Felfüggesztette a menekültek visszafogadását Magyarország – Így gyakorol nyomást az EU-ra.

Technikai okokból, határozatlan ideig Magyarország felfüggeszti az uniós Dublin III. Rendeletet – közölte tegnap este a Belügyminisztérium. A döntésről tájékoztatták Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, az Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Lengyelország, Luxemburg, Németország, Norvégia, Olaszország, Svédország és Szlovákia hatóságait. A rendelet ideiglenes felmondásával Magyarországra nem lehet visszatoloncolni azokat a menekülteket, akik rajtunk keresztül jutottak el Ausztriába, Németországba vagy az EU más tagállamába. A lépés láncreakciót indíthat el az Unióban.

Technikai okokból, határozatlan ideig a folyamatban lévő ügyekben felfüggeszti "a Magyarországra irányuló dublini transzferek fogadását" – a menekültek visszafogadását más uniós országokból – a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal – közölte a Belügyminisztérium kedden. Erről tájékoztatták Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, az Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Lengyelország, Luxemburg, Németország, Norvégia, Olaszország, Svédország és Szlovákia hatóságait. Az illegális bevándorlással érintett uniós tagállamok közül a legleterheltebb Magyarország erején felül veszi ki részét a helyzet kezeléséből, az ország kimerítette a rendelkezésére álló kapacitásokat – áll a BM közleményében. A magyar rendőrség június 22-ig az ország schengeni külső határain 60 620 embert – a magyar– szerb határszakaszon 60 089 embert – fogott el tiltott határátlépés miatt. "Magyarország a rendelkezésére álló kapacitásokat kimerítette", a helyzet gyors cselekvést kíván, Magyarországnak lépnie kell még az Európai Unió döntései előtt. Magyarország az uniós szolidaritás jegyében arra kérte a dublini rendszer tagállamait, hogy ne indítsák el az előre tervezett menekülttranszfereket, illetve újabbak indítását egyelőre ne tervezzék. A magyar hatóságok dolgoznak a kapacitások bővítésén, ez időt vesz igénybe.

A Dublin III. Rendelet alkalmazásának felfüggesztésről elsőként az osztrák Die Presse számolt be. A lap szerint a döntésről kedd kora délután tájékoztatta az osztrák külügyminisztériumot Perényi János, Magyarország bécsi nagykövete. Kovács Zoltán kormányszóvivő és Perényi az Indexnek megerősítette az értesülést. A rendelet ideiglenes felmondásával Magyarországra nem lehet visszatoloncolni azokat a menekülteket, akik rajtunk keresztül jutottak el Ausztriába, Németországba vagy az EU más tagállamába.

Tartsa tiszteletben a menekültek és migránsok emberi jogait, hagyjon fel a megbélyegzésükkel – ezt Jeney Orsolya, az Amnesty International Magyarország igazgatója kérte tegnap Orbán Viktortól, amikor a Parlamentnél átadta Gazdag László közkapcsolati referensnek azokat a leveleket, amelyeket a nemzeti konzultáció ellen tiltakozók írtak a miniszterelnöknek
Fotó: Molnár Ádám - Népszava

"Mindannyian európai megoldást szeretnénk, de védenünk kell a magyar érdekeket és a magyar lakosságot is" – mondta Kovács Zoltán kormányszóvivő a Die Pressének. Kovács Zoltán közölte: a magyar kormányzat megítélése szerint az ország befogadóképessége nem bír el több menekültet. Az osztrák lap szerint Magyarország ezzel a lépéssel nyomást akar gyakorolni a csütörtöki EUcsúcsra, s láncreakciót indíthat el az Unióban.

A menekültkérdés hangsúlyosan szóba került tegnap a parlament nemzetbiztonsági bizottságának ülésén, Lázár János, az Információs Hivatalt felügyelő kancelláriaminiszter éves beszámolóján is. Nem azonnali beruházás a magyar– szerb határra tervezett kerítés, mert például ha a szerbekkel sikerül megállapodni abban, hogy ők építenek vasfüggönyt, a magyar kormány eláll a tervétől – Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke ezt tartotta talán a legérdekesebbnek a miniszter tegnapi kijelentései közül. Lázár arról is beszélt, hogy a fal alternatívája lehet egy 10 ezer főt meghaladó rendőri jelenlét, és a határ védelmét már most meg kell erősíteni, erről mai ülésén dönt a kormány. A kerítésről beszélt még hétfőn bizottsági meghallgatásán Trócsányi László igazságügyi miniszter is. Akár néhány hónap elteltével lebonthatják a szerb–magyar határon álló kerítést, amire 20-25 milliárd forintot költene a kormány – derült ki a miniszter szavaiból, aki átmeneti megoldásnak nevezte a határszakasz bekerítését. Arra az újságírói kérdésre, hogy ha megszűnik a menekültáradat, lebontják- e a kerítést, így reagált: "ha nincs rá indok, mi értelme fenntartani?"

Ha – mint hírlik – akár egy évig is eltarthat a szerb határra tervezett kerítés megépítése, akkor mi szükség van rá, Gyulai Gábor, a Helsinki Bizottság menekültügyi programvezetője azt mondta: annyi, mint eddig, semmi. A hasonló földrajzi fekvésű kerítéseket tekintve a görög–török vagy a bolgár–török határon azt látjuk, hogy megépülésük után némileg visszaesett a migráció, de aztán a többszörösére nőtt, Görögországban pedig a fal átterelte a menekülteket a sokkal veszélyesebb tengerre. Ebből is látszik, hogy egy kerítés nem állítja meg azokat, akik az életüket, testi épségüket mentik a háború borzalmai és terror elől – a kényszermigráció tehát csak "arrébb terelhető", de nem feltartóztatható. Amúgy a belügyminiszter adatai szerint az illegális határátlépők 97-98 százalékát most is elfogják, tehát a két-három százalékért állunk neki – alaphangon 22 milliárd forintért – kerítést építeni, amit amúgy is megkerülnek. Egyébként a Helsinki Bizottság szerint a kerítésnél még nagyobb probléma, hogy a kormány a menedékjogi szabályozás teljes átalakításán dolgozik, és a múlt héten nyilvánossá vált tervek a legsúlyosabb aggodalomra adnak okot.

Népszava-összeállítás (Címlap: Egy már regisztrált menekült távozik a kiskunhalasi őrzött szállásról. Ha Nyugat-Európába tart, bízhat abban, hogy nem tér vissza Magyarországra - Fotó: Vajda József- Népszava)