anita az önkormányzatoknak kért támogatást a koronavírus-járvány kezelésére, Varga-Damm Andrea pedig azt mondta, a kormány a közvélemény hiteles tájékoztatása helyett politikai hirdetésekkel hangol az ellenzék ellen a veszélyhelyzetben.
Gyüre Csaba Kisvárda ötven évvel ezelőtti várossá nyilvánítására emlékezett. Kálló Gergely első parlamenti felszólalásában a helyközi buszközlekedés finanszírozásához kért többletforrásokat a koronavírus-járványra tekintettel. Z. Kárpát Dániel felszólalásában ismételten egy magyar munkahelyvédelmi alap felállítása mellett érvelt, amely szeirnte a járvány miatt munkájukat és bevételeiket elvesztő emberek megélhetését tudná biztosítani. Farkas Gergely ezt követően további, a járvány terjedését megakadályozó intézkedések meghozatalára sürgette a kabinetet.
Az utolsóként jelentkező Ágh Péter (Fidesz) szintén a koronavírusról beszélt. Hangsúlyozta, a parlament mai ülésén világossá vált, hogy az emberek kizárólag a kormánypárti képviselőkre számíthatnak a koronavírus elleni védekezésben. A politikus arra kérte a veszélyeztetett korban lévő lakosságot, hogy semmiképp ne hagyják el otthonaikat, de mindenki más is minimalizálja a másokkal történő érintkezést.

Az elnöklő Jakab István bezárta a parlament ülését. Tájékoztatása alapján az Országgyűlés következő ülésére várhatóan április 6-án, hétfőn kerül sor. (MTI)


 

h i r d e t é s