A magyar választókorú lakosság 52 százaléka valamilyen megfontolásból, de ellenzi a javaslatot - derül ki a Napi.hu és a Pulzus Kutató legújabb reprezentatív felméréséből.

rbán Viktor miniszterelnök szerdán jelentette be, hogy jövőre minden gyerekes adófizető között 550 milliárd forintot osztanak szét: a kormány terve az, hogy ha a gazdasági növekedés 2021-ben meghaladja az 5 százalékot, akkor a gyereket nevelő szülőknek 2022 január-februárjában visszaadják a 2021-ben befizetett személyi jövedelemadót. A lépés 1,1 millió családot érint, mindkét szülő visszakapja az adóját, így 1,5 millió keresőről van szó. Tehát akár fejenként 800 ezer forintot lehet visszakapni, ez két keresőnél 1,6 millió forintot jelent.

Bár a részletszabályok még nem ismertek, de a 2022-es választás előtt ez lehet a kampány egyik fő témája, valamint sokak döntését befolyásolhatja majd. A kritikák egy része leginkább erre vonatkozott, de hangsúlyos volt az is az ellenvélemények között, hogy a gyermektelenekkel szemben ez igazságtalan lépés. Orbán Viktor ugyanis azzal érvelt, hogy a családoknak hozzá kellett nyúlniuk a tartalékaikhoz, miközben a munkájukkal újraindították a gazdaságot, de a kritikusok szerint ez ugyanúgy igaz azokra is, akik nem nevelnek gyereket.

A többség nem ért egyet

A választásokra készülve így érdekes kérdés, hogy vajon az ellenzők, vagy a támogatók vannak többségben a felnőtt magyar társadalomban, egyáltalán mennyire osztja meg a lakosságot a különböző demográfiai szempontok szerint vizsgálva a lépés. A Napi.hu és a Pulzus Kutató legfrissebb, a 18 év feletti népességre reprezentatív felmérése szerint egyelőre a legnagyobb rész elutasítja a javaslatot, és osztogatólépésnek tartja, míg a szűk többség eleve ellenzi azt. 

Alig 25 százalék véli úgy, hogy támogatható az intézkedés, mert a pénz mindenkinek jól jön, míg 23 százalék véli úgy, hogy azért jó ez a lépés, mert támogatja a gyereket nevelőket. A legegyöntetűbb vélemény viszont az, hogy ez csak egy voksszerző lépés a 2022-es választások előtt, 40 százalék látja így az szja-visszatérítést. Míg 12 százalék azért utasítja el, mert igazságtalan lépésnek tartja.

Nemek szerint nézve a magyar választó korú lakosságot nincs nagy megosztottság, bár az szembetűnő, hogy míg a nőknél csak 39 százalék tartja választás előtti osztogatásnak a tervet, addig a férfiaknál ez 44 százalék. Viszont a nők 13 százaléka tartja eleve igazságtalan lépésnek. Itt érdemes kitekinteni a 2016-os KSH Mikrocenzus adataira, amely szerint 2016-ban a 25–34 évesek 56, a 35–44 évesek 20 százalékának nem született még gyermeke. A gyermekvállalási hajlandóság 50 százalék feletti ezeknél a csoportoknál, tehát ők nem számolnak a jövőbeli kedvezményekkel, sokaknak úgy nem tetszik az Orbán-kormány ígérete.

A lépést pénzügyi haszon szempontjából támogatók (férfiak: 23, nők: 25 százalék) és a gyerekesek elismerését (23-23 százalék) fontosnak tartók arányában nincs igazi különbség nemek alapján.

Generációs különbség viszont erősen kirajzolódik a magyarok között: míg a 18-29 éves fiatalok 29 százaléka szerint jól jön a pénzügyi segítség, addig a nyugdíjas korúaknál ez már csak 19 százalék. Épp az idősek így azok is, akik választási osztogatásnak tartják a döntést (47 százalék), míg a fiatalok vélik a legkevésbé így (35 százalék). De pont a fiataloknál a legnagyobb azoknak az aránya is, akik eleve ellenzik és igazságtalannak tartják az szja-visszatérítés gyerekesekre szabott változatát (14 százalék). Ismét érdemes arra gondolni, hogy a KSH népszámlálási adatai szerint náluk 50 százalék feletti a gyermektelenek aránya.

A közvélemény-kutatási adatok alapján a 39 évesnél fiatalabbaknál 51 százalékos többsége van a kormány tervének.

Az elutasító válaszok aránya a 40-59 év közöttieknél 51 százalék (igazságtalannak 12, voksszerző lépésnek 39 százalék tartja), a nyugdíjas korúaknál 53 százalék (8 és 47 százalék). 

Hasonló megosztottság van a lakosságban a végzettség alapján is: a felsőfokú végzettséggel bírók 61, az alapfokúaknál 52 nem támogatja, míg a középfokú iskolát végzetteknél ez csak 47 százalék. A leginkább az egyetemre és főiskolára jártak (44 százalék) és az alacsonyabb oktatást végzettek (42 százalék) gondolják ezt egy voksszerző intézkedésnek. A középfokú végzettséggel bírók 30 százaléka szerint mindig jól jön a pénz mindenkinek, míg 23 százalék szerint azért jó, mert elismerek a gyereket nevelőket.

Lakóhely szerint vizsgálva a válaszokat is az látszik, hogy nincs egyetértés a magyarok között. A legjobban a megyeszékhelyeken élők vélik ezt igazságtalan lépésnek (17 százalék), míg a budapestiek tekintik legtöbben választási osztogatásnak (44 százalék), leginkább a falusiak szerint jár a plusz pénz (27 százalék), a gyereket nevelők támogatásával általánosságban a városiak és a falusiak (24-24 százalék) ért egyet. 

Így egyedül a községekben élőknél van minimális többsége (51 százalék) a javaslatot ilyen vagy olyan okból támogatóknak. A városiak 51, a megyeszékhelyen élők 53, a budapestiek 56 százaléka utasítja el. (napi.hu)

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.