h i r d e t é s

Elhunyt Szigeti Tóth János

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam
a- a+

Elhunyt Szigeti Tóth János

2019. június 26. - 12:06

Elhunyt Szigeti Tóth János szociológus, a Magyar Népfőiskolai Társaság alapító elnöke, nemzetközi elismertségű felnőttképzési szakember, az európai felnőttoktatási szféra évtizedeken át proaktív magyar tagja. 

Elhunyt Szigeti Tóth János szociológus, a Magyar Népfőiskolai Társaság alapító elnöke, nemzetközi elismertségű felnőttképzési szakember, az európai felnőttoktatási szféra évtizedeken át proaktív magyar tagja. - Forrás: striker.hu

1988-tól a Magyar Népfőiskolai Társaság titkára. 1993-tól az Európai Szimpózium az Öntevékeny Szervezetekért nemzetközi alapítvány alelnöke. 1994-től Felnőttképzés Nemzetközi Tanácsa elnökségének tagja. 1998-tól az Európai Felnőttoktatási Társaság elnökségének tagja, 2001-től egyik alelnöke; 1999-től a Felnőttoktatás Nemzetközi Tanácsának európai alelnöke.  Sz. Tóth János 1977-től osztályvezető; 1987-től igazgatóhelyettes volt Budapesten, a Corvin téri, akkori nevén Országos Közművelődési Központban, 1992-től igazgató.1996–1997-ben a JPTE, 1996-tól a Kossuth Lajos Tudományegyetem, 1998-tól Szent István Egyetem Jászberényi Főiskolai Karán oktató, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tanszékvezető és az ELTE andragógia tanszékén egyetemi docensként oktató.

Harmincöt éve kezdődött szakmai kapcsolatunk a folyton változó nevű Népművelési Intézetben, ahol jómagam külsősként fordítási és tolmácsmunkákat vállaltam, s ő igazgatóhelyettesként bevont az akkor, általa és barátjával, Katus Józseffel közösen indított holland-magyar szimpózium tolmács-feladataiba, majd tényleges szakmai munkájába is.

Ekkortól ismertem meg Sz.Tóth János kultúra-teremtő alkatát. Szervezett, menedzselt, tanulmányokat írt, előadásokat tartott és köteteket vagy éppen folyóiratot szerkesztett magyarul és angolul, mindig szeme előtt tartva e kettős horizontot. Ott volt a Lakitelki Találkozón, majd irodája lett a Hitel bölcsője, a rendszerváltó MDF író-értelmiségének egyik találkozóhelye. Ugyanakkor különösen fontosnak tartotta a magyar jelenlét európai színtérre emelését.

S nem ment bele – szándékos betoldás volt részemről fentebb – a „rendszerváltás-rendszerváltoztatás” megosztó és zsákutcás vitájába, de tudta, hogy minden alkalmat meg kell ragadni, hogy a kultúra általunk választott aspektusát, a művelődést, felnőtt tanulást és különösképpen szívügyét, a népfőiskolai tevékenységeket minél inkább erősítse, népszerűsítse. A Magyar Népfőiskolai Társaság vezetőjeként az egyik legkonstruktívabb tagja volt a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban 1995-ben létrehozott törvényelőkészítő munkacsoportunknak. Az ő révén fogalmazódott meg Magyarországon először a népfőiskola fogalma törvényi szinten.

A Magyar Népfőiskolai Társaság pedig a hazai népfőiskolai mozgalom motorjává vált, s nemzetközi együttműködések közreműködőjeként elismert partner lett a világban. Sz.Tóth János mindezzel párhuzamosan tudományos pályáját is kiteljesítette tudományos fokozatot szerezve, és tevékenységét oktatóként egészen a doktori iskolákban  való részvételig emelte. Publikációit az Andragógia és Művelődéselmélet  folyóirat is szívesen közölte.

Sz.Tóth János lankadatlanul küzdött a népfőiskolai tanulás-művelődés eredeti, demokratikus, tanuló-központú elveinek és gyakorlatának megőrzéséért és fenntartásáért. Bevezette a „Beszélgetés a diófa alatt” nyárvégi beszélgetés közéleti programsorozatát, hogy minél szélesebb együtt-gondolkodási fórumot teremtsen közös jövőnk érdekében. Az utóbbi években mélyen lesújtotta a sokszínterű, sokszínű magyar népfőiskolai mozgalom és ezzel évtizedes, Benda Kálmán, Harsányi István és több más kitűnő elődjének munkáját folytatni kívánó tevékenységének félretolása, a népfőiskola közösségi demokráciát megvalósító öntevékeny gyakorlatát felszámoló honi döntések.

Sz.Tóth János 72 éves korában eltávozott körünkből, magunkra hagyatottan állunk. (striker.hu)