h i r d e t é s

Elbukott az alattvalóvá nevelés politikája

Olvasási idő
11perc
Eddig olvastam

Elbukott az alattvalóvá nevelés politikája

2016. március 14. - 10:34
1 komment

 

Sokan bedőltek a megtévesztő kormánypropagandának, és azt hiszik, a tanárok "újabb" béremelést akarnak kicsikarni.

A Kossuth téri esernyős tüntetés már megmozgatta a közoktatást féltőket - Fotó: Tóth Gergő / Népszava

Mi sem áll távolabb a valóságtól, ám a jelenlegi helyzetben az sem lenne meglepő, ha valóban saját béreik emeléséért (is) tüntetnének. A tiltakozók céljaival maga Palkovics László oktatási államtitkár sincs tisztában - ezt mutatja legutóbbi, fenyegetőző nyilatkozata is -, pedig a tanárok egyebek mellett azt szeretnék elérni, hogy megkezdődjön egy teljesen új szemléletű, a XXI. század kihívásainak megfelelő közoktatási rendszer, új közoktatási és szakképzési törvény, valamint új nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Nem, a pedagógusok - és velük együtt diákok, szülők, más ágazatok képviselői - továbbra sem azért "lázadoznak" és vonulnak utcára ezúttal március 15-én, hogy magasabb fizetést, "újabb" béremelést erőszakoljanak ki maguknak, még akkor sem, ha a kormányzat ezt próbálja elhitetni a közvéleménnyel - sajnos nem sikertelenül. A HVG megbízásából a Medián által elvégzett közvélemény-kutatásból ugyanis kiderült: az emberek több mint háromnegyede támogatja az orbáni oktatáspolitikával elégedetlenkedőket, ugyanakkor a megkérdezettek valamivel több mint fele abban a hitben él, hogy a megmozdulások elsődleges célja a pedagógusok béremelése, holott ez nem is szerepel a követelések között.

Az eredmény nemcsak a félrevezető kormánypropaganda terjedésére világít rá, hanem arra is, hogy sokan nincsenek tisztában azzal, konkrétan mit szeretnének elérni a tüntető pedagógusok. Igaz, a Medián kutatásában többen említették az oktatás színvonalának javítását, a tanárok, diákok terheinek csökkentését, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) miatti gondok felszámolását, ám ezek csak nagy vonalakban fedik le a tényleges követeléseket. Ebben a sokszor csúsztatásokkal teli kormányzati kommunikáció mellett talán az is szerepet játszik, hogy a Miskolci Herman Ottó Gimnázium első, január elején nyilvánosságra került, s a közoktatás legnagyobb problémáit összefoglaló nyílt levele után számtalan más levél, állásfoglalás, problémaösszegzés látott napvilágot, az utóbbi hetekben pedig több, a kormánynak címzett követeléslista is megjelent - nem csoda hát, hogy aki nem követi nyomon nap mint nap a közoktatásban zajló eseményeket, elveszhet az információtengerben, ez pedig a tiltakozók mocskolására és megosztására játszó "külső erők" malmára hajtja a vizet.

Az sem túl szerencsés, hogy a közoktatás javítását célzó tárgyalások egyszerre három frontvonalon zajlanak: a kormány már január óta egyeztet a három oktatási szakszervezetet - a Pedagógusok Szakszervezetét (PSZ), az Oktatási Vezetők Szakszervezetét és a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezetet - tömörítő Pedagógusok Sztrájkbizottságával, akik a problémák felvetésén túl konkrét megoldási javaslatokkal és egy 25 pontos követeléslistával ültek le a tárgyalóasztalhoz. Zajlanak az egyeztetések az országossá nőtt tiltakozások nyomására összehívott köznevelési kerekasztalnál is, itt azonban a pedagógus szakszervezetek nincsenek jelen, s a fórumot a legtöbb mérvadó szakmai szervezet is illegitimnek tekinti, mivel a kerekasztalhoz főként olyan, a kormánynak kedves csoportok kaptak meghívást, akik inkább többé mint kevésbé, de egyetértenek a jelenlegi oktatáspolitika irányával. Harmadikként a kormány kerekasztalán kívül rekedteket fogja össze a Civil Közoktatási Platform (CKP), melynek munkájában mintegy félszáz oktatással foglalkozó szakmai és civil szervezet vesz részt. A CKP március elején azonnali megoldásokért kiáltó, 12 pontos követeléslistát juttatott el a kormánynak, ezt a holnapi tüntetésen is ismertetni fogják. Legutóbb pedig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) jelentette be: újraélesztik sztrájkbizottságukat, tárgyalásokat kezdeményeznek, és ők is egy újabb követeléslistával álltak elő.

Kinek a pénze?

Az egyes követeléslisták összevetése után nyilvánvalóvá válik, hogy azok tartalmilag szinte egyáltalán nem különböznek egymástól, sőt a Pedagógusok Sztrájkbizottságának 25 pontját a CKP-val együtt valamennyi szakmai szervezet támogatja. Bár egyik listán sem az első helyeken, de valóban szerepelnek bérekkel kapcsolatos követelések, s mivel a legnagyobb félreértések ezekkel kapcsolatban alakultak ki, érdemes először ezt a kérdést tisztázni. Amikor Lázár János kancelláriaminiszter február elején bejelentette, hogy a kormány képtelen eleget tenni a pedagógusok újabb 20 százalékos béremelésre vonatkozó követelésének, senki nem értette, miről beszél. Nem sokkal később kiderült, hogy az összeget az említett 25 pontból számították ki a kabinet gondos szakértői.

Mit is szeretnének valójában ezen a téren a pedagógusok? A sztrájkbizottság, a CKP és a PDSZ követelései között is megjelenik: azonnal rendezni kell a nem pedagógus végzettségű, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő kollégáik (pl. rendszergazdák, iskolatitkárok) bérezését, amely 2008 óta nem változott, s még főiskolai vagy egyetemi diplomával rendelkező iskolai dolgozók is havi nettó 70-80 ezer forintot keresnek. Ezen felül a 25 pontos listán megjelenik az is, hogy fizessék ki a túlóradíjat (ezt most nem teszik meg) és állítsák vissza a korábban eltörölt pótlékokat. Mindebből jól látszik, hogy a sikeresnek hazudott életpályamodell nem eredményezett valódi bérfejlesztést, sőt vannak, akik most kevesebbet keresnek, mint a különböző pótlékok és a túlórapénz megszüntetése előtt, ráadásul a pedagógusbéreket a mindenkori minimálbér értékétől is elválasztották. Vagyis a kormány az egyik kezével adott, a másikkal elvett, miközben a tanárok terhei (óraszámok, adminisztráció, stb.) jelentősen növekedtek.

Így abban sem lenne semmi kivetnivaló, ha a tanárok valóban követelnék saját bérük emelését is, különösen azután, hogy néhány hete maga Balog Zoltán humánminiszter is lényegében elismerte, hogy a tanári fizetések növekedése kamu. A kormányközeli Magyar Időkben megjelent írásában ugyanis leszögezte: "a magasabb bérért pedig többet is kell dolgozni. Az életpálya erről is szól." Ami annyit tesz, hogy még azok esetében sem beszélhetünk valódi fizetésemelésről, akik tényleg valamivel többet keresnek, mint az életpályamodell bevezetése előtt: csupán a megnövekedett munkaterhek ellentételezéséről van szó.

Botrányos lesz az érettségi?

A tanármegmozdulások középpontjában a diákok állnak, de nem úgy, ahogy azt a kormányzat szeretné elhitetni velünk. Az a kép, hogy a tanárok saját céljaik elérésére eszközként használják fel a diákokat, egyszerűen hamis, sőt e vádaskodásokat dühítő lehet egy olyan kormány képviselőitől hallani, amely semmibe veszi a fiatalok jelenét és jövőjét, a hátrányos helyzetű gyerekeket a közmunka irányába tereli, középiskolás korú diákokat pedig önálló gondolkodás nélküli, önállóan cselekedni képtelen, a "gonosz felnőttek" (értsd: tanáraik és szüleik) által manipulált gyerekeknek tekinti. Nyilván idegesíti őket, hogy "az alattvalóvá nevelés politikája" még csírájában elbukott, s a pedagógusok követeléseinek első helyein megjelölt azonnali intézkedések pont arra irányulnak, hogy az ne szökkenhessen szárba.

Bár most mindenki a fenntartás gondjainak megoldásáról, a Klik átalakításáról beszél, az állami intézményfenntartó anomáliái csak a jéghegy csúcsát képezik. A CKP a legsürgetőbb teendőként az érettségit érintő változtatások visszavonását, elhalasztását jelölte meg. A kormány az elmúlt években túl hirtelen és túl sok, nem megfelelően előkészített, egymással nem koherens "reformot" vezetett be a közoktatásban mindenféle társadalmi-szakmai egyeztetést mellőzve. Jelentősen változtak az érettségire vonatkozó szabályok is, s a tervek szerint a jövőben újabb változtatások várhatóak. 2014-től például csak a tavaszi érettségi időszakban lehet előrehozott vizsgákat tenni, valamint az elmúlt tanévekben több érettségi tárgy is megszűnt. Idén januártól pedig csak azok kaphatnak érettségi bizonyítványt, akik legalább ötven óra közösségi munka elvégzését igazolják.

Palkovics kirúgatna, de csak tájékozatlan

A Kliket átalakítják, végiggondolták a fenntartói és működtetői feladatokat, bővítik az igazgatók jogkörét, átalakítják a Nemzeti alaptantervet - többek között erről beszélt a Magyar Időknek adott interjúban az oktatási államtitkár. Palkovics Lászlót megkérdezte a lap a sztrájkoló tanárnő esetéről is. Ismert: Szalayné Tahy Zsuzsa, a zuglói Szent István Gimnázium tanára ugyanis pár nappal ezelőtt Facebook-bejegyzésében jelentette ki, hogy március 15-től sztrájkolni fog, mégpedig úgy, hogy nem hajlandó beírni egy jegyet sem. A tanárnő kiállásának oka a bejegyzés szerint, hogy munkaerőhiány miatt az iskolájukban lassan már nehézségekbe ütközik egyes tárgyak szakszerű megtartása, illetve az, hogy a mostani tantervet lehetetlen végigtanítani a rendelkezésre álló idő alatt. A tanárnő jelezte, tisztában van azzal, hogy 45 nap múlva le kell zárni az érettségizők jegyeit, és ekkor már gondot okozhatnak a hiányzó osztályzatok, de a sztrájkkal szeretné előmozdítani a változást. Az államtitkár reagálhatta volna, hogy nem foglal állást az ügyben, hanem rábízza a tanárnő feletteseire a dolgot. Ehelyett azonban megüzente véleményét: "ebben az esetben az iskolaigazgatónak és a tankerületi igazgatónak kell eljárni, és meg kell szüntetni a jogviszonyát." Palkovics szerint ugyanis a tanárnő munkaköri leírásában szerepel, hogy értékelnie kell a gyerekeket, és ha nem teszi, fegyelmi vétséget követ el. Az államtitkár azt is megjegyezte, "látszik, hogy Pukli István után kell még valaki, akit fel lehet építeni, és úgy tűnik, hogy erre a tanárnőre esett a választás". Szalayné újabb Facebook-posztban reagált az interjúra, szerinte a média, elsősorban az állami média csúsztatása, hogy sztrájkja módjának csak az egyik részét emelték ki; Palkovics pedig "ennek a részinformációnak megfelelően" válaszolt.

Ami viszont igazán kiverte a biztosítékot: több érettségi tantárgy esetében (pl. földrajz, kémia, informatika) nem felmenő rendszerben, hanem már 2017-től változnak a szabályok, így a diákoknak teljesen más követelményeknek kell majd megfelelniük, mint amikor a középiskolát elkezdték. Ebből azért lehetnek problémák, mert azok, akik jövőre érettségiznek, több tantárgy tanulását már befejezték, mert azok oktatása 9-10. évfolyamokon történt. És még mindig nincs vége: jövőre a szakközépiskolások érettségije is változik, kötelező lesz nekik egy szakmai vizsgatárgyból is érettségizni, emelt szinten - ennek ellenére a konkrét követelményrendszert továbbra is homály fedi, a tanárok nem tudják, pontosan mit és hogyan tanítsanak. A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet szerint a szabályok hirtelen, radikális változtatása súlyosan sérti a jogbiztonságot, ezért ellentétes a jogállamiság alkotmányos elvével.

Valódi párbeszédet!

A Pedagógusok Sztrájkbizottságának 25 pontos listáján is első helyen szerepelnek a diákokkal kapcsolatos kérdések, legelőször is a 18. életévig tartó tankötelezettség visszaállítását követelik. A tankötelezettség 16 évre csökkentése azonban nem okozott nagy felháborodást a tanárok körében, sokan úgy gondolták - és gondolják még ma is, ahogy arra Trencsényi László, a Magyar Pedagógiai Társaság elnöke lapunknak adott korábbi interjújában rámutatott -, hogy ezzel egyszerűbb megszabadulni a "problémás" gyerekektől. A kormányzat is azon az állásponton van, hogy aki tanulni akar, az tanulni fog, aki nem, az pedig menjen és ne zavarja a többieket. A probléma azonban ennél jóval összetettebb, a tankötelezettség csökkentése pedig nem megoldás, csupán a problémák szőnyeg alá söprése, amely idővel úgyis visszaüt: a korai iskolaelhagyók ugrásszerű növekedése újabb gondokat szül, ezeket a gyerekeket fenyegeti leginkább a lecsúszás, a kriminalizálódás veszélye. A CKP azt követeli, hogy az egyre kilátástalanabb állapotok rendezése érdekében pedagógusok és szakemberek bevonásával azonnal kezdődjön meg a sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyerekek integrált oktatásának átfogó, az akadályokra, nehézségekre koncentráló felmérése.

Mindehhez persze elsősorban arra lenne szükség, hogy a kormány valóban partnerként és ne ellenségként tekintsen a jelenlegi oktatási irányvonalat kritizáló tanárokra, diákokra, szülőkre, civil és szakmai szerveződésekre. Ám amit eddig kommunikációs szinten műveltek, abból nem épp az következik, hogy valódi párbeszédre törekszenek. A CKP szerint elengedhetetlen, hogy a jövőben a kormány ne csak saját holdudvarával tárgyalgasson, hanem minden oktatással kapcsolatos elképzelés, módosítás előtt kikérjék az iskolahasználók, a szakmai szervezetek és a szakszervezetek véleményét. Ezért is vonulnak a tanárok újból az utcára: azt szeretnék, hogy a kormányzat kezdje végre meg a valódi egyeztetéseket egy teljesen új szemléletű, a XXI. század kihívásainak megfelelő közoktatási rendszer megalkotásáról.

Mit kíván a magyar tanár?

1. Az érettségire vonatkozó módosításokat halasszák el!

2. A középfokú szakképzési rendszerben a kormány által tervezett minden változtatást azonnal függesszenek fel! Biztosítsák mindenkinek a lehetőséget a középfokú végzettség megszerzésére!

3. Csökkenteni kell a tanulói terheket!

4. A különleges bánásmódot igényló gyermekek méltányos és eredményes ellátásáért azonnali, kármentő intézkedések szükségesek!

5. A kormányzat tegyen azonnali intézkedéseket a roma tanulók növekvő szegregációjának visszaszorítása, a diszkrimináció minden formájának hatékony tilalma érdekében!

6. Követeljük a tankönyvválasztás tényleges szabadságát!

7. A pedagógus életpályához kapcsolódó minősítés és a pedagógiai-szakmai ellenőrzés rendszerét azonnal fel kell függeszteni, a folyamatban lévő eljárások befejezésének kivételével!

8. Azonnali hatállyal teremtsék meg a nyugdíjas pedagógusok továbbfoglalkoztatásának jogszabályi kereteit! Szüntessék meg a létszámstopot!

9. A pedagógusok kötelező óraszámát 22 órában kell rögzíteni, el kell törölni az ezen felüli kötött munkaidőt!

10. Követeljük az oktatásfinanszírozás legalapvetőbb forrásainak biztosítását!

11. Elvárjuk az oktatással kapcsolatos őszinte és nyilvános kommunikációt!

12. Új alapokra helyezett, az elért eredményekre épülő közoktatási rendszer kidolgozását kell azonnal elkezdeni!

Forrás: a Civil Közoktatási Platform 12 pontja

 

nepszava.hu

Kapcsolódó cikkek: 

 

1 komment


Kommentek

h i r d e t é s