h i r d e t é s

„Én is.” – Tabuk fogságában

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

„Én is.” – Tabuk fogságában

2017. október 24. - 20:57

 

Nóra: Huszonegy éves vagyok és mérnökszakon tanulok, hobbiszinten pedig művész vagyok. Hat évig zongoráztam, kórusban énekeltem és még máig rajzolok, fejlesztem magamat új technikákban.

A kép illusztráció! - Forrás: index.hu

Civilhetes: Meglehetősen szerteágazó érdeklődési köröd van, mit kell még tudnunk rólad?

N.: A szüleim vallásosak és engem is ebben neveltek. Egy darabig én is ebben hittem, viszont az idő múlásával a lázadó gyermekkor nálam is jelentkezett. Az új példaképem, aki először kiábrándított a katolikus eszmékből, később más témákban is befolyásolni kezdett. Fiatal voltam, kíváncsi és naiv, őt pedig a tanítómesteremnek gondoltam. Ő volt az első, akit megkérdeztem a szexualitásról is, mivelhogy a szüleimet nem mertem, hisz számukra, mint vallásos emberek, ez tabu volt. Az egyik probléma az volt, hogy egy idő után gyakorlatban is tanítani akarta nekem ezeket a dolgokat és ekkor még a 14 éves kort sem töltöttem be. A másik, hogy ő vérszerinti férfirokonom.

C7: Ilyen környezetben könnyedén fedezhette magát. Hogy írnád őt le?

N.: Olyanokat tudok róla, amit még a saját felesége sem. Ő az a típus, aki fiatalkorában tipikus nőcsábász volt, jóképű, mézes-mázos és állandóan bókol, manipulatív. Elég sok kalandjáról beszámolt nekem, és olyanokat ígérgetett, hogy ő majd megtanít bizonyos dolgokat, hogy majd ne legyek tapasztalatlan, ha pasijaim lesznek.

C7: Sikerült „gyakorlatban tanítania”?

N.: Szerencsés vagyok, sosem fajultak odáig a dolgok. A legtöbb, ami történt, azok fogdosások, meg hasonlóak voltak, meg ha úgy alakult, hogy kettesben voltunk, akkor meztelenre levetkőzött, pornót nézett, és azt mondogatta, hogy üljek az ölébe, érjek hozzá a nemi szervéhez. Eléggé undorított a dolog, úgyhogy igyekeztem kihátrálni ezekből a helyzetekből.

C7: Hogyan reagáltál arra, hogy pornót néz veled?

N.: Fura volt. Ehhez hozzátartozik egy apró részlet, mégpedig, hogy amikor ő még a bizalmamat élvezte és rajongásszerűen tiszteltem, neki árultam el először, hogy vonzódom a nőkhöz. Így aztán volt, hogy direkt leszbikus pornót vett elő, hátha azt lesz kedvem nézni. Mondanom sem kell, ezek sem hozták meg a kedvemet, mert az egész olyan erőltetett volt, ahogy  manipulálni próbált a vele való szexuális kapcsolatra.

C7: Kihez fordultál segítségért?

N.: Soha nem kértem segítséget. Az a fajta típusú ember vagyok, aki szereti egyedül intézni a dolgait. Párszor eszembe jutott, mi lenne, ha elmondanám a szüleimnek, vagy az ő feleségének, hogy milyen is valójában szeretett családtagjuk. Végül sosem mertem, mert attól féltem, nem hiszik el, vagy pedig engem neveznek ki főbűnösnek. A legjobb barátomnak mondtam el a dolgot, de csak évekkel azután, miután megszakítottam a "különleges kapcsolatot" azzal az emberrel.

C7: Milyennek találod azóta a kapcsolatod a vallással?

N.: Teljesen közömbös, még mindig ateista vagyok, s úgy vélem, bárki abban hihet, amiben csak akar. Egyedül az egyházakat és vallási fanatikusokat nem kedvelem, azokat, akik másokra és a saját gyerekeikre akarják erőltetni a dogmákat, ahogy az én szüleim próbálták.

*

Ismételten egy kiváló példa, ahol a körülmények az elkövetőnek kedveznek. Az, hogy szexualitás tabu téma a családon belül komoly gondot képezhet az áldozatnak. Jól látszik Nóra esetében is, hogy erre épített az elkövető rokon is. Félelme, hogy mint áldozatot, bűnbakként állítják be elavult és veszélyes dogmák mögött, kiváló fedezéket nyújt a rokonnak.


 

Kommentek

h i r d e t é s