Itthon már csaknem 1 millióan keresnek havi 100 ezer forintnál is kevesebbet, és nagy az eltérés a bérek tekintetében a régiók között - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal felméréséből. A probléma az, hogy ez az egyenlőtlenség leginkább a már eleve szegényeket sújtja.

Molnár László, a GKI vezérigazgatója szerint rendkívüli mértékben differenciált, sőt, elszakadó a legalsó és a legfelső jövedelmi ötödnek a helyzete. Molnár László megjegyezte: csaknem 1 millióan havi 100 ezer forintnál is kevesebből élnek. Ez lényegében azt jelenti, hogy csak a saját napi élelmezésükre jut elég pénzük – számolt be az ATV.

A jövedelmi egyenlőtlenségek földrajzi szempontból is léteznek: a KSH szerint Budapesten volt a legmagasabb a családok vagyona: 64,1 millió forint. A legalacsonyabb pedig az Észak-Magyarországon élőknek jutott, ahol 19,9 millió forint volt. Vagyis egy átlagos budapesti háztartás több mint háromszor vagyonosabb, mint egy észak-magyarországi.

Krémer Balázs szociológus az ATV-nak azt is elmondta, hogy a szegények száma nem emelkedett, ám a mélyszegénységben élők még lejjebb csúsztak. Szerinte így nem a szokásos eset történt, hogy a szegénység nőtt volna, hanem fönt valahol a társadalom 15 százalékánál hasad tovább a társadalom további, egységesnek tekintett struktúrája.

Hozzátette, hogy európai viszonylatban Magyarországon a lakosság szegénynek számít. A KSH felméréséből kiderül az is, hogy a magyarok 40 százaléka nem tud egy évben egy hetet nyaralni vagy egy váratlan kiadást fedezni. (napi.hu)