h i r d e t é s

Exbelügyesekkel és gyanús orosz kapcsolatokkal képezne privát titkosszolgákat egy magánalapítvány

Olvasási idő
20perc
Eddig olvastam
a- a+

Exbelügyesekkel és gyanús orosz kapcsolatokkal képezne privát titkosszolgákat egy magánalapítvány

2022. október 28. - 07:56

Együttműködik a Belügyminisztériummal, konferenciákat szervez, belső képzéseket hirdet a Közérthető Biztonságért Alapítvány, miközben a szervezet alapítója annak az orosz harcművészeti iskolának magyarországi képviselője, amelyet az orosz titkosszolgálatok egyik fedőszerveként tartanak számon.

A Katonai Biztonsági Hivatal, a Mercurius hírszerző akadémia és a Fürkészek Systema-csapat logói

Az alapítványban találunk az orosz állami energiacég Gazprom-hoz köthető tagot is. A civil szervezetnek a hivatalos iratok szerint se vagyona, se kiadása, se bevétele nincs, ennek ellenére arra vállalkozott, hogy „akadémiai szintű” nemzetbiztonsági szakmai képzést nyújtson civileknek. - írja az Átlátszó

Létezik egy biztonságpolitikai alapítvány, amely a média figyelmét eddig egyáltalán nem keltette fel, annak ellenére, hogy látszólag befolyással bír a nemzetbiztonsági szervekre és a biztonsági szakembereket oktató intézményekre. A 2018-ban bejegyzett Közérthető Biztonságért Alapítvány (KBA) Közép-európai Biztonsági Képzési és Kutatási Központ honlapja szerint a szervezet megalakulásakor a „Honvédelmi Minisztériummal és a Belügyminisztériummal történő hosszútávú együttműködés kialakítását”, fejtágításokat szerveztek cégvezetőknek, kormányzati tisztviselőknek és rendvédelmi vezetőknek, rendezvényeiken részt vett többek között a Honvédelmi Minisztérium államtitkára és a paksi atomerőmű fenntartásáért felelős felelős államtitkár.

A KBA honlapján (illetve annak régebbi, azóta megváltoztatott, de a weboldalakat lementő archive.org archívumában elérhető változatán) együttműködő partnerként jelöli meg a Milton Friedman Egyetemet (korábbi nevén Zsigmond Király Egyetemet), sőt, azt írják, Magyarországon túl a teljes kelet-közép-európai régióban: Svájctól Ukrajnáig készek képzéseket nyújtani nemzetbiztonsági szakembereknek.

Privát hírszerzőképzés, állambiztonsági háttér

Az alapítvány tisztségviselői között közismert neveket találunk: az oldal az alapítvány korábbi (2018-as bejegyzésétől 2020-ig), jelenleg tiszteletbeli elnökeként dr. Kuti Ferenc nyugalmazott honvéd-ezredest tünteti fel, aki az iraki magyar misszióban résztvevő szállítózászlóalj tájékoztatásért felelős tisztje, később pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója volt, de hosszú ideig dolgozott a katonai elhárításnál is:

a ’90-es években a Katonai Biztonsági Hivatal Oktatási Központ vezető helyettese, később annak vezetője volt.

A KBA jelenlegi elnöke Jenei András energiapolitikai szakértő, egyben a Méltányosság Központ tisztségviselője. A kuratórium tagja Wagner Péter, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója, a „stratégiai és operatív ügyekért felelős igazgató” pedig Győrffy-Kiss József, akit „kriminálpszichológiai konzultáns, támadáselhárítási szakértőként” mutat be az oldal, azonban a legtöbben regényíróként ismerik, John Cure szerzői néven több horror és thriller regénye jelent meg.

Az archive.org által lementett változatok alapján az alapítvány honlapja több változáson is keresztül ment a KBA 2018-as megalapítása óta. Tavaly még a főoldalon szerepelt egy „Mercurius Akadémia” című menüpont, amely egy úgynevezett KBA Mercurius Üzleti Hírszerző Akadémia oldalára vezetett. Az akadémia, amely a jelek szerint szintén a KBA projektje volt, a bemutatás szerint civil szervezetek, gazdasági, önkormányzati és közszolgálati szervek számára nyújt felnőttképzéseket információbiztonság témakörben.

Célunk a különböző szervezetek (civil, gazdasági, önkormányzati, közszolgálati) számára olyan felkészítést biztosítani, ami számukra is lehetővé teszi a hatékony védekezést az ártó szándék ellen (…) Oktatóink több évtizeden keresztül speciális területen szolgáltak a nemzet védelme érdekében, mindamellett tudományos munkásságuk is figyelemreméltó.  A szakma elismert szakértői ők: egyetemi tanárok, a hadtudomány doktorai, valamint a hadtudomány kandidátusai is megtalálhatók soraikban

– írták.

Képzéseikre a KBA központi email-címén lehetett jelentkezni, és feltüntették az oldalon az akadémia felnőttképzési nyilvántartási számát.

Fedett tevékenységre is hirdettek képzést

A KBA weboldalán a Mercurius Akadémia nevét ma már hiába keressük, megtalálható viszont helyette egy „Mercurius Vállalkozásbiztonság” nevű projekt, „vállalkozásbiztonsági workshopokat és előadásokat” szerveznek mikro-, kis- és középvállalkozások számára – már nincs szó tehát önkormányzati, közszolgálati szerveknek hirdetett felnőttképzésről, bár itt is megjelenik a korábbi felnőttképzési nyilvántartási szám.

Ha az említett számot beírjuk a Felnőttképzők nyilvántartási rendszerébe, magát az alapítványt kapjuk találatként. Az adatbázis arra is rámutat, miért lehetett szükség az „Üzleti Hírszerzési Akadémia” név megváltoztatására és a leírás finomítására: a KBA nem rendelkezik felnőttképzési engedéllyel, csupán nyilvántartási számmal.

felnőttképzési törvény szerint bizonyos képzéseket (szakmai képzést vagy részszakmára felkészítő szakmai oktatást) engedély nélkül is végezhetnek szervezetek, azonban részben vagy egészben az államháztartás terhére folytatott képzéseket külön engedély alapján lehet csak folytatni (kivéve a belső képzéseket és jogszabály alapján szervezett oktatást és képzéseket).

Önmagában is meglepő, hogy egy szervezet, ami elvileg magas szintű állami szervekhez van bekötve, látszólag engedély nélkül hirdetett képzéseket. Legalább ennyire furcsa, hogy az elvileg nonprofit alapítvány kifejezetten az üzleti élethez kapcsolódó szolgáltatásokat hirdet.

A weboldal korábbi, azóta törölt változatán szerepelt egy elnöki köszöntő, amelyben az állt: „2021-ben két projektünket tervezzük elindítani: elsőként a Mercurius Üzleti Hírszerző Akadémiát, a Közép-Európában is egyedülálló üzleti hírszerzéssel és információbiztonsággal kapcsolatos képzéseket nyújtó oktatási központunkat, ahol vállalati biztonsági referenseket, valamint közszolgálati biztonsági referenseket szeretnénk képezni, a vállalati és a kormányzati szektor számára.

Célunk, hogy megbízóinknak olyan szakembereket képezzünk, akik képesek az adott szervezeten belül a munkájuk mellett – akár fedett tevékenységgel –, az információs vagyont megvédeni, valamint a szükséges személyügyi biztonsági ellenőrzéseket és kockázati elemzéseket elvégezni.”

303/2013. (VII.31.) sz. kormányrendelet szerint a hasonló tevékenység nemzetbiztonsági ellenőrzés alá tartozik: a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Zrt-nél, a Honvédelmi Minisztériumban, a Nemzeti Adó és Vámhivatalnál és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnál biztonsági referensi jogviszonyt csak a nemzetbiztonsági szervek szakemberei tölthetnek be. Továbbá az NBSZ-nez tartozó Nemzeti Biztonsági Intézet feladatai között szerepel az iparbiztonsági hatósági tevékenység ellátása. Komoly nemzetbiztonsági kérdéseket vet fel, amennyiben ilyen képzésre valóban sor került.

Az ügyben megkerestük a Honvédelmi Minisztériumot és a Belügyminisztériumot: azt kérdeztük, milyen együttműködést folytattak a minisztériumok a KBA-val, vagy a Mercurius Akadémiával, illetve, hogy kapott-e állami pénzt az alapítvány. Cikkünk megjelenéséig a minisztériumok nem reagáltak a kérdéseinkre.

Pintér Sándor minisztériumával együttműködve

Megkerestük a KBA-t is, hogy az alapítvány állami szervekkel való együttműködéséről érdeklődjünk. Az alapító Győrffy-Kiss József a Mercurius Akadémiáról, a privát hírszerzők képzéséről azt mondta, korábban „láttak ebben egy piaci lehetőséget”, de végül nem indítottak el ilyen képzéseket.

„Úgy véltük, fontos lehet, hogy a hazai vállalkozások és az önkormányzatok, esetleg állami háttérintézmények munkatársai workshopok keretében olyan képzést kapjanak, ami szintén egy kis tudatossággal segít az információs vagyon megvédésében. Végül az állami szektor számára nyújtandó ilyen jellegű előadások megtartásáról nagyon hamar letettünk, és nem kezdeményeztünk ilyen kapcsolatfelvételeket. Ettől függetlenül a hazai vállalkozások biztonságosabbá tételét különböző workshopok keretében szeretnénk a közeljövőben elindítani.”

Annak, hogy „nagyon hamar letettek” volna a hírszerző-akadémia létrehozásáról, ellentmond az, hogy a 2018-ban létrejött alapítvány honlapján még idén júliusban is szerepelt a Mercurius Akadémia és a biztonsági referens képzés hirdetése.

Győrffy-Kiss az Átlátszónak elmondta azt is, hogy a Belügyminisztériummal igen, de a Honvédelmi Minisztériummal nem alakítottak ki együttműködést.

„Megalakuláskor valóban fontos szerepet szántunk a Honvédelmi Minisztériummal és a Belügyminisztériummal történő hosszútávú együttműködés kialakításának. Terveink között szerepel, hogy a jövőben a honvédelem fontosságáról is előadássorozatot szervezzünk. Viszont jelenleg más társadalmi szerepvállalásokra fókuszálunk, így a Honvédelmi Minisztériummal nem kezdeményeztük még az együttműködést” – mondta.

A BM-et a „Közösségben, biztonságban” elnevezésű bűnmegelőzési programmal keresték meg idén nyáron, „ahol örömmel fogadták a kezdeményezésünket, és szakmai támogatásukról biztosítottak. Valamint, mivel a programunk elősegíti az emberkereskedelem elleni küzdelemről szóló 2020-2023 közötti nemzeti stratégiát elfogadó 1046/2020. (II.18.) Korm. határozat céljainak megvalósulást, ezért a Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj- Zemplén megyében tervezett emberkereskedelem elleni prevenciós, tudatosságnövelő bűnmegelőzési előadásaink szervezésének segítésére, a BM Európai Belügyi Együttműködési Főosztály egy „Támogató levelet” állított ki részünkre.”

Papíron se vagyona, se bevétele

Az alapítvány honlapja alapján sokrétű és szerteágazó tevékenységet folytat: workshopokat, előadásokat szervez, Bűnmegelőzési és Védelmi Információs Szolgálatot működtet, partnerként tüntet fel állami szerveket. Azt gondolnánk, hogy mindez komoly pénzekbe kerül, azonban a KBA által a bíróságon leadott, a Civil Szervezetek Névjegyzékén online is elérhető beszámolók (2018, 2019 és 2020) szerint az alapítványnak egy forint bevétele, illetve kiadása sem volt.

A beszámolók szerint az alapítvány nem rendelkezik semmilyen pénztartalékkal, vagy tárgyi eszközzel sem.

Ez csak úgy lehet igaz, ha a jelölt tevékenységeket (konferenciák tartása, tréningek, kutatás) az alapítvány mindenféle saját eszköz nélkül, ingyen, szívességből biztosított helyszíneken és eszközökkel végzi, az állami szervekkel való együttműködésért nem kap semmilyen ellenszolgáltatást, szakemberei pedig folyamatosan társadalmi munkában dolgoznak. Beleértve az alapítvány elnökét, Jenei Andrást is, aki nyilvános LinkedIn-profilján teljes munkaidős állásaként jelöli a KBA vezetését.

Kérdésünkre Győrffy-Kiss József azt mondta, hogy állami támogatást soha nem kértek és kaptak, de keresik egy pályázatíróval annak a lehetőségét, hogy hazai vagy uniós forrásra pályázzanak az emberkereskedelem elleni prevenciós, tudatosságnövelő bűnmegelőzési program elindításához. Elmondása szerint eddig az alapítvány programjainak költségeit a kuratóriumi tagok által befizetett támogatásokból fedezték. Ez azonban ellentmond a birosag.hu-n eddig közzétett beszámolóknak, amelyek szerint nem volt bevétele az alapítványnak, a támogatások, tagdíjak, adományok és egyéb bevételek rubrikákban egyaránt 0 forint szerepel.

Lengyel és orosz kapcsolatok

A KBA-nak nemzetközi szervezetekkel is sikerült kapcsolatokat kiépítenie: tavaly az EGT és Norvég Alapok „Klímaváltozás hatásainak mérséklése és alkalmazkodás” 2021-es projektjében való részvételért 12 000 euró megbízási díjban részesült. Emellett az alapítvány 2021 októbere óta tagja a Warsaw Security Forum Democracy Network-jének. Ez egy kifejezetten atlantista irányultságú szervezet, a lengyel Casimir Pulaski Alapítvány hálózata. (Ez a lengyel alapítvány ismert például a „Szabadság lovagja” díjról, ezt legutóbb az ukrán nép kapta az orosz agresszió elleni küzdelemért, és az elnök felesége, Olena Zelenszka vette át).

Egyéni szinten azonban orosz kapcsolatok is kimutathatók. A KBA igazgatója, Győrffy-Kiss József szabadúszó író, a Magyar Honvédség tartalékos altisztje, a Nyíregyházi Egyetem Gazdasági Karán nemzetközi tanulmányokat folytatott, a ZMNE-n levelező formában katonai alapismereteket tanult, a Milton Friedman Egyetemen nemzetbiztonsági szakirányú továbbképzésen vett részt, elmondása szerint tiszteletbeli tagja a Nemzetközi Rendőrség Szervezetének, tagja a Magyar Rendészettudományi Társaságnak (MRTT) és a Magyar Hadtudományi Társaság (MHTT) Nemzetbiztonsági Szakosztályának, láthatóan otthonosan mozog tehát a hazai rendvédelmi körökben.

Wikipédia-profilján olvasható továbbá ez is:
“Az aktív kikapcsolódást közel húsz éve küzdősport edzések jelentik számára, de az utóbbi időben egyre inkább elmélyült az orosz harcművészet (Systema) megismerésében is. Jelenleg a hazánkban dolgozó hivatalos orosz közelharc szakértők egyike.”

Kis utánajárással elő is kerül egy 2014-es videó, amelyet a „Fürkészek Systema Gyakorlócsoport” töltött fel. Ennek leírásában Győrffy-Kiss Józsefet az orosz harcművészeti módszer instruktoraként tüntetik fel.

Küzdősport, vagy az orosz titkosszolgálat fedőszerve?

A Systemát küzdősportként reklámozó, edzőklubokból álló hálózat számos nyugati titkosszolgálati értékelés és független kutatás szerint az orosz katonai hírszerzés, a GRU egyik fedőszerve. Alex Goldenberg, a Network Contagion Research Institute nevű, dezinformációt kutató intézet elemzője 2019-ben a New York University-n publikált tanulmányt a Systema-hálózatról, amelyben azt írta:

több jel utal arra, hogy a Systema az orosz állam hibrid hadviselésének eszköze.

A harcművészetet és az azt oktató első klubokat Mihail Rjabko, a szovjet különleges erők tisztje alapította, aki saját állítása szerint még gyerekként (5 évesen!) Sztálin egyik volt testőrétől tanult harcművészetet, majd a különleges erők (Szpecnaz) tisztjeként részt vett több fegyveres küldetésben. Mára a Systema-hálózat hivatalos oldala szerint Rjabko az orosz fegyveres erők ezredeseként nyugdíjba vonult, de most is az orosz igazságügyi miniszter tanácsadója.

A putyini rendszerben Rjabko több hangzatos állami tisztséget is viselt, ezek között található az Orosz Föderáció Belügyminisztériumának vezetőhelyettesi posztja, és az Orosz Föderáció főügyészének asszisztense, valamint az Orosz Ortodox Templomok és Kolostorok Építésével és Helyreállításával Foglalkozó Kuratórium tagja.

Az egyházi kapcsolat nem véletlen, hiszen a Systemát nemcsak egyszerű küzdősportként, hanem egyfajta életfilozófiaként is reklámozzák, amiben fontos szerepet játszik az orosz ortodox egyház iránti hűség. „Azok számára, akik komolyan tanulmányozzák a Systemát, a weboldal számos ortodox keresztény könyvajánlót kínál (…) azokat, akik teljesen el akarnak merülni a Systemában, arra bátorítják, hogy fedezzék fel az orosz ortodox kereszténységet” – írja a tanulmány.

Megjegyzendő, hogy az orosz ortodox egyház aktuális vezetője, Kirill pátriárka (őt a magyar olvasók onnan ismerhetik, hogy Orbán Viktorék megvédték az európai uniós szankcióktól) szintén állambiztonsági vonalról került a főpapi trónra, levéltári források szerint a szovjet időszakban a KGB ügynöke volt.

Mihail Rjabko mai napig aktívan részt vesz a Systema-hálózat építésében, vigyázva egyben a brandre: külföldi Systema-klubot is csak a moszkvai vagy kanadai központ jóváhagyásával alapíthatnak.

Utóbbit Vlagyimir Vasziljev vezeti, aki szintén az orosz fegyveres erők veteránja, a GRU katonai hírszerzés kötelékében szolgált. 2018-ban Rjabko Budapestre is ellátogatott, ahol személyesen tartott szemináriumot.

Ilyen pedigré után nem meglepő, hogy a Systema-iskolák részt vesznek az orosz szolgálatok úgynevezett aktív intézkedéseiben. Az európai hírszerzés értékelései szerint a Systema-hálózat kifejezetten a hadseregek, a rendőrség és az igazságügyi szervek tagjait igyekszik beszervezni, hogy a hálózatot vezető orosz hírszerzési ügynökök befolyást szerezzenek ellenséges államok szervezeteiben. Németországban ma legalább 63 Systema-klub működik, amelyek többségét az orosz katonai hírszerzés egykori személyzete oktatja.

Persze attól még nem lesz valaki orosz kém, ha elmegy egy-egy edzésre, de a német alkotmányvédelmi hivatal (BfV) szerint, „aki Systema-t tanul, és németként a Szpecnaz-kiképzés egy részét is elvégzi, előbb-utóbb kapcsolatba kerül olyan emberekkel, akikben nem bízunk”. A tanulmány felidéz egy esetet, amikor egy 29 éves rendőrtiszt megpróbált a BfV-nél állást szerezni, de fennakadt a nemzetbiztonsági átvilágításon, miután kiderült: „harcművészeti” tréning után betért az orosz ortodox egyházba, és többször Moszkvába utazott, ahol aktív GRU-tisztektől kapott kiképzést.

Szankcionált orosz tiszt tartott kiképzést magyar rendőröknek

Magyarországon a Systema úgynevezett szibériai kozák ága van jelen. Ezt az iskolát 2009-ben alapította Andrej Karimov, közösen Gyeynisz Rjauzovval. A systema.hu szerint az iskola hazai vezetője Sinkovics Sándor, aki 2009-ben Szibériában, „autentikus körülmények között” ismerkedett meg a kozák harcművészettel. Sinkovics egyébként életrajzában azt írja, „Magyarország egyik korábbi területén, Kárpátalján” született, 1977-ben. „Ily módon két anyanyelvű lettem és egyszerre több kultúra értékeivel együtt nőttem fel”. Egy 2014-es, a Juventus Rádiónak adott interjújában megerősítette, hogy édesapja a szovjet (majd orosz) fegyveres erők kötelékében szolgált, és ő így kezdett a harcművészetekkel foglalkozni.

A KBA-alapító Győrffy-Kiss József gyakorlócsapatát, a Fürkészeket az Orosz Hírek nevű oldal, az orosz állami dezinformációs gépezet hazai zászlóshajója is reklámozta 2015-ben, ráadásul olyan megfogalmazással, mint ha a Fürkészek és az Orosz Hírek egy szervezet lenne. A cikk azóta valamiért lekerült az oroszhirek.hu-ról, azonban a Facebook-on található megosztása még elérhető.


Forrás: Facebook

A kozák iskolához köthető másik orosz tiszt (az orosz fegyveres erők tartalékos tisztje), Gyeynisz Rjauzov tagja a putyinista, orosz állami pénzből működtetett Éjjeli Farkasok motorosbandának is, amelynek tagjai több országban is tartottak demonstrációkat az ukrajnai orosz agresszió támogatására, és egyes tagjai a Krím megszállásában is részt vettek „önkéntesként” (illetve valójában az orosz különleges erők katonáiként). Emiatt a motorosklubot kitiltották Lengyelországból, több tagot pedig szankciós listára tettek az Egyesült Államokban, köztük Rjauzovot is.

Rjauzovot azonban Magyarország nem szankcionálja, ezért az elmúlt években többször személyesen is járt hazánkban, ahol egy másik, a nevéhez fűződő orosz harcművészeti franchise, a Centra Volk módszereiről tartott tréningeket.


Forrás: Centra Vok Hungary Nyíregyháza / Facebook

Ebből már 2015-ben volt is egy kisebb botrány: akkor az Átlátszó Oktatás írta meg, hogy Rjauzov a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán tartott tréningeket magyar rendőröknek. Később a HVG rámutatott, hogy a magyar Centra Volk-képviselet vezetője, Támcsu Tibor is rendszeresen tart bemutatót a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács RE:akció programjában és a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) bűnmegelőzési osztályának felkérésére.

Ezzel pedig körbe is értünk: a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanácsra, pontosabban a tanács bűnmegelőzési stratégiájára ugyanis a KBA is hivatkozik. Oldalukon azt írják, bűnmegelőzési támogató műveletek tervezésére és végrehajtására, valamint az ezzel kapcsolatos kutatások és elemzések elvégzésére keltette életre a Bűnmegelőzési és Védelmi Információs Szolgálatot, amelynek célja a Belügyminisztériummal történő hosszútávú együttműködés kialakítása, és a Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégiában meghatározott célok előmozdítása.

További érdekesség, hogy Győrffy-Kiss József, a KBA stratégiai és operatív igazgatója az írói Facebook-oldalán található fotók tanúsága szerint a Centra Volk emblémájának egy változatát (farkasfej kerek pajzson, mögötte két keresztbe tett kard) tetováltatta magára.


Forrás: John Cure író oldala / Facebook

Győrffy-Kiss József a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem által közzétett interjúban azt mondta: eredetileg a ZMNE egyik szakára szeretett volna jelentkezni, de „menet közben kiderült, hogy a képzést – mely érdeklődésem középpontjában állt – érthető módon csak zárt körnek hirdetik meg.” Azonban a Nyíregyházi Főiskolán, azaz a polgári felsőoktatás hallgatójaként elvégezte a Honvédelmi alapismeretek nevű képzést, amelyet szintén a ZMNE szervez.

Ugyanebben az interjúban beszélt arról is, hogy „jövőbeli terveimhez nem csak az orosz nyelv elsajátítása és a nemzetközi kapcsolatok átfogó ismeretanyagára van szükségem, hanem katonai ismeretekre is.”

Győrffy-Kiss József szintén részt vett a Milton Friedman Egyetem nemzetbiztonsági elemző szakirányú továbbképzésén, ezt a szak egyik oktatója, dr. Kis-Benedek József is megerősítette az Átlátszónak. Kis-Benedek elmondta, „ez egy polgári szak, semmiféle szűrésen, átvilágításon nem kell átesni a hallgatóknak. A képzés nem kötődik nemzetbiztonsági szolgálatokhoz.” Megerősítette azt is, hogy „Győrffy-Kiss József nyilvántartásunk szerint tagja a Magyar Hadtudományi Társaság Nemzetbiztonsági Szakosztályának. Az MHTT-be történő belépéskor egy nyilatkozatot kell kitölteni a belépni szándékozónak, ebben megjelölheti, hogy melyik szakosztályban kíván tevékenykedni. Az MHTT semmiféle szűrést nem végez, hiszen társadalmi szervezet.”

Hatósági mulasztás, orosz befolyás

Dr. Rácz Lajos nyugállományú ezredes, egyetemi docens az egykori MK KFH (Katonai Felderítő Hivatal) volt vezető beosztású munkatársa az Átlátszónak azt mondta, több szempontból is nemzetbiztonsági kérdéseket vet fel a KBA, különösen a Mercurius Akadémia ügye.

 

„Nemzetbiztonsági szempontból aggályos, hogy a szolgálatokhoz jól bekötött emberek, köztük volt katonai felderítők és elhárítók civil “üzleti hírszerző akadémiát” alapítanak. Nem véletlen, hogy a Mercurius Üzleti Hírszerző Akadémia nevet is megváltoztatták, és levették a fedett tevékenységre való utalást a weboldalról, azonban ez a problémát nem oldotta meg. Nem tudok róla, hogy az Akadémia tevékenységét bárki vizsgálta volna nemzetbiztonsági szakmai szempontból, pedig ez alighanem indokolt lett volna.”

Rácz Lajos szerint „aggasztó, hogy a KBA-n keresztül elmosódnak a határok a hivatalos nemzetbiztonsági szolgálatok és a privát szféra között. Azt látjuk, hogy legalább egy, de inkább több olyan személy próbált szenzitív szakmai ismereteket („hírszerzést”) oktatni egy privát szervezet (alapítvány) keretei között, aki korábban a nemzetbiztonsági szolgálatoknál tett szert tapasztalatra.”

Rácz Lajos elmondta: a KBA kuratóriuma több tagjának is olyan aggályos kapcsolatai lehetnek, amelyeken keresztül felmerülhet annak kockázata, hogy külföldi titkosszolgálatok figyelmét vonják magukra, illetve rajtuk keresztül szenzitív információk kerülhetnek rossz kezekbe.

Győrffy-Kiss József a Systema harcművészeti rendszer instruktoraként az orosz GRU-val hozható áttételes kapcsolatba. Dr. Kuti Ferenc nyugállományú ezredes, a KBA kuratóriumának tiszteletbeli elnöke, a Mercurius Üzleti Hírszerző Akadémia alapítója korábban a Katonai Biztonsági Hivatal magas beosztású munkatársa volt.


A cikkben említett személyek és szervezetek kapcsolati hálója.
Nagyobb méretért kattintson a képre!

Az alapítvány elnökének, Jenei Andrásnak szintén lehetnek orosz kapcsolatai. Mint Rácz Lajos elmondta, a Méltányosság Politikai Elemző Központ igazgatóját, energiabiztonsági szakértőt sokan a Gazprom lobbistájának tartják. Jenei korábban a TXM Olaj- és Gázkutató Kft. tanácsadójaként dolgozott. A TXM-et a kanadai székhelyű Falcon Oil & Gas Ltd. jegyezte be azzal a céllal, hogy kutatófúrásokat végezzen a makói gázmező kiaknázására. Miután a cég veszteséges lett, megállapodást kötött a Gazprom tulajdonában levő szerb NIS vállalattal, aminek értelmében a szerb-orosz társaság kezdhetett fúrásokat Makón. Nem sokkal később Jenei egyre több rendezvényen jelent meg, immár mint a magyar állam képviselője, a BBSPA rendezvényén például a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tanácsadójaként.

Interjúalanyunk hozzátette: a KBA honlapján informatikai és közlekedésbiztonsági szakértőként szereplő Bódi Antal szintén „erős titokhordozó”, mivel neves adatvédelmi szakértőként több önkormányzati és állami információbiztonsági rendszer kidolgozója és működtetője volt, jól ismeri tehát ezek működését. Bódi Antal CV-je szerint a magyarorszag.hu kormányzati portál stratégiai igazgatója, az eGAMES (eGoverment Assessment, Measuring and Evaluation System) szolgáltatás és az ügyfélkapu fejlesztője, valamint a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. informatikai biztonsági referense volt, számos kormányzati informatikai-biztonsági projekteket menedzselt.

 

„Az önmagában nem lenne probléma, hogy korábbi nemzetbiztonsági szakemberek állami karrierjük után a magánszférában helyezkednek el. Csakhogy más országokban az a norma, hogy ezeket a szakembereket a szolgálatok a “leszerelésük” vagy nyugdíjba vonulásuk után is ellenőrzik (nemzetbiztonsági védelemben részesítik). A KBA esetében azt látjuk, hogy egy zavaros pénzügyi és szervezeti hátterű alapítvány, a magyar “hírszerző közösségbe” (nemzetbiztonsági szolgálati rendszerbe) erősen beágyazott szereplőkkel, az állami szervekhez is kapcsolódik, ugyanakkor érzékeny nemzetbiztonsági ismereteket, know-how-t ad át ellenőrizetlen személyeknek, akiknél felmerülhet az illetéktelen orosz befolyásoltság. Abban, hogy ez a helyzet kialakulhatott, úgy gondolom, a nemzetbiztonsági szolgálatok mulasztásai is szerepet játszhattak.”

Rácz Lajos szerint a probléma rendszerszintű: miközben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hivatalos hírszerző képzéseire csak átvilágított, állományban levő nemzetbiztonsági tisztek (és tiszthelyettesek) jelentkezhetnek, parancsnoki jóváhagyással, szolgálati érdekből, ez a szigorúság nem sokat ér, ha privát egyetemeken, intézményekben könnyen elérhetők hasonló képzések, akár ugyanazoktól az oktatóktól is. Például Kis-Benedek József nyugállományú ezredes, aki a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen oktatja a nemzetbiztonsági (hírszerző és elhárító) tisztek következő generációját, a Milton Friedman Egyetemen nemzetbiztonsági (elemző) szakmai ismereteket tanít olyan hallgatóknak, akik semmilyen szűrésen nem esnek át.

Zubor Zalán / Átlátszó

Frissítés (2022. október 27., csütörtök): Cikkünk megjelenése előtt megkérdeztük Győrffy-Kiss Józsefet a Systemával való kapcsolatáról, de ekkor még nem küldött választ. E cikk megjelenése után azt írta az Átlátszónak: 2015-ben megszakította a kapcsolatát az említett Systema-csoporttal. „A döntésemben közre játszottak az akkori kelet-ukrajnai események, valamint az is, hogy a gyakorlócsoportban egyre több szélsőséges gondolkodású személy tűnt fel, akikkel nem szerettem volna közösséget vállalni” – írta. Elmondása szerint a csoport mostanra feloszlott, „de már legalább három-négy tőlünk teljesen független Systema szervezet is működött Magyarországon, erős orosz kötődéssel.”