A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, február 9 és 11 között, 1000 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a korrupció témájának, és egyes korrupciós, vagy korrupciógyanús ügyek társadalmi megítélését. A megkérdezettek szerint jelenleg a korrupció a hatodik legfontosabb probléma az országban. Tíz megkérdezettből hat nem tudott érdemben válaszolni arra a kérdésre, hogy ki a legkorruptabb politikus hazánkban, az érdemben válaszolók többsége is inkább pártokhoz, semmint politikusokhoz köti a korrupciót. A korrupcióvakságra magyarázatot ad hogy a megkérdezettek több mint kétharmada úgy látja, hogy túl sok a korrupciós ügy, és már nem lehet rá figyelni, illetve hogy háromnegyed úgy látja, hogy a korrupciónál vannak ma nagyobb problémák, valamint, hogy a válaszadók fele szerint politikai döntésnél nem veheti figyelembe a korrupciót, mert minden politikus korrupt. Mindazonáltal az egyes korrupciós, vagy korrupciógyanús ügyek ismertsége magas, és az érdemben válaszolók 80-90 százaléka korrupciós ügynek is gondolja őket. Minden harmadik válaszadó úgy gondolja, hogy 2010, a Fidesz kormányzása óta több a korrupció, és csupán fele annyian azt, hogy az előző, MSZP által kormányzott nyolc év alatt - ám még többen, tízből négy válaszadó szerint ugyanolyan mértékű a korrupció mindkét időszakban. A megkérdezettek túlnyomó többsége, majdnem fele szerint elsősorban a sajtó feladata hogy felhívja a választók figyelmét a korrupciós ügyekre, majd a sort az ellenzéki pártok, a civil szervezetek, és az EU követi. A megkérdezettek harmada nem tudta érdemben megválaszolni azt a kérdést, hogy melyik párt tud hitelesen küzdeni a korrupció ellen, míg másik egyharmad szerint egyikük sem hiteles. Azonban, azon kevesek, akik szerint párt hiteles tud lenni ebben, elsősorban a Fideszt, a Jobbikot és az LMP-t tartják alkalmasnak.

A megkérdezettek szerint jelenleg a szegénység (43 százalék), a munkanélküliség (30 százalék), az egészségügy (29 százalék), az oktatás (21 százalék), és a menekültek (17 százalék) ügye után a korrupció a hatodik legfontosabb probléma az országban - a válaszadók 13 százaléka sorolta a három legfontosabb probléma közé. Bár más ügyekben markáns eltérések vannak, egyes pártok szavazói, valamint a bizonytalanok is nagyjából hasonlóan látják fontosnak a korrupció ügyét és a hatodik-nyolcadik helyre rangsorolják. Ez azt mutatja, hogy a választók érzékelik a jelenséget, de különböző okoknál fogva nem tartják különösen fontosnak.

A korrupció, mint probléma alacsony érzékelésének egyik oka az, hogy a választók nem tudják konkrét szereplőhöz kötni. Tíz megkérdezettből hat nem tudott érdemben válaszolni arra a kérdésre, hogy ki a legkorruptabb politikus hazánkban, az érdemben válaszolók többsége is inkább pártokhoz, semmint politikusokhoz köti a korrupciót. Leginkább a Fideszt, vagy a Fideszes politikusokat tartják korruptnak (17 százalék), majd kevesebb mint fele annyiak az MSZP-t és politikusait (7 százalék). Az első két konkrét politikus Orbán Viktor (5 százalék), és Gyurcsány Ferenc (3 százalék).
A szelektív korrupcióvakságot mutatja, hogy az egyes pártok szavazói között érdemi eltérés van abban, hogy kit tartanak korruptnak: a Fidesz szavazók körében az MSZP-s politikusok vannak az első helyen (18 százalék), és a Fideszes politikusok a lista végén kullognak (6 százalék), míg az MSZP szavazók körében a Fideszes politikusok vannak az élen (46 százalék), és az MSZP-s politikusok az utolsó helyen (0 százalék). A Jobbik szavazói és a bizonytalanok körében a Fideszes politikusok vannak az első helyen (20, illetve 16 százalék).
Lényegében az összes politikust korruptnak tartja minden tíz megkérdezettből egy (12 százalék), és a válaszadók nem választható személyeket (Habony Árpád, Andy Vajna, Mészáros Lőrinc) is megemlítettek. A korábbi időszakban korrupciós ügybe keveredett, ellenzékhez köthető személyeket (Hagyó Miklós, Zuschlág János, Simon Gábor) senki sem említette.

A korrupció, mint probléma alacsony érzékelésének egyik oka az, hogy a választók nem tudják konkrét szereplőhöz kötni. Tíz megkérdezettből hat nem tudott érdemben válaszolni arra a kérdésre, hogy ki a legkorruptabb politikus hazánkban, az érdemben válaszolók többsége is inkább pártokhoz, semmint politikusokhoz köti a korrupciót. Leginkább a Fideszt, vagy a Fideszes politikusokat tartják korruptnak (17 százalék), majd kevesebb mint fele annyiak az MSZP-t és politikusait (7 százalék). Az első két konkrét politikus Orbán Viktor (5 százalék), és Gyurcsány Ferenc (3 százalék).
A szelektív korrupcióvakságot mutatja, hogy az egyes pártok szavazói között érdemi eltérés van abban, hogy kit tartanak korruptnak: a Fidesz szavazók körében az MSZP-s politikusok vannak az első helyen (18 százalék), és a Fideszes politikusok a lista végén kullognak (6 százalék), míg az MSZP szavazók körében a Fideszes politikusok vannak az élen (46 százalék), és az MSZP-s politikusok az utolsó helyen (0 százalék). A Jobbik szavazói és a bizonytalanok körében a Fideszes politikusok vannak az első helyen (20, illetve 16 százalék).
Lényegében az összes politikust korruptnak tartja minden tíz megkérdezettből egy (12 százalék), és a válaszadók nem választható személyeket (Habony Árpád, Andy Vajna, Mészáros Lőrinc) is megemlítettek. A korábbi időszakban korrupciós ügybe keveredett, ellenzékhez köthető személyeket (Hagyó Miklós, Zuschlág János, Simon Gábor) senki sem említette.

A korrupcióvakságra magyarázatot ad hogy a megkérdezettek több mint kétharmada (69 százalék) úgy látja, hogy túl sok a korrupciós ügy, és már nem lehet rá figyelni, illetve hogy háromnegyed (73 százalék) úgy látja, hogy a korrupciónál vannak ma nagyobb problémák, valamint, hogy a válaszadók fele (47 százalék) szerint politikai döntésnél nem veheti figyelembe a korrupciót, mert minden politikus korrupt.

Mindazonáltal mutatkozik nyitottság a jelenség mélyebb megismerésére, mert a válaszadók háromnegyede (76 százalék) szerint nem szabad beletörődni abba, hogy a korrupció a politika természetes részeként kerül bemutatásra.

Míg általában a korrupció, és a konkrét érintettséggel esetleg bíró politikusok érzékelése alacsony, addig ennek az ellenkezője mondható el az egyes korrupciós, vagy korrupciógyanús ügyekről. A vizsgált ügyek ismertsége általában magas, 64 és 80 százalék között szóródik, egyedül az egyébként meglehetősen nagy volumenű MET körüli ügyé alacsonyabb (47 százalék). Azonban azok közül, aki ismeri az egyes ügyeket, általában 70-90 százalékuk korrupciós ügynek is gondolja őket.
A Fidesz szavazói a vizsgált ügyek mindegyikében érdemben másként gondolkodnak, mint mindenki más. A stadionépítések, a trafiktörvény, a MET körüli ügyek, esetében körükben többségben vannak azok, akik szerint ezekben az ügyekben nincs korrupció. Míg az MNB körüli ügyek, az Andy Vajna TV2-s hitele, a földárverések lebonyolítása, politikusok családtagjainak és politikailag lojális cégek gyanús közbeszerzései, kapcsán a Fidesz szavazók körében 10-20 százalékponttal többen gondolják úgy, hogy ezekben az ügyekben inkább nem merül fel a korrupció kérdése.

Minden harmadik válaszadó úgy gondolja, hogy 2010, a Fidesz kormányzása óta több a korrupció, és csupán fele annyian azt, hogy az előző, MSZP által kormányzott nyolc év alatt - ám még többen, tízből négy válaszadó szerint ugyanolyan mértékű a korrupció mindkét időszakban. Ebben a kérdésben markánsan másként gondolkodnak Fidesz és az MSZP szavazói. Míg a Fideszesek majd' fele (44 százalék) szerint az MSZP kormányok alatt volt több korrupció, az MSZP-sek háromnegyede szerint (73 százalék) a Fidesz kormányzása idején.
Ezen két csoporton túl, azonban minden vizsgált társadalmi csoportban azok vannak többségben, akik szerint ugyan olyan mértékű a korrupció "akkor és most". A vélemények ilyen megoszlása sem segíti a differenciált gondolkodást a kérdésben.

A megkérdezettek túlnyomó többsége, majdnem fele (44 százalék) szerint elsősorban a sajtó feladata hogy felhívja a választók figyelmét a korrupciós ügyekre, majd a sort az ellenzéki pártok (18 százalék), a civil szervezetek (15 százalék), és az EU (13 százalék), majd az ügyészség (13 százalék) követi. Érdemben az MSZP szavazók gondolkodnak másként a kérdésben. Esetükben az ellenzéki pártok szerepelnek az első helyen (43 százalék), és a sajtó csupán a másodikon (27 százalék). 

Azonban, hiába várják a választók a második helyen a pártoktól, hogy felhívják a figyelmüket a korrupciós ügyekre, helyzetüket komolyan nehezíti, hogy ebben nem hitelesek a választók szemében. A megkérdezettek több mint harmada (37 százalék) nem tudta érdemben megválaszolni azt a kérdést, hogy melyik párt tud hitelesen küzdeni a korrupció ellen, míg másik egyharmad (33 százalék) szerint egyikük sem hiteles. Azonban, azon kevesek, akik szerint párt hiteles tud lenni ebben, elsősorban a Fideszt (9 százalék), a Jobbikot (8 százalék) és az LMP-t (7 százalék) tartják alkalmasnak.

A Fidesz első helyét lényegében kizárólag Fidesz a saját szavazóinak köszönheti (32 százalék), és általános az, hogy minden párt szavazói leginkább a saját pártjukban bíznak ebben a kérdésben.

A kutatás eredményeiről további részletek a szombaton megjelenő Vasárnapi Hírekben találhatók.

Módszertan

A kérdőíves vizsgálatot 2016. március 10-17 között a Publicus Intézet készítette az ország felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2011 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.

publicus.hu