h i r d e t é s

Élet a sínek túloldalán

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Élet a sínek túloldalán

2021. február 22. - 18:02

 

Egy friss tanulmány bemutatja, hogy a városi topológia hogyan hat a társadalmi hálózatok és az egyenlőtlenség alakulására

A kép illusztráció! - Forrás: pixabay.com

Egy új tanulmány bemutatja, hogy a városi topológia strukturális tényezője milyen szerepet játszik a fragmentáció és az egyenlőtlenség növekedésében. Az már bizonyítást nyert, hogy a szociális hálózatok felerősítik az egyenlőtlenségeket az olyan alapvető társas kötődési mechanizmusok révén, mint a homofília (a hozzánk hasonló emberekkel való barátkozás) és a háromszereplős kötődések (a barátaink barátaival való barátkozás). Most egy új, a Nature Communications által február 18-án megjelentetett, nemzetközi kutatócsoport által végzett tanulmány egy széleskörben használt online közösségi hálózat adatait felhasználva világít rá, hogy a városokban szoros összefüggés tapasztalható a társadalmi hálózat töredezettsége és a jövedelmi egyenlőtlenség között. A kutatók továbbá azt is kimutatták, hogy a városok térszerkezete szorosabb összefüggést mutat a fragmentációval, mint az oktatáshoz való egyenlőtlen hozzáférés, a politikai szegregáció vagy az etnikai és vallási kisebbségek jelenléte.

„A társadalomtudósok próbálják megérteni, hogy miért tartják magukat olyan makacsul, illetve miért növekszenek az egyenlőtlenségek, és hogy vajon lehet-e sz0akpolitikákkal tenni ellenük. Korábbi kutatásokból már tudjuk, hogy a szociális hálózatok létrejöttükkel nem csupán tükrözik ezeket az egyenlőtlenségeket, hanem maguk is hozzájárulnak azok erősségéhez és tartósságához. Ezzel a tanulmánnyal az volt a célunk, hogy kiderítsük, vannak-e más tényezők a szociális hálózatok mellett, amelyek stabilizálják ezeket, az egyenlőtlenségek tartósságához vezetve”, mondja Kertész János, a CEU Hálózat- és Adattudományi Tanszékének professzora, a tanulmány egyik szerzője.

A „Nő az egyenlőtlenség, ahol a kapcsolathálózati szegregáció kölcsönhatásba kerül a városi topológiával” című tanulmány szerint a társadalmi hálózatok töredezettsége jelentősen erősebb azokban a városokban, amelyekben a lakóövezeteket fizikai akadályok (pl. folyók és/vagy sínek) választják el egymástól és viszonylag messze vannak a városközponttól. Emellett jellemzően nagyobb mértékű a társadalmi szegregáció azokban a városokban, amelyekben az infrastruktúra és a közszolgáltatások térben koncentráltak.

„A városszociológiai kutatások szerint az emberek nem tudnak könnyen társas kapcsolatokat építeni, ha komoly fizikai akadályok választják el őket, mint például folyók, vasúti sínek, autópályák vagy falak,” mondja Johannes Wachs, a CEU volt hallgatója, jelenleg a Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetem Institute for Data, Process and Knowledge Management tanára, a tanulmány társszerzője. „Ezt támasztotta alá saját kutatásunk is: csupán a kapcsolathálózat vizsgálata megerősítette a nagy fizikai akadályok jelenlétét egy-egy városban. Feltételezésünk szerint – és a kutatásunk is ezt bizonyította – társadalmi fragmentációt okoz, ha az értékes gondolatok és az információ nem tud szabadon áramlani egy városban annak fizikai töredezettsége miatt, ez a fragmentáció pedig egyenlőtlenséghez vezet. Világosan látható, hogy milyen szoros a kapcsolat a földrajzi viszonyok és a jövedelmi egyenlőtlenség között.”

A tanulmány rávilágít arra, hogy a várostervezés hasznos eszköz lehet az egyenlőtlenségek hosszú távú csökkentésében, illetve arra, hogy az „intelligens város projekteknek”, amelyek erőteljesen építenek nagymennyiségű adatgyűjtésére és kiértékelésére, a kapcsolathálózati adatokat is alkalmaznia kellene annak érdekében, hogy a várostervezés jobban működő és magasabb életminőséget lehetővé tevő városokat hozhasson létre.

A kutatók intézményi affiliációja:

Tóth Gergő, Agglomeráció és Társadalmi Kapcsolathálózatok Lendület Kutatócsoport, Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Budapest / Spatial Dynamics Lab, University College, Dublin, Írország

Johannes Wachs, Institute for Data, Process and Knowledge Management, Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetem, Ausztria / Complexity Science Hub (CSH) Bécs, Ausztria

Riccardo Di Clemente, Számítástechnika Tanszék, University of Exeter, Egyesült Királyság / Center for Advanced Spatial Analysis, University College London, Egyesült Királyság

Jakobi Ákos, Regionális Tudományi Tanszék, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest / Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete, Kőszeg

Ságvári Bence, Agglomeráció és Társadalmi Kapcsolathálózatok Lendület Kutatócsoport, Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Budapest / CSS-Recens, Társadalomtudományi Kutatóközpont, Budapest / International Business School, Budapest

Kertész János, Hálózat- és Adattudományi Tanszék, Central European University (CEU), Bécs, Ausztria

Lengyel Balázs, Agglomeráció és Társadalmi Kapcsolathálózatok Lendület Kutatócsoport, Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Budapest / International Business School, Budapest / NeTI Lab, Corvinus Institute for Advanced Studies, Budapesti Corvinus Egyetem


 

Kommentek

h i r d e t é s