Esztergom a Dunakanyar szíve
Interjú Romanek Etelkával, Esztergom polgármesterével
Esztergomban tavaly ősszel többen szavaztak bizalmat Romanek Etelkának, mint a korábbi polgármesternek, Tétényi Évának. Ezzel új korszak vette kezdetét a városban. Száz nap után arról beszélgettem Esztergom polgármesterével, miként értékeli az elmúlt időszakot és hogyan látja a város jövőjét.
Városlakóként, esztergomiként én is szembesültem az esztergomi eseményekkel – indítja a beszélgetést Romanek Etelka. Itt élek megszületésem óta, nagyon szeretem ezt a várost. Esztergomból írtam az első diplomamunkámat, a város műemlékvédelméből. Elszomorít az az állapot, amelyben Esztergom jelenleg is van. Szomorúan látom azt, hogy az ország különböző helyein járva hasonló méretű városok egészen más arculattal tudnak megjelenni, mint Esztergom.
Az elmúlt hónapokban nagyon sokat gondolkodtam és dolgoztam azon a képviselőkkel és a kollégáimmal, hogy milyen lépéseket tehetnénk annak érdekében, hogy Esztergom megítélése változzon és elfoglalhassa helyét Magyarország kiemelt városai között. Tudom és látom, hogy milyen méltatlanul néznek ki bizonyos városrészek.
Sok mindent – szinte mindent – át kellett, vagy át kell szervezni, például a Hivatal működését, létre kellett hozni azokat a szakmai bizottságokat és szervezeteket, amelyek nélkülözhetetlenek a napi munkához. A város azonban igazából csak az új költségvetés elfogadásától, idén márciustól, azaz alig két hónapja tud működni valójában.
Sajnos nem teljesen úgy, ahogy azt terveztük, mivel az is kiderült, hogy súlyosabb az anyagi helyzete a városnak, mint azt a hivatalba lépés előtt gondoltuk. Nagyon sok kifizetetlen kötelezettséggel szembesültünk., jóformán máig nem telik el úgy nap, hogy ne bukkanna föl valami. Ez nagyságrendileg 2-3 milliárd forint közötti kötelezettséget jelent Esztergomnak, ha pedig azt nézzük, hogy a város költségvetése 9-10 milliárd forint körül mozog – s ennek jelentős része a működési kiadásokra megy el – akkor látható, hogy fejlesztésekre egyelőre meglehetősen kevés marad. Ezt azonban igyekszünk a lehető legjobban beosztani.
Ugyanakkor azt is látni kell, hogy attól, hogy Esztergom kifizeti a múltban felhalmozódott tartozásait, nem lesz a város szebb, nem lesz virágosabb, nem lesz tisztább, és nem lesznek jobbak az utak. Ez a probléma. Nagyon bízom abban, hogy a „múlt örökségeitől” ebben az évben megszabadul a város.
Addigra igyekszünk előkészíteni mindent, készül például a város gazdasági programja, amellyel eddig nem rendelkezett a város. Egy program volt a városban, a „Gyarapodás programja”, de ez mára idejét múlttá vált, számos olyan elemet tartalmaz, amely ma már nem életképes vagy nem megvalósítható. Az új program részben a jelenlegi ciklus végéig tart, de vannak olyan hosszabb távú elemek is, amelyek túlnyúlnak a jelenlegi cikluson. például az országos közúthálózat fejlesztése, korszerűsítése Esztergom vonatkozásában.
Esztergom Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) szintén kapcsolódik a gazdasági programhoz, de sokkal nagyobb volumenben. Többek között arról szól, hogy milyen kitörési pontjai, fejlesztési lehetőségei vannak a területünknek, és ezekhez milyen pénzügyi források vehetőek igénybe.
Ennek mentén szeretnénk Esztergomot széppé tenni és fejleszteni. Nyilvánvaló, hogyha a gazdasági programot elfogadja a testület, akkor mi is készen várjuk azokat a pályázati lehetőségeket, amelyeket Uniós forrásokból a különböző projektek elvégzésére igénybe tudunk majd venni.
Hogyan látja az ország és benne Esztergom helyzetét?
Ez nagyon-nagyon nehéz kérdés. Úgy látom az ország helyzetét, ahogy a világét. Az emberek felfokozott idegállapotban, türelmetlenül élik meg mindennapjaikat. Én úgy gondolom, hogy sokkal nagyobb alázatra, sokkal nagyobb nyugalomra lenne szükség. Nyilvánvaló, hogy a Föld tűrőképessége is korlátos. Amit a világ népessége a Földdel szemben vétkezett, az nyilvánvaló, hogy előbb-utóbb valahogy visszaüt és a természet visszaválaszol. Borzasztóak a természeti katasztrófák, gondoljunk csak arra, mi történik Nepálban a napokban.
Néhány éve jártam ott, a világ egyik legszegényebb országa. Mégis, amikor ott jártam azt láttam, hogy az óriási szegénység és nélkülözés dacára az emberek boldogok. Nyilván azért, mert tudnak valamiben hinni. Nem az anyagi javak, hanem az erős hitük segítik az ott élőket.
Azt gondolom, hogy a mai világban minden embernek meg kellene találnia azt, amiben hinni tud. Nem kell ennek feltétlenül vallási eredetűnek lennie. Higgyenek valamiben, higgyenek abban, hogy képesek arra, amit szeretnének elérni. Éljék le az életüket úgy, hogy békében legyenek egymással. Nagyon fontos lenne a természettel szembeni alázat, és az egymás iránti türelem.
Az országban és Esztergomban is ez volna a fontos. Nekem van egy értékrendem: a tisztesség, a becsület és a segíteni akarás másokon. Én így éltem idáig, és eszerint fogom leélni az életem.
Több, mint 29 ezren élünk ebben a városban. Mindannyian szeretjük Esztergomot. Ha az ember felmegy a Pilisbe, vagy le a Duna partjára, érzi az erőt. Nagyon nagy ajándék, hogy mi itt élhetünk. Úgy gondolom, hogy nagyobb figyelemmel és türelemmel sokkal többet tehetnénk a városért. Úgy gondolom és ezt mindig hangsúlyozom - hogy csak közösen tudjuk Esztergomot helyzetbe hozni.
A minap olvastam, hogy újabb testvérvárosa lett Esztergomnak. Mi a célja Esztergomnak a testvérvárosaival, milyen hasznot vár ezekből a kapcsolatokból?
Nagyon fontos dolgokkal még nem volt elegendő időnk, energiánk foglalkozni. Ilyenek a szellemiség, a kultúra és az idegenforgalom.
Fadri torony, Castellón
Forrás: wikipedia
Catedral de Burgos II - Fátima
Forrás: tristartours.com
A Szent Jakab-katedrális - Santiago de Compostela
Forrás: wikipedia
A legutóbbi testületi ülésen határozatot hoztunk arról, hogy a testvérvárosi kapcsolatokat az Idegenforgalmi és Kulturális Bizottság át fogja tekinteni. Megvizsgálja, hogy mennyire működnek a koordinációs feladatok, hogy melyek azok a testvérvárosi kapcsolatok, amelyek csak formailag léteznek. A testvérvárosoknak fontos szerepe van abban, hogy Esztergomot többen megismerjék világszerte. Számtalan lehetőséget tartogat egy ilyen kapcsolat, a csereüdültetéstől kezdve nyugdíjas csoportok városlátogatásáig.
Az új testvérvárosok: Castellón, Fátima és Santiago de Compostela, közös jellemzőjük, hogy nem Esztergom kereste meg ezeket a településeket, hanem irányukból érkezett a megtisztelő felkérés. Castellon Dél-Spanyolországban található, Barcelonától nem messze. A madridi nagykövet asszony keresett meg bennünket, hogy Castellón nagyon szeretne a történelmi kapcsolódás révén Esztergom testvérvárosa lenni, mivel Esztergomhoz köthető, régi magyar királyi család sarja Johanna végső nyughelye található náluk.A másik megkeresés Fatimából jött. Néhány éve egy zarándoklat úton jártam Fatimában, a Portugál El Camino keretében. Hihetetlenül csodálatos érzés volt ott magyarnak lenni, hiszen van a városban egy magyarok által állított Kálvária, de szintén óriási élmény volt Szent István szobrát meglátnom a fatimai Bazilikában. Fatima és Santiago de Compostela világhírű zarándok célpontok. Azt hiszem, ha Esztergom testvérvárosainak tudhatja ezeket a településeket, akkor ez a mi városunk nemzetközi hírét is növelheti
Ha már külföld, akkor Vargyas. Mi történik a Vargyasi kastéllyal, mi lesz a sorsa?
A vargyasi kastély
Forrás: ezerdely.hu
Vargyasról önmagában nem lehet dönteni. A Strigonium átvilágítása kapcsán kell a vargyasi kastély sorsával foglalkozni. Meg kell néznünk, mit szeretne a város, és – hangsúlyoznám -, mire képes a város.
Azt tudjuk, hogy Esztergom a Dunakanyar kapuja. A kérdés az, hogy az eleje vagy a vége?
Fotó: H. Szabó Sándor
Kicsit pontosítanék: szerintem Esztergom a Dunakanyar lelke, vagy a szíve. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia szempontjából nagyon jó helyen fekszik Esztergom. De ami előny, az hátrány is lehet. Budapest közelsége nagy előny, de a város megközelíthetősége igencsak nehézkes. Alig több, mint 40 kilométer a főváros, de ha az ember a 10-es úton, az autójában ül egy dugóban… akkor azt mondom, hogy ez megoldandó probléma. A főváros közelségét valóban közelséggé kellene tenni. Felmerült bennem, hogy kihasználhatnánk a Dunát is, mint közlekedési lehetőséget, a megkérdezett szakemberek szerint ez is működőképes lehet.
Visszakanyarodva a turizmushoz: Esztergomnak vitathatatlan szerepe van az ország múltjában, jelenében és remélem jövőjében is. Tehát innentől kezdve a Dunakanyarban is vitathatatlan szerepe kell, hogy legyen. A baj ott van, hogy nagyon sok település elhúzott mellettünk. Esztergomban például már réges-régen lennie kellett volna TDM szervezetnek, amely összefogja az idegenforgalmat és turizmust. Nem volt, ezért az eltelt pár hónapban rengeteget dolgoztunk azon, hogy létrejöjjön. Sikerült, és remélem, mostantól fogva e területen letudjuk majd dolgozni a hátrányunkat. Nyilván ez sem fog menni egyik napról a másikra, hiszen olyan alapok hiányoznak, mint például a megfelelő minőségű és számú szálláshelyek. Csak egy példát mondok: Visegrád 1400 személyt tud elszállásolni egy éjszakára, Esztergom mennyit?
Amikor idegenforgalmi programokat szerveznek vagy éppen konferenciát, a szervezők első kérdései között szerepel a szálláshelyek száma. Ezek hiánya, vagyis kis száma, korlátozza az esztergomi programok létrejöttét. Sajnos Esztergom jelenleg 2-300 embert sem tud elszállásolni, így a konferencia turizmusból is kevesebb jut a városnak.
Idő kell a munkához. Úgy látom az elszántság és az akarat megvan!