h i r d e t é s

Egyre több a brüsszeli vitánk - A gazdaságra is visszaüthet a feszültség

Olvasási idő
6perc
Eddig olvastam

Egyre több a brüsszeli vitánk - A gazdaságra is visszaüthet a feszültség

2017. április 19. - 17:26

 

Az Európai Bizottsággal folytatott fejlesztéspolitikai vitáink száma nem csökkent, hanem nőtt, és várhatóan tovább nő, mivel bejönnek politikai megfontolások is a szakmai érvek mellé - vetítette előre a mai parlamenti projektmenedzseri ülésen Csepreghy Nándor. - írja a portfolio.hu.

Forrás: pixabay.com

A Miniszterelnökség miniszterhelyettese szerint a Bizottság olyan ügyeket is újra megnyitott, amelyekről korábban már kiadott éves értékelést, így tehát a feszültség fokozódik, de

a költségvetés kellően stabil ahhoz, hogy az előfinanszírozást hosszú hónapokig tudja biztosítani.

Hozzátette: a viták

akár a makrogazdasági pályára is hatással lehetnek.

Az eseményről készített másik szakmai összefoglalónk a várható fontos változásokkal: 

Forrás: wikimedia commons

Csepreghy a bevezetőben többek között az alábbiakat mondta:

  • A kormány a terveknek megfelelően az összes pályázati felhívást meghirdette március 31-ig, egyes Operatív Programokban már a 7 évre szóló keret túlvállalása is elkezdődött (a pontos számokat tegnapi elemzésünkben megírtuk)
  • Az év hátralévő részében a pályázati elbíráláson, a nyertesek kihirdetésén, azaz a forráslekötésen és a támogatások kifizetésén van a hangsúly (ha a 2700 milliárd forintnyi idei új kifizetés összejön, akkor akár 24 havi prémiumot is kifizethető az illetékeseknek)
  • A március 23-i Portfolio-konferencia panelbeszélgetésében elmondott kormányzati helyzetértékelés nem változott: komolyan kétli a kormány, hogy az EU képes lesz a britekkel kifizettetni azt az 50-60 milliárd eurónyi 2014-2020-as ciklushoz tartozó tételt, ami már a brit kilépés utáni időkre nyúlik (aminek a befizetését anno 2023-ig vállalták a britek)
  • A menetközben kieső brit befizetés miatt a 2023-ig tartó mostani ciklus utolsó harmadában hiányozni fognak a pályázati pénzek a brüsszeli kasszából, "ami akkor majd lépéskényszerbe hozza a bizottsági döntéshozókat, így aki időt nyer, életet nyer"
  • Az állami projektértékelők gőzerővel végzik a munkát, és az értékelések eredményeként az EU-pénzek hatékony felhasználása a fő cél, a kormány nyitott a bürokráciacsökkentő javaslatokra a pályázati folyamat során olyan mértékig, ami nem ütközik az uniós szabályozásba, mivel egyébként is sok a Bizottsággal folytatott vita (példaként említette a mai sajtóinformációt is és hangsúlyozta, hogy ennél a konkrét ügynél még a 2010 előtt kötött szerződésekre vonatkozik az összes bizottsági megállapítás)
  • Jelzése szerint az Európai Bizottság olyan ügyeket is elkezdett feszegetni, amelyekről már korábban már kiadott éves értékelő jelentést, azaz újra megnyitott ügyeket; és a vitákban/vizsgálatokban szavai szerint szakmai és politikai érvek, indokok keverednek össze
  • Előrevetítette, hogy ha ezen viták miatt esetleg akadozna az EU-pénzek Brüsszel felőli kifizetése, még akkor is "a költségvetés kellően stabil ahhoz, hogy az előfinanszírozást hosszú hónapokig tudja biztosítani", de a viták "akár a makrogazdasági pályára is hatással lehetnek".

Portfolio vélemény:

Érdemes megjegyezni, hogy jelenlegi tudásunk és a sajtóbeszámolók szerint a Bizottság olyan ügyekben vizsgálódik, amelyek még a 2007-2013-as ciklushoz tartoznak. A ciklushoz tartozó pénzek 94%-át azonban már kifizette Brüsszel Magyarországnak (az eddig lehetséges 95%-ból), így a régi vitás ügyekben már csak kevés az az összeg, amelyet különböző okok miatt visszatarthat Brüsszel.

Így ennek magyar költségvetés általi "előfinanszírozása" nem okozhat különösebb gondokat, főként amiatt, hogy ezt az előfinanszírozást már évekkel ezelőtt megtette a magyar büdzsé (benne van az eddigi államháztartási számokban a 7 éves keret 108% körüli kifizetése is).

A régi ciklus pénzei kapcsán tehát újonnan fellépő "pénzügyi nyomásgyakorlásra" nem igazán van mód - ha valóban ez lenne a Bizottság szándéka.

Ezek miatt Csepreghy utalása inkább a most zajló, 2014-2020-as ciklusbeli projektszámlákra és azok brüsszeli kifizetésére utalhat. Ezeknél a magyar államháztartás nagy tempóban fizeti ki a támogatásokat, közelítjük a 2000 milliárdos összes kifizetést itthon, miközben Brüsszelből ennek egyelőre csak kis része érkezett meg utófinanszírozásként (1,23 milliárd euró, azaz kb. 380 milliárd forint).

A két kifizetés közötti ütemkülönbség megfinanszírozása a magyar költségvetésre nehezedik, de amint Csepreghy jelezte és az államháztartási számokból is jól látszik: egyelőre jól áll a magyar büdzsé, hogy ezt az átmeneti finanszírozási terhet elbírja.

A jelek szerint azonban a brüsszeli viták miatt arra számít a kormány, hogy ez az ütemkülönbség fennmaradhat, vagy akár fokozódhat is (visszatartott kifizetések, stb.), sőt a viták akár a makrogazdasági pályára is kihathatnak.

Utóbbi jelzés arra utalhat, hogy akár itthon is lassítani kell az uniós kifizetéseket, mert az akadozó brüsszeli kifizetések miatt nem bírná már el a két kifizetési ütem közötti különbség "kipótlását" a magyar államháztartás. Ha valóban idáig fajulnának a viták, és valóban akadoznának a brüsszeli kifizetések, akkor mindez az idei 4,1%-ra, jövőre 4,3%-ra tervezett magyar GDP-növekedési kilátásokat is lefelé húzhatná.

Elfogy-e a sok visszatérítendő forrás?

Az ülés keretében később azt vetette fel Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója, hogy a 7 évre szóló visszatérítendő források összege (közel 10%, mintegy 710 milliárd forint) túl soknak tűnik, nem biztos, hogy lesz rá a pályázók felől kereslet, ezért érdemes lehet megfontolni a csökkentését.

Csepreghy határozott kormányzati álláspontként azt jelezte: ezt semmiképpen sem tervezi a kormány, többek között azért sem, mert ezzel a jelentős összegű visszatérítendő forrással is igyekszik a vállalkozói réteget felkészíteni a 2020 utáni időkre, amikor várhatóan szinte csak ilyen jellegű források lesznek majd elérhetők a közös uniós kasszából.

A téma kapcsán Nyikos Györgyi, a Magyar Fejlesztési Bank EU Kompetencia Központ igazgatója azt jelezte: fokozott az érdeklődés az uniós kombinált termékek iránt is, így kevésbé indokolt maga a felvetés és az amögötti aggodalom is.

Tájékoztatása szerint ugyanis egy hónapja vannak nyitva az uniós kombinált hitelek (7 GINOP-os és 1 VEKOP-os konstrukció, amelyben hitel és vissza nem térítendő támogatás is igényelhető) és ennyi idő alatt már mintegy 73 milliárd forintnyi hitel iránti igény ment be a rendszerbe.

Áremelkedés - korlátok

A dömpingszerűen meginduló projektek és az építőipari kapacitáskorlátok jelentős árfelhajtó tényezőt, illetve projekt végrehajtási késedelmet okozhatnak - vetette fel az ülés keretében Kovács Zoltán, a Rekontir BPM ügyvezetője.

Erre Dányi Gábor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára jelezte: valós a probléma, az erős kereslet árfelhajtó tényezőt okoz, amellyel a második félévben akár szabályozói szinten is foglalkozni kell.

Ezt kiegészítve Csepreghy Nándor a kormányzati álláspontot, illetve szándékot is jelezte: azt szeretnék, hogy

a közelmúltban az állami projektekre elfogadott kétlépcsős áremelési szabályrendszer legyen irányadó a magánszektorbeli pályázatokra is.

Amint megírtuk: szigorú szabályrendszert határozott meg a kormány arra, hogy az állami körben megvalósított projektek elszámolható költsége a jóváhagyott összeghez képest milyen esetekben emelkedhet legfeljebb 15%-kal, majd szükség esetén afelett 15-30%-os mértékben. 30% feletti költségnövekményt a jelenlegi jogszabályok alapján csak kivételes esetekben lehet engedélyezni.

Arra a felvetésre: bár hasznos, hogy az összes pályázat megjelent március végéig, de mostantól rengeteg módosítás várható még a megszabott feltételek finomítása érdekében, szintén kormányzati álláspontként Csepreghy azt jelezte: nagyon szűk mozgásteret akarnak adni az Irányító Hatóságoknak, hogy a már megjelent felhívások kereteit módosítsák, de ezzel együtt persze ez még elő fog fordulni.

portfolio.hu


 

h i r d e t é s