– Nem tart attól, hogy a kormánysajtó célkeresztjébe kerül, amiért az Európai Bírói Egyesülethez (EBE) fordult? Még az sem kizárt, hogy hazaárulónak nevezik majd.
– Felkészültem rá, hogy megkapom a jelzőt. Annyi mindenen keresztülmentem már az elmúlt években, hogy egy csapással több vagy kevesebb már nem számít.

– Kétségkívül sokat harcolt az utóbbi időben: öt év alatt nyerte meg azt a pert, amelyet az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke feljelentése nyomán indítottak. (A per részletei a keretes írásunkban)
– Handó Tünde komoly ügyészségi segítséggel próbált meg besározni, meghurcolni. Ha az egyetemen egy hallgató megkapná az ügyleírást, s más végeredményre jutna a vizsga végére, mint esetemben a bíróság, megbukna.

– Fel is mentették bűncselekmény hiányában.
– A legfőbb ügyész még a múlt hónapban is törvényességi felülvizsgálatot kért a Kúriától. Polt Péterrel amúgy az ombudsmansága idejéről datálódik az ismeretségem, mondhatni jóban voltunk: például többször is vendégül láttam a vitorlásomon, a Balatonon.

– Legalább lezárult az ügye.
– Csak a büntető része. Mert kártérítési pert indítottam ellenük jó hírnév megsértése miatt. Negyven évnyi bírói múlttal a hátam mögött ültettek a vádlottak padjára.

– Furcsa lehetett.
– A helyet ismertem, csak megnyílt egy új perspektíva.

– Senki sem mondta, hogy bocsánat?
– Ha megtették volna, most nem perelnék.

– És még az Európai Bírói Egyesületnél is feljelentette őket. Bosszúból. Legalábbis ezt biztosan a nyakába varrják majd.
– Az OBH elnökének törvénytelenségei miatt tettem. Valakinek lépnie kellett. A Magyar Bírói Egyesület (MBE) ugyanis nem exponálta magát túlságosan a handói visszaélésekkel szemben. Pedig bírák jelentették fel, indítottak ellene pereket, s el is marasztalta a bíróság az elnökasszonyt. Az MBE viszont nem emelt érdemi kifogást Handó Tünde működésével kapcsolatban.

– Miért?
– Nem akarok bántani senkit az egykori kollégáim közül. Így is megkaptam, mit erőlködik egy nyugdíjas bíró!? Pedig már máskor is exponáltam magam, a Horn-kormány idején például a bírák fizetése és nyugdíja miatt fordultam nemzetközi fórumokhoz. Most is lépnem kellett: bíróként és állampolgárként nem mindegy számomra, hogyan működnek a magyar bíróságok.

– Bíróként? Hat éve kényszernyugdíjazták.
– Ami ellen szintén protestáltam sokadmagammal együtt. Nem véletlen jött azonnal a perem. Persze ehhez jött még a személyes antipátia Handó Tünde részéről.

– Az OBH elnöke erre mondhatja: ugyanezen okok miatt jelentette fel az EBE-nél.
– Pontosítsunk: bejelentést tettem. És azt is jeleztem, hogy az EBE ne vegye politikai akciónak vagy kormányellenes lépésnek a feljegyzésem. Ez egy helyzetfeltárás, mely többek között rámutat, hogy a hazai bíróságokon soha ilyen rossz nem volt még a munkahelyi közérzet.

– Emiatt sokan reklamálhatnának más szakmákban is.
– A bíróságok esetében rendszerszintű hibákról, visszaélésekről van szó. A 2011-ben kétharmaddal elfogadott törvény példa nélküli hatalmat adott Handó Tünde kezébe, akit elvileg az Országos Bírói Tanács (OBT) hivatott ellenőrizni. Csakhogy az OBT anno az OBH elnökének befolyása alá került, hiszen a tagok szakmai előmenetele tőle függött.

– Tavaly megváltozott a helyzet, az új OBT már felvállalta a harcot.
– Mert olyanok is bekerültek a tanácsba, aki felvállalták a felügyeleti jogkörükből álló kötelességük teljesítését. Azóta készült is egy jelentés, mely többek között megállapította, Handó Tünde törvénytelenül járt el például a bírói és bírósági pályázatok eredménytelenné nyilvánításakor.

– Egy ilyen ügyben, Vasvári Csaba ítélőtáblai pályázatával kapcsolatban márciusban a bíróság első fokon el is marasztalta az OBH elnökét.
– Nem véletlen, hogy az új összetételű OBT működése zavarta Handó Tündét. Rá is bírta a befolyása alatt álló tanácstagokat, hogy mondjanak le. Ha a Kúria elnöke, Darák Péter nem lép, hogy hívják be a póttagokat, meg is szűnhetett volna a testület. Handó Tünde szerint így viszont már nem legitim az OBT, így nem is jár el az üléseire. Ahogyan Polt Péter sem.

– Mit tud tenni egy ilyen esetben az EBE?
– Felállít és Magyarországra küld egy vizsgálóbizottságot. A tapasztalatait pedig egy ajánlás formájában teszi meg a kormánynak.

– És mit kell tennie a kormányzatnak? – Nincs semmilyen kötelezettsége.

– Ennek tudatában az EBE még komolyan veszi a bejelentését?
– José Igreja Matos elnök továbbította az illetékes bizottságnak. Ám amúgy is jól ismerik a hazai bíróságok helyzetét, hiszen honlapjukon fent van Vadász Viktor, az OBT tagjának Krízis a bírósági igazgatásban? című tanulmánya.

– Veszélyben van a bírói függetlenség?
– Mostanában valahogy sokan ugyanezt kérdezik tőlem. Ahogy azt is: nem félek-e?

– És fél?
– Velem már szinte mindent megtettek. A sötét autó pedig csak nem áll majd meg mellettem. Amúgy negyven évig voltam büntetőbíró, ami nem a félősök terepe. A bíró függetlenség még létezik, a középkorú és idősebb generáció ugyanis nem hajlandó parírozni. A fiatalokért viszont nem feltétlenül tenném tűzbe a kezem, főleg, ha szakmailag előre akarnak jutni a ranglétrán. Vagyis él még, de veszélyben a bírói függetlenség.

– Az említett középgeneráció még vagy másfél évtizedig ellenállhat a nyomásnak. Ezek alapján nem véletlen, hogy a hatalom felállítja a közigazgatási bíróságokat.
– Önmagában ebben nincs kivetnivaló, eddig is létezett ilyen: közigazgatási és munkaügyi bíróságoknak hívták. Sokkal fontosabb, milyen tartalommal és kikkel akarják feltölteni. Ha olyanokkal, akiknek eddigi munkásságuk alapján megkérdőjelezhető a politikai függetlensége, érthető, hogy a közvélemény gyanakszik.

– Patyi Andrást, a Nemzeti Választási Bizottság volt elnökét Orbán Viktor miniszterelnök emlékezetes videóban korholta, mert a választási kampányban elmarasztalta, amikor gyerekekkel kampányolt. Patyi eddig a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektoraként dolgozott, ám lemondott, s azonmód kinevezték bírónak.
– Valóban akadnak olyan személyi döntések, melyek arra utalnak, a közigazgatási bíróságok függetlensége megkérdőjelezhető lesz.

– Visszatérnek az ötvenes évek? Az „Elnézést, Virág elvtárs, ez az ítélet!” korszaka?
– Ezt azért nem hinném. Mégiscsak 2018-at írunk, s az Európai Unió tagállama vagyunk. Nem mellékesen attól is függ, milyen szerep jut a közigazgatási bíróságoknak, hogy mi lesz például a végső fóruma. Ha nem a Kúria…

– ...Nagyon úgy néz ki.
– Ami jogtörténelmi nóvum, hiszen Magyarországon sohasem volt kettős bírói legfelső fórum. Kivéve a Monarchia idejét, de akkor a másikat a király jelentette.

Szerző: Vas András / nepszava.hu