A tűzvédelmi karbantartás világszerte óriási terhet nő a környezetre, melynek oka a szakma technológiai elmaradottsága. „A KSH adatai alapján számításaink szerint Magyarországon kb. 3 millió tűzoltó készülék található, melyek éves karbantartásához 1 tonna papír szükséges. Ekkora papírmennyiség előállításához több mint 150 köbméter vizet használnak fel és 2,5 tonna üvegházhatású gázt engednek a levegőbe” - mondja Horváth Gábor tűzvédelmi üzemeltetési szakértő, a tűzvédelem digitalizálását segítő fiREG alkalmazás egyik alapítója. A munka ráadásul nagyon időigényes, hiszen a porral oltók és egyéb tűzvédelmi berendezések tökéletes működéséért felelős tűzvédelmi karbantartók munkája lényegében semmit sem változott az elmúlt kilencven évben, amióta a tűzoltó készüléket feltalálták: a számítógép elterjedése előtt kockás füzetben, azóta pedig Excelből kinyomtatott végtelen hosszú táblázatokban vezetik a tűzoltó berendezések karbantartási adatait. A táblázatot hagyományosan minden egyes kiszállás előtt kinyomtatják, a helyszínen pedig feljegyzik a változásokat, majd az irodába visszaérve a papírról újra felviszik a számítógépbe a változásokat.

A 3 milliós adat pedig csak a jéghegy csúcsa. „A nagyobb épületekben akár ezres nagyságrendben is előfordulnak tűzvédelmi célú eszközök, s akkor még nem beszéltünk a villamos és villámvédelmi berendezésekről, az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelemről és a szellőzőberendezésekről. Körülbelül 20-25 millió olyan tűzvédelmi eszköz lehet hazánkban, melyek karbantartást és ellenőrzést igényelnek.” – mondja Heizler György, a Védelem Katasztrófavédelmi Szemle főszerkesztője. Ezt az eszközmennyiséget alapul véve a digitális átállás évente 6-8 tonna papírt spórolna meg a tűzvédelemben, ami jelentősen csökkentené a környezeti terhelést, mivel kb. 15-20 tonnával kevesebb üvegházhatású gáz kibocsátásával járna. A digitalizáció másik előnye a szakemberek tehermentesítése, akiknek több idejük marad a minőségi munkára. „Tévedés azt hinni, hogy a digitalizáció miatt munkahelyek szűnnek meg. Ellenkezőleg, a digitális átállással a tűzvédelem adminisztrációja válik gyorsabbá, s így több idő marad az érdemi szakmai ellenőrző, javító munkára” – teszi hozzá Heizler György.

A digitalizálás iránti sürgető igényt mutatja, hogy több magyar fejlesztés is elindult annak érdekében, hogy papírmentessé tegyék a tűzvédelmet. Közülük jelenleg a fiREG nevű alkalmazásnak van széles felhasználói bázisa, a többi applikáció még fejlesztés alatt áll, de a tendencia afelé mutat, hogy hamarosan a tűzvédelemben is bekövetkezik a digitális áttörés. A fiREG a naplókat, a nyilvántartásokat, a munkalapokat és a számlázást is kezeli, a készülékeket pedig a rajtuk elhelyezett QR-kóddal azonosítja, valamint minden adatot felhőben tárol. Hagyományos módszerrel száz darab karbantartás elvégzése eddig 3,6 órába telt egy tűzvédelmi szakembernek, az applikációval viszont mindezt akár 10 perc alatt el tudják végezni. Jelenleg 30 000 készüléket tartanak nyilván a programban, ez a szám pedig rohamosan növekszik. Hamarosan nemcsak tűzoltó készülékekre és tűzi vízforrásra, hanem egyéb tűzvédelmi eszközökre - például biztonsági világításra, tűzgátló eszközökre, menekülési ajtókra, vészkijáratokra, hő- és füstelvezető berendezésekre és beépített tűzvédelmi berendezésekre - is elérhető lesz az alkalmazás, ami lehetővé teszi, hogy évente több tonnányi üvegházhatású gázzal kevesebbet kelljen a légkörbe engedni. A cég Csehországba és Szlovákiába is terjeszkedik, céljuk, hogy Magyarország után a régióban is digitálissá tegyék a tűzvédelmet.

Bővebb információt a fiREGről a linkre kattintva talál.