Egyre jobban terjed a majomhimlő a világban: az igazolt fertőzöttek száma már meghaladja a 2 ezret, a gyanús esetekkel együtt pedig már 2200 körüli érintettről van tudomása a hatóságoknak szerte a világon az Our world in Data adatbázisa szerint.

Európában Nagy-Britanniában van a legtöbb majomhimlős, az Egyesült Királyság Egészségügyi Biztonsági Ügynöksége (UKHSA) június 14-ig 524 esetet regisztrált. Az EU-n belül a legtöbben, 313-an Spanyolországban kapták el a fertőzést, de sok, 263 esetet azonosítottak Németországban, 231-et Portugáliában és 125-öt Franciaországban. Megugrott az esetszám Olaszországban (80), Olaszországban (48) és Belgiumban (36) is, míg a többi országban egyelőre csak néhány fertőzöttet találtak.

Forrás: ECDC

A legutóbbi, június 10-i összesítés óta az Európából Románia került fel újonnan a majomhimlő-térképre, a kontinensen kívül pedig Venezuela volt az, ahol szintén felütötte már a fejét a betegség.

Afrikában már előre látták

"Korábban is előfordultak majomhimlős esetek szórványosan olyan országokban, ahol ez nem jellemző, de soha nem ilyen számban, kontinenseken keresztül és folyamatosan, emberről emberre terjedő helyi fertőzésekkel"– idézi a The Lancet szakfolyóirat vonatkozó cikke Ali Zumlát, a University College London Medical School fertőző betegségek professzorát. Szerinte ez a fejlemény azonban egyáltalán nem meglepő. Kiemelte: az afrikai tudósok évtizedek óta tanúi voltak a majomhimlős esetek fokozatos növekedésének.

Az emberek egyre nagyobb teret hódítanak el az állatoktól, miközben a himlő elleni védőoltási kampányok által kínált védelem kezd alábbhagyni, egy himlőjárvány kitörésének tehát optimálisak a feltételei

– mondta Zumla. 

Anne Rimoin professzor szerint a himlővírusokkal kapcsolatban ez egy sorsdöntő pillanat.

Lehetőséget adtunk a majomhimlőnek a gyors terjedésre, mert Afrikában nem figyeltük rá eléggé

–  húzta alá, hozzátéve, hogy a majomhimlővel foglalkozó tudósok folyamatosan küzdöttek a kutatási finanszírozási források megszerzéséért. 

Kockázat a terjedés

Ali Zumla professzor arra hívta fel a figyelmet, hogy ez a járvány is azt jelzi: továbbra sem sikerül egységes módon kezelni a feltörekvő és újra felbukkanó fertőző betegségek fenyegetését, az emberi, környezeti és állategészségügyet egyaránt. 

A JÁRVÁNY NAGYSÁGA VALÓS KOCKÁZATOT JELENT: MINÉL TOVÁBB KERING A VÍRUS, ANNÁL NAGYOBB TERÜLETEN TERJESZKEDIK, ÉS ANNÁL ERŐSEBB LESZ A BETEGSÉG.

A majomhimlő-járvány kitörésének epicentruma egyértelműen Európa, itt már 25 országban több mint 1500 esetet azonosítottak, és ezek globálisan a megbetegedések 85 százalékát teszik ki – mutatott rá Hans Kluge, az Egészségügyi Világszervezet európai régiójának igazgatója.

Az Egészségügyi Világszervezet ugyanakkor bejelentette, hogy június 23-án rendkívüli ülést tart annak eldöntésére, hogy a globális majomhimlő-járványt nemzetközi jelentőségű közegészségügyi vészhelyzetnek minősítse-e. Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO igazgatója aláhúzta: a majomhimlő mára 39 országra terjedt át, köztük 32-ben még semmilyen tapasztalat nincs ezzel kapcsolatban.

A WHO közben egy másik, múlhatatlanul fontosnak nehezen értelmezhető feladatot is adott magának a majomhimlővel kapcsolatban: a lehető leghamarabb igyekeznek más nevet találni a fertőzésnek és az általa kiváltott betegségnek. Christian Lindmeier, a WHO szóvivője úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi név „félrevezető és megbélyegző”. Az előzetes kutatások arra utalnak, hogy az emberről emberre való átterjedés néhány éven keresztül felderítetlen, de a jelenlegi név azt a téves elképzelést erősítheti, hogy az emberek nem fogékonyak a fertőzésre, ha csak nem utaznak Afrikába, vagy nem érintkeznek majmokkal.

Még nincs európai áldozat

Bár a jelenlegi fertőzések a legtöbb esetben enyhe tünetekkel járnak, a majomhimlő vírus (MPXV) bizonyos csoportokban (kisgyermekek, terhes nők, immunkezelésben részesülő vagy legyengült immunrendszerű emberek) súlyos betegségeket okozhat. 

A WHO EBBEN AZ ÉVBEN 27 HALÁLESETET REGISZTRÁLT AFRIKÁBAN, EURÓPÁBAN AZONBAN EGYET SEM.

A halálos kimenetel valószínűségét azonban még nem lehet pontosan megbecsülni. Az általános kockázatot közepesnek értékelték a több szexuális partnerrel rendelkezők esetében és alacsonynak a populáció egészében. A majomhimlő nyugat-afrikai változatának, amelyet a közelmúltban kitört járványoknál azonosítottak, a becsült halálozási aránya 1%, míg a másik ismert változaté is legfeljebb 10%. Kamerun egyelőre a világon az egyetlen ország, ahol mindkét változatot megtalálták. 

AZ ESETSZÁMOK NÖVEKEDÉSE AFRIKÁN KÍVÜL EGYESEK SZERINT EGY OLYAN MUTÁCIÓHOZ KÖTHETŐ, AMELY A MAJOMHIMLŐ VÍRUSÁT JOBBAN ÁTVIHETŐVÉ TETTE.

Ezzel a lehetőséggel szemben áll az a tény, hogy a majomhimlő egy úgynevezett DNS-vírus, ami lényegesen stabilabbá teszi, mint amilyenek az influenzához vagy a SARS-CoV-2-höz hasonló RNS-vírusok. Anne Rimoin kaliforniai epidemiológia-professzora szerint a legvalószínűbb magyarázat az, hogy a majomhimlő egyszerűen megtalálta az utat a megfelelő populációba a megfelelő időben, ami lehetővé tette a terjedését.

Az európai fertőzöttek többsége továbbra is fiatal férfi, aki saját bevallása szerint azonos neműekkel (is) tart fenn szexuális kapcsolatot, ám a szakértők hangsúlyozzák: ez nem egy meleg betegség.

Nyáron is gyorsulhat a terjedés

A majomhimlő terjedése a WHO szerint felgyorsulhat a nyári hónapokban Európában, amikor, mint Hans Kluge fogalmazott, több száz Pride rendezvényt, zenei fesztivált és egyéb tömeges összejövetelt tartanak.

AZ EURÓPAI WHO-IGAZGATÓ EZÉRT EGYÚTTAL SÜRGŐS INTÉZKEDÉSRE SZÓLÍTOTTA FEL A HATÓSÁGOKAT ÉS A CIVIL SZERVEZETEKET A GYORSAN NÖVEKVŐ MAJOMHIMLŐS ESETEK VISSZASZORÍTÁSÁRA, AMELYEK SZERINTE VALÓS KOCKÁZATOT JELENTENEK A KÖZEGÉSZSÉGÜGYRE.

Az európai járványügyi hatóság pedig arra kérte a majomhimlővel érintett országokat, hogy minden esetben végezzék el a vírus genetikai elemzését (szekvenálását), azt töltsék fel a központi adatbázisba, mert ez segíthet megérteni a terjedését és a terjedési mintákat. (Portfolio)