A IX. kerületi önkormányzat csütörtöki testületi ülésén egy fideszes kezdeményezésről szólt a vita. 

A Gyurákovics Andrea fideszes frakcióvezető által előterjesztett javaslat arról szólt, hogy a kerületi önkormányzat csatlakozzon az Országgyűlés 5/2023. (III.31.) számú békepárti határozatához. A fideszes frakció tehát azt szerette volna elérni, ha a testület elfogadja a brüsszeli szankciókat elítélő, békepárti kormányzati szöveget. 

Mindezzel kapcsolatban Zombory Miklós Fidesz–KDNP-s képviselő, a kerület Egészségügyi, Szociális, Sport, Ifjúsági és Civil Bizottságának tagja a következő hozzászólást tette:

Mindenekelőtt elítélem a háborút, és hogy ki kezdte, az egyértelmű.

Majd 1956-ról beszélve megemlítette, hogy ő 1956-ban alsós kisiskolás volt, és katonatiszt édesapja, aki harcolt az első és a második világháborúban is, kivitte a harcok szünetében az utcára:

Fiam, menjünk ki a körútra, menjünk ki az Üllői útra!

– mondta az apja.

Nagyon sok tankot láttam, amiben ott égtek bent, akik ott harcoltak, de nyolcvan százalékuk nem orosz volt. Tévedés. Ukrán volt. Azok ukrán tankok voltak. tehát nem orosz felirat volt rajtuk

– idézte fel gyerekkori emlékeit Zombory Miklós, hozzátéve, nem valószínű, hogy unalmukban átfestették a katonák éjszaka a tankjaikat.

Én azokat a tankokat láttam apámmal, amik az Üllői úti laktanyához készültek a harcra (...) Ezeknek a tankoknak jelentős része ukrán tank volt. Csak ennyit szerettem volna

– zárta hozzászólását Zombory Miklós.

(A testületi ülést élőben közvetítették Facebookon és a ferencvárosi 9.TV YouTube csatornáján, a teljes felvétel itt és itt megtekinthető.) 

Kik harcoltak Budapesten 1956-ban?

Az ötvenhatos forradalom leverésében az Ukrajnában állomásozó cserkaszi hadosztály harckocsijai is részt vettek, mondta az rtl.hu érdeklődésére Kovács Gyula nyugalmazott alezredes. Ezt a hadosztályt, ami a szovjet hadsereg része volt, nagy részben a Szovjetunió távol-keleti részéről besorozott katonákkal töltötték fel. Ebből adódóan sok harckocsizó Ázsiából, Mongólia környékéről érkezett akkoriban Budapestre, magyarázta Kovács Gyula, aki leszögezte, hogy 

a szovjet tankoknak soha nem volt olyan külön megkülönböztető festésük, jelzésük, ami utalt volna eredeti állomásozási helyükre, így például Ukrajnára.

Eörsi László Budapest ostroma, 1956 című írásában pedig az olvasható az első, október 24-i szovjet támadásról:

24-én hajnali 2 és 4 óra közt minden irányból a fővárosba érkezett egy csaknem hadosztálynyi szovjet alakulat: 6000 katona, 290 harckocsi, kb. 120 páncélozott szállító harcjármű és 156 ágyú. Az »ellenforradalmi lázadás« letörésére elsősorban a Lascsenko altábornagy által vezetett, Székesfehérváron állomásozó Különleges Hadtest kapott utasítást.

A forradalmárok ellen kudarcot valló Különleges Hadtest október 31-én kivonult Budapestről, az ország megszállását november 1-jén a 38. hadsereg kezdte meg. 

Nem véletlen, hogy 1956-os forradalom fő jelszava az volt, hogy „ruszkik haza”.



A IX. kerületnek egyébként van két ukrajnai testvérvárosa: Bucsa és Beregszász, Baranyi Krisztina polgármester május első hetében mindkettőt meglátogatta. A Fidesz frakciójának csütörtöki kezdeményezéséről szóló szavazás érvénytelen lett.

Zombory Miklós egyébként a legnagyobb forma a kerületben, Kubatov Gábor pártigazgató abszolút kedvence. Így beszélt róla egy kiszivárgott hangfelvételen:

„Bizony minden házhoz van kulcsa, ahová nincs, oda van kapukódja. Akkora kulcscsomója van, mint egy börtönőrnek.” Van egy füzete, a szekrénye mögött tartja, abban benne van minden információ az összes hozzá tartozó lakosról. Ő nem ideges a választások napján. Pontosan tudja előre, hogy hány szavazatot fog kapni. „A szavazókörben bent ül az egész család, nagynénje, mindenki. És kiüzennek neki, hogy ki nem ment el szavazni. Miklós beül a Skodájába, elmegy, bekopogtat, és azt mondja, no!” - tette hozzá a 444.hu