h i r d e t é s

Egyetemi állásfoglalás Bocz Gyula szobrászművész SPIRÁL című szobrának megsemmisülése után

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Egyetemi állásfoglalás Bocz Gyula szobrászművész SPIRÁL című szobrának megsemmisülése után

2020. április 21. - 13:32

 

Ne tulajdonítsunk idő előtt önmagán túlmutató jelentéseket egy történésnek, bármennyire is sugall a ma efféle kényszereket. 

A Nagyharsányi Szoborpark 2018 augusztusában, Bocz Gyula főműve nélkül – Fotó: Babos Attila Forrás: Szabad Pécs

De a pécsi egyetem Művészeti Karát drámai erővel „szólította meg” a műalkotások értését, értékelését, a velük való együttélés minőségét most megjelenítő esemény, Bocz Gyula (1937-2003) hattonnás mészkőszobrának, SPIRÁL (1971-73) című művének pusztulása. Egyelőre tisztázatlan módon tört több darabra Bocz Gyula Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása. A Művészeti Kar létrejöttének egyik múltidéző periódusát alapdokumentumként fejezte ki a SPIRÁL. Az 1968-ban hivatalosan is létrejött Baranyai Alkotótelepek szobrász művésztelepén, a szoborparkban – ami a Kar doktori képzését megalapozó Képzőművészeti Mesteriskola szobrász tagozatának székhelye is lett később a villányi katlanban – az alapító mesterek, Rétfalvi Sándor, Bencsik István mellett az 1971-ben a pécsi Kisplasztikai Biennálé nagydíját elnyerő Bocz Gyula is ott volt. 

Méltán híressé vált plasztikai műve, az egyetemi kőszobrász iskolát is „megszülő” kőbánya-műteremben készült, nagy nyilvánosság előtt. A SPIRÁL a szoborpark egyik legjellemzőbb, jelentősebb darabja lett, egyszersmind Bocz Gyula egyik főműve. Egyszerűségében és képzettársítások gazdag sokaságát előhívó jelképes vonásaival kevés művészi munka vetekedhetett e helyt vele. Az arányok és a szerkezet bonyolult harmóniájára épül. Kevés magyarországi műalkotás rendelkezett olyan intenzitású tájszervező erővel, mint Bocz Gyula SPIRÁLja. Ami egy természetben előforduló mozgásforma, az organikus szervezetek elemi struktúrája e forma (csigák, a napraforgó tányérvirágzata, örvénylő hullámok, ananász és fenyőtoboz szerkezete, Tejútrendszer, forgószél, stb.). Nem mellékesen az erő és termékenység szimbóluma, amint az örök visszatérést, folyamatos növekedést érzékelteti. De felruháztuk az emberi fejlődés, az ég (Isten, szellemi szféra) felé haladás vágyát kifejező jelentéssel is. Nincs kulturális korszak, természeti jelenség, amely valamilyen módon ne érintkezne tényével, fogalmával. 

A szobor Budapesten, 2017. december 6-án került a Műcsarnok elé, a közelmúlt csaknem elfeledett művészeire emlékező Félárnyékban című kiállítás részeként. A kiállításon számos munkájával szerepelt Bocz Gyula is a képzőművészek között, akiket a hetvenes évek kultúrpolitikája autodidaktaként alig érdemesített figyelemre. Mások mellett az ő munkássága se kerülhetett be az úgynevezett művészettörténeti kánonba. A méretével, anyagával, stiláris minőségével és mondanivalójával e tekintetben súlyos szemrehányásokat megtestesítő SPIRÁL lehetett volna erőteljesebb esély művészi tevékenységének szélesebb körű elismertetésére. Életműve jobbára lakatlan szigetként létezik képzőművészetünk közelmúltjában. A szobrot Budapestről szállították vissza, a végzetes sérülés ennek során következhetett be. A Művészeti Kar és annak Szobrászat Tanszéke szorgalmazza a megsemmisült műalkotás újbóli életre keltésének, restaurálásának megvalósítását!

A PTE Művészeti Kar polgárainak nevében Dr. Aknai Tamás professor emeritus


 

h i r d e t é s