h i r d e t é s

Épülhetnek a budapesti toronyházak, Lázár már nem áll az útjukba

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Épülhetnek a budapesti toronyházak, Lázár már nem áll az útjukba

2018. július 05. - 13:49

 

A Fidesz-KDNP – Lázár János korábbi elképzelései ellenében – teljesen szabad utat enged a Mol ég felé törő székházterveinek - az ellenzék korrupciót gyanít. - írja a nepszava.hu.

Illusztráció: nepszava.hu

Több magas épületet is terveznek, amelyektől alaposan átalakulhat a város látképe.

Kedden elfogadta a parlament a felhőkarcolókról szóló módosított módosítást. Eszerint 90 méternél magasabb épület Magyarországon csak a kormány külön engedélyével építhető, a 65 méter feletti elképzelések pedig tervtanácsi engedélyhez kötöttek. Azok a fejlesztések, amelyek mostanáig kaptak építési, fennmaradási vagy elvi építési keretengedélyt, mentesülnek e feltételek alól.

A törvénytervezet eredeti változatát az előző ciklus utolsó napjaiban még Lázár János nyújtotta be, még a Miniszterelnökség vezetőjeként, miután a Mol tavaly év végén bejelentette a Kopaszi-gátra szánt, 120 méteres székháztervét. A fideszes politikus még 65 méteres felső határt húzott volna, kivéve az építési naplójukat június 30-a előtt megnyitó vállalkozásokat, ám más kibúvó nélkül.

Illusztráció: nepszava.hu

A határidő vészes közeledtével, vagyis június végén az új parlament elé kerülő irományt a negyedik Orbán-kabinet részéről a kancellária frissen kinevezett államtitkára, Tuzson Bence vezette elő, aki ugyanakkor az általános parlamenti vita előtt néhány perccel egy, fideszes képviselői minőségében benyújtott módosító indítvánnyal szinte minden pontot átírt és a határidőt is kitolta a szabály elfogadásáig. Azt azonban számos felszólalása egyikében se mondta el, miért kellett felülírni Lázár János elképzeléseit. A kormánypárti oldal fenntartások nélkül elfogadta az új változatot.

Bár a Lázár-féle akciót kiváltó Mol az Orbán-kabinetnél valószínűleg képes lett volna kijárni 120 méteres terve kivételes engedélyét, az elfogadott szöveg alapján még erre se lesz szüksége. Az olajtársaság lapunknak küldött tájékoztatása szerint ugyanis a Mol Campusra a hatóság már kiadta a jogerős építési engedélyt és megnyitották (az új szabály feltételeiből végül kikerült) építési naplót is.

Mindenben törvényesen járnak el, a tervezési és építési munkálatok az eredeti ütemterv szerint haladnak – ismételték meg az elmúlt hónapok során szinte változatlan nyilatkozatukat. A hírek alapján nemrég megszerzett engedélyük szerint a főváros várhatóan legmagasabb, 28 emeletes, 83 ezer négyzetméteres alapterületű toronyháza 2021-re készül el a Kopaszi-gáton.

Illusztráció: nepszava.hu

Emellett a GTC XIII. kerületi, pont 90 méteresre szánt Twist – Budapest City Tower nevű terve is átcsúszni látszik: a lengyel hátterű társaság ugyanis néhány héttel ezelőtt szintén megszerezte a kerülettől a jogerős építési engedélyét. Bár e méret az új szabály alapján épp nem kívánna meg különleges kormányengedélyt, így nem kell hozzá a kormányhivatali tervtanács pecsétje sem.

A szlovák hátterű HB Reavis úgyszintén angyalföldi, Agora nevű városközpont-terve viszont e szempontból kevéssé szerencsés: az ismereteink szerint egy 90 méteres és több, az új szabály által szintén érintett felhőkarcolót magába foglaló városközpont-terv ugyanis még nem kapott építési engedélyt. Megkeresésünkre az ingatlancég megerősítette: fejlesztésük második ütemét 2022-23-ban adnák át. Üdvözlik, hogy immár tisztázódott a szabályozási környezet, a jövőben is mindent törvényt betartanak, így egyeztetnek a tervtanáccsal is. Hozzáfűzték, hogy a toronyházaiknak helyet adó XIII. kerületi területet a helyi szabályozás évtizedes szakmai előkészítést követően már 2001-ben magasházak építésére jelölte ki.

Angyalföldön további két 65 méternél magasabb toronyház-elképzelés ismert, amelyekre így már az új törvény vonatkozik majd. Az egyiket a Magyar Nemzeti Bank alapítványai tervezik. Szakértők felhívták a figyelmünket, hogy a fővárosi szabályozás már eddig is 90 méteres felső határt szabott.

Valószínűleg mélyebb kremlinológiai elemzést kíván, hogy Lázár Jánosnak miért pont az olajcég felhőkarcoló-bejelentése után vált fontossá, hogy a 96 méteres Bazilikánál senki ne törjön magasabbra, ehhez képest saját pártja és kormánya miért söpörte le indítványát kétszer is olyan csendben, mint amennyire határozottan – először még kancelláriaminiszter korában, majd aztán most, a választások és a Fidesz-politikus háttérbe szorulását követően –, a Mol viszont miért nyilatkozhatta mind ez idő alatt rezzenéstelen magabiztossággal székháztervei változatlanságát.

A parlamenti ellenzék felszólalói – így például Tordai Bence a Párbeszéd, Hegedűs Lorántné a Jobbik vagy Csárdi Antal az LMP részéről – a módosítások mögött szinte egyöntetűen a Mol és az Orbán-kabinet korrupciós összefonódását sejtették, amit a kabinet határozottan visszautasított.

Lázár János mindenesetre a parlamenti jegyzőkönyvek tanúsága szerint a módosított törvénytervezet elfogadásakor nem szavazott.

nepszava.hu


 

h i r d e t é s