A szerző beszámolt arról, hogy a napokban ünnepelték a 30. évfordulóját annak, hogy Göncz Árpád lett Magyarország első demokratikusan megválasztott államfője. A londoni magyar követség ezt azzal ünnepelte, hogy feltett a Facebook oldalára egy Göncz-idézetet:

„A védteleneket, akarom szolgálni!”.

Az idézetet nem sokkal később levették. Ennek sok oka lehet, de a legvalószínűbb az, amit Panyi Szabolcs újságíró mond: a követséget utasították, hogy cenzúrázza a Gönczre való emlékezést.

Ez nem lenne újdonság az Orbán Viktor vezette kormány részéről, amely nemrég a koronavírus leple alatt rendeleti kormányzást vezetett be, és manipulálja a történelmi múltat, hogy az megfeleljen saját, személyes tekintélyelvű elképzeléseinek.

Göncz olyan Közép-Európáról beszélt, amelyre ma túlságosan kevés figyelmet fordítunk. Göncz Árpád harcolt a náci-ellenes erők oldalán, és 1956-os szerepéért életfogytiglani börtönre ítélték. A börtönben töltött időt arra használta fel, hogy megtanuljon angolul, és később több mint száz angol és amerikai művet fordított magyarra. 1988-ban tért vissza a politikába a forradalom emlékének rehabilitálása kapcsán, és 1990-től államfőként az országa alkotmányos demokráciává alakításának, a Nyugathoz való csatlakozásának, valamint az EU-ba vezető lépéseinek élére állt. Magyarország és Közép-Európa legjobb vonásait képviselte: liberális volt, pluralista és kozmopolita.

Pont az ellenkezője annak, amit Magyarország ma képvisel a világon.

Az ellenzék képviselői a vészhelyzeti törvény elleni tiltakozásul bojkottálták a parlament ünnepi ülését. A kormánypárt képviselői „poszt-kommunistaként” söpörték el az 1990-2012-es generációt, és ezt a 2012-es alkotmány zárta le, amely bebetonozta Orbán Fidesz pártját. Ezt a magyar ellenzékre és civil társadalomra mért számos csapás követte, és mindez a vészhelyzeti felhatalmazásban kulminált, amelynek nincs időbeli korlátja. A kormány mindezt a magyar és a közép-európai identitás átformálásával igazolta: revideálta a tanterveket, hogy eltávolítsa Kertész Imrét, és beiktasson marginális antiszemita és nacionalista írókat, démonizálja a roma lakosságot, és kizárja azokat, akik nem kompatibilisek az ő képzeletbeli és előrelátó keresztény Európájával.

Ez megfelelhet a magyar végrehajtó hatalom azon hajlamával, hogy lecsapjon a Göncz Árpád liberális demokrata örökségéről való megemlékezésekre. A követségi bejegyzés törlése – indokától függetlenül –, maga az évforduló remek alkalom arra, hogy megemlékezzünk Göncz Árpádról.

Soha másról nem született annyi karikatúra Európában, mint Orbánról.

Elkerülhetetlenül intoleráns, tekintélyelvű és szűk észjárású. Ezek a vonások jól szolgálják politikai céljait, és a hozzá hasonlókét – például Lengyelországban –, a karikatúrák nem festenek pontos képet, mert nem csak Orbán gengszteri elképzelései léteznek, hanem van egy jobb, nagyon nyitott, jó hatású és civilizált Közép-Európa. Olyan, amely továbbra is a térség kozmopolita örökségét éli, és amelyet az olyan emberek képviselnek, mint a budapesti és a varsói főpolgármester, vagy Zuzanna Caputova szlovák elnök.

Orbán és a hozzá hasonlók, az avítt és cinikus politikai elképzeléseik számára nincs nagyobb bírálat, mint az, ha emlékeztetik őket arra, hogy ez is Közép-Európa. Használjuk tehát arra az első szabadon választott magyar parlament és államfő hivatalba kerülésének évfordulóját arra, hogy észben tartsuk Göncz Árpádot, és mindazt, amit képviselt – Orbán ezt gyűlölni fogja… – írta a szerző. (huppa.hu)